Az eredeti terv szerint – amelyet a koronavírus-járvány felülírt – tavaly november végén mutatták volna be a legsikeresebb magyar musicalt. A varázslat megszületett, a házi főpróbát is megtartották, de a bemutatóra éppen tíz hónapot kellett várni. A főpróbát elnézve, megérte. "És benne van a kenyér, benne van a víz! Benne van a tudás, benne van az íz! Benne van az idő, benne van a só! Benne van a válasz: embernek lenni jó! " de "Mit ér egy nagymama unokák nélkül, mit ér az étel, ha folyton kihűl? " A nyitóképre vagy ide kattintva nézze meg Szabó Luca képeit! A szerzők műfaji meghatározása szerint a darab féli mese, félig musical, és ezzel teljesen egyet is lehet érteni. Valóban félig musical csak, mert eltér a műfaj megszokott szabályaitól, jóval több a prózai rész, és nincsenek látványos tánc- és tömegjelenetek benne. Ugyanakkor csak félig mese: a történetnek más és más olvasata lehet gyerekeknek és felnőtteknek. Ezen a padláson "Ég és Föld között" ugyanis bármi megtörténhet, akárcsak a mesékben, ahol mindenki keres valamit, vagy valakit: a Rádiós a külvilágtól elzárkózva a világmindenség hangjait és lényeit kutatja szuper-számítógépével, Robinsonnal, Mamóka társaságra vágyik, Süni szerelemre, a rendőrök pedig egy veszélyes bűnözőt üldöznek.
Ebbe a világba csöppen bele a négy bolyongó szellem – Kölyök, Meglökő, Herceg és Lámpás –, akiket kihagytak a mesékből. Itt szeretnének találkozni a Révésszel, aki elviszi őket egy távoli csillagra, ahol végre otthonra lelhetnek. A szellemeket csak azok láthatják, "akiknek a szíve olyan romlatlan és tiszta, mint a gyerekeké". Váratlan találkozások és fordulatok kuszálják össze a szereplők életét, a padláson pillanatok alatt hatalmas felfordulás lesz, a mesehősök álmai pedig egyre elérhetetlenebbnek tűnnek, de a végén mégis megtörténik a csoda: a mese győz, a láthatatlan láthatóvá válik, a szellemek elköltözhetnek az "örök szépek bolygójára", Rádiós pedig szerelemre lobban Süni iránt. A szegedi előadást rendező Méhes László igyekszik olyan varázslatot teremteni a színpadon, amitől a gyerekek színházba járókká válnak, a szüleik pedig megható, nosztalgikus érzésekkel élhetik át újra a játékot. "Valahol, a fényeken túl ami szép volt s elmúlt, újra vár valahol, az árnyakon túl újra befogad egy távoli táj" Méhes László láthatóan olyan produkcióban gondolkodott, amivel csodát igyekszik teremteni a színpadon, ahol átjárót nyit a földi és az égi világ között.
Ez persze mást jelentett a nyolcvanas évek végén, mint ma – és nem is érdemes azon töprengeni, akkor volt-e sürgetőbb ez a szükség, vagy most –, de az biztos, hogy a "hely" iránti igény azóta sem csökkent. De nemcsak ezért vonz A padlás kilenctől kilencvenkilenc évesig ennyi embert, akik közül legtöbben nem először, és nem is másodszor látták ezt a majdnem-jubileumi előadást. Hanem azért, mert a fenti üzenetet olyan komplex, mondhatni homogén módon közvetíti, hogy az egyes elemek – a történet, a figurák, a zene, a látvány – erősítik és megtöbbszörözik egymás hatását. Igen, összejött minden. Telekes Péter és Tóth András Presser Gábor a minap azt mondta, A padlás amolyan "kiszaladt-dolog" volt; ez a remek kifejezés elég pontosan utal arra az ihletett állapotra, amely az alkotás folyamatát jellemezhette. Tudjuk, hogy Dusán ötlete alapján kezdett el a zenén dolgozni Presser, majd az ötletet Müller Péter írta tovább; az elkészült darab azonban nem tetszett a színháznak, ezért visszaadták, és felkérték Horváth Pétert a jelenetek megírására.
Ha azonban a nagyobb gyerekekkel, fiatalokkal a felnőtt nézők eljönnek a színházba és megnézik ezt az előadást, biztos vagyok benne, hogy az átélt élmények alapján elindulnak olyan beszélgetések a különböző korosztályok között, melyek az elmúlásról szólnak. Egyébként pedig azt gondolom, egy bizonyos életkoron túl a halállal, eleve az élet nagy kérdéseivel találkozva, mindenkinek foglalkoznia kell azzal, mit, hogyan érdemes csinálni, amíg itt vagyunk, illetve, hogy mi lesz velünk a halál után. És nyilván mindenki megtalálja a maga válaszát ezekre a kérdésekre. Természetesen A padlás is ad egyfajta választ, de nem akar a nézőre erőszakolni semmit, olyan választ ad, amiben meg lehet nyugodni, mindenféle felesleges belemagyarázás nélkül. Ugyanakkor azt is látni kell, mindez egyfajta, a szó jó értelmében vett mesés válasz, amit el tud fogadni lényegében minden korosztály, a komoly, mindent megélt felnőtt és a gyerek egyaránt. Egyszerűen, mert jó elhinni! Hogyan lehet mindezt rendezőként összegezni egy előadásban?
Azt igyekszik sugallani, hogy bárhol megteremthetjük a saját padlásunkat, ha figyelünk egymásra, csak le kell porolni azokat a rétegeket az életünkről, amik elfedik a tisztaságot, a jóságot. Az ezoterikus elemeket is felmutató előadás hangulatát a különleges látványvilág is erősíti, ami még a felnőtteket is elvarázsolja. Rózsa István díszlete egyszerre sejtelmes, mégis vonzó és szerethető. Horváth Kata szellemjelmezei pont olyanok, ahogyan a szellemek képzeletünkben is élnek: egyszerre légiesek, és ugyanakkor mégis porosan földhözragadtak. Presser Gábor dalait pedig szinte együtt dúdolják a nézők a szereplőkkel: Fényév távolság, Valahol, Szilvás gombóc, Enyém a pálya – eddig is mindannyiunk fülében ott csengtek ezek a dallamok, amelyek most életre kelnek. A padlás azokat is elvarázsolja, akik kevésbé szeretik a könnyűműfajokat. "S az elégett mécsesek újra kigyúlnak és összesimulnak az évek. Ó, ott ébrednek ők, az örökre szépek" "Presser Gábor csodát tett – adja meg a magyarázatot Sztevanovity Dusán.
(A dalok után ugyan be volt keverve némi taps, de a poénokra persze semmilyen reakció nem jött lentről. Wunderlich József és Csapó Attila. Forrás: Fotó: Gordon Eszter Merthogy a figurák, azok stabilak. Jól vannak kitalálva ezek a létezhető, de mégsem létezett, avagy létezett, de elfelejtett alakok: a "béna" Herceg, aki túltengő kifinomultságában és visszafogottságában nem csókolja meg Csipkerózsikát, vagy a Lámpás, a nyolcadik törpe, akit a másik hét, akiknek jobb a marketingje, lent felejtett a bányában, vagy a Kölyök, a kisfiú (mindig színésznő játssza), aki kimondta, hogy a király meztelen, és a vajszívű hóhér, a Meglökő, aki nem ölte őt meg ezért. A Révész – ő máshonnan vétetett, ő bonyolultabb figura. Egyrészt azért, mert ő alaktalan szellem, vagyis a megjelenéshez, a láthatósághoz bele kell bújnia egy épp meghalt – vagy meghalófélben lévő – ember testébe; itt éppen ebből, vagyis a kiválasztott embertestből adódnak a mese krimiszerű fordulatai. Másrészt azért, mert az a bizonyos csillag, ahová el kellene vinnie a földön kóborló szellemeket, az bizony nemcsak a mesehősök lakóhelye, hanem a halottaké is, mint erről a musical egyik legszebb dala, az Örökre szépek is szól.
Milyen feladatot kapnak mindebben a színészek? Azt gondolom, három féle színészi út létezik ebben a darabban. A szellemeket játszó színészek, mint mesefigurák nagyon erős karaktereket kell, hogy megjelenítsenek, egyfajta igazsággal, ugyanakkor úgy kell elfogadtatni a nézőkkel, hogy ők valós figurák, hogy tényleg léteznek, hogy abba a mesehősöket jellemző szélsőségek, elrajzolt karakterek is beleférjenek. Lámpás, a szerelmespár Rádiós és Süni, a folyton szilvás gombócot készítő Mamóka és a többiek története 9-től 99 éves korig mindenkinek szól. "A "félig mese, félig musical" különben itt, Vas megyében született: a zsennyei alkotóházban írta meg Presser Gábor és Dusan Sztevanovity. Ki tudja, talán a csodálatos park, a kastély hangulata ihlette meg ennyire őket. Talán még kóbor szellemekkel is találkoztak az ódon falak között. 1986 óta mindenesetre ezrek szerették meg Lámpást, Meglökőt, Mamókát, Sünit és a többieket (talán egy kicsit még Témüllert, az Üteget és Barrabást is). És dúdolták a csodálatos dalokat, a Rádióssal például azt, hogy "nekem itt van dolgom, itt vannak álmaim".
Szinte hónapról-hónapra romlik az állapotuk. Pedig folyamatosan járok velük orvoshoz, fogápolási tanácsadáson is voltam és most már mániákus vagyok a kajálás terén is. Próbálok minél kevesebb savas ételt enni, 90%-ban zöldségeket fogyasztok, de hiába. Van sajnos ilyen helyzet is, amikor az ember tényleg mindent megtesz (legalábbis amiről tud) és mégis tönkremennek a fogai. Vagy bármelyik más szerve. Egyébként ismerek olyan embert, aki sosem mos fogat, max. kiöblíti a száját és fogselymet használ. Gyönyörű, fehér, egészséges fogai vannak, nem büdös a szája, stb. pedig lassan 50 éves. Jó a nyálának a PH-ja:) Ennyi a titok, de sajnos a velünk született nyál nem javítható. Én sem azt mondtam! Csak feltételeztem, hogy esetleg a fogmosási technikája sem volt megfelelő. Sajnos sok embernek nem sikerül megtanulnia, ami nem az agyi kapacitását miatt van. Fogpótlás fiatalon - tragédia?. Lehet türelmetlenség, ügyetlen kezek, stb. Nincs benne semmi szégyenkezni való. Igen erről beszèlek. Azèrt írtam, hogy nem egy csőcselék A kólát emljtve jut eszembe: a táplálkozás annyiban befolyásolja a fogakat a fogorvosom szerint, hogy bizonyos ételek után nem szabad fogatmosni, mert a fogzománcot meggyengíti és a közvetlen utána sikálással tönkre tesszük a fogunkat.
Fogaink elvesztése óriási trauma, különösen, ha (viszonylag) fiatalon kell átélnünk. A korral járó fogvesztést is nehéz elfogadni, ám még fájdalmasabb, ha fogágybetegség miatt kell elbúcsúzni meglazult, mozgó – de akár teljesen ép – fogainktól. A csontpótlás és az ezt követő implantátum beültetése nemcsak hosszadalmas, de mind anyagilag, mind fizikailag igen megterhelő lehet, emellett nem kevés műtéti kockázattal jár. Akkor tényleg marad a protézis, mint egyetlen megoldás? Nem feltétlenül! Az implantátumos fogpótlás leggyorsabb és költségtakarékos esete - A mini implant - Várfok Dental, Fogászat Székesfehérvár. Van, aki gyorsan meg tud barátkozni a hagyományos, kivehető műfogsorral, és gond nélkül használja, míg mások kellő türelem és szoktatási idő után sem tudják komfortosan viselni. Gyakori panasz a lötyögő fogsor, a feltört, kisebesedett íny, a szájban való billegés, a megváltozott ízérzékelés, a kényelmetlenség, a rágási vagy hangképzési nehézségek. Szerencsére ma már létezik egy forradalmian új módszer, mely optimális megoldást kínál számodra, akár teljes alsó és/vagy felső foghiány esetén is! Az állcsontonként 4 db aktív, azonnal terhelhető implantátum fixen rögzíti a fogsort, 3 nap alatt visszaállítva a teljes fogívet.
Gyermekkorban gyakran alkalmazunk kétfázisú kezelést, amikor még a csontok fejlődnek a kivehető készülékeket használunk, de az életkor előreheladtával, a fogak lecserélődéséhez igazodva a kezelést rögzített készülékkel fejezzük be. A fogszabályozás elejétől a végéig A fogszabályozás egy tervezett kezelés. 1. Az első találkozás az ismerkedésről, a problémák és lehetőségek megbeszéléséről szól. A pontos terv csak azután készül el, amikor már felállítottuk a diagnózist, amihez röntgenfelvételek, vizsgálatok, és lenyomatok szükségesek. 2. A röntgenfelvételekkel pontos adatokat lehet kapni az állkapocs helyzetéről, a fogazat alakjáról, méretéről stb. A gipszminták elkészültével már háromdimenziós képet lehet alkotni a szájüregről. Az állkapocsízületek vizsgálatát követően pedig a helytelen mozgás kerül megállapításra. Fontos kie elni, hogy a fogszabályozás egy rendkívül összetett folyamat, és a sikeres kimenet az orvos és a páciens együttműködésén múlik. A kezelés menetét mindig meg kell tervezni a pontos diagnózist követően, hogy minél kevesebb legyen a mellékhatás, és a lehető legrövidebb ideig tartson a kezelés.