A mesei cselekményeket a bolygó-képviseletek működtetik. A csillagképek leképeződése a népmesékben pedig a csillagbölcselet magasságaiba emeli a mesék tanulságait. Éppen az egyetemesség miatt lehet tökéletes a népmesék dramaturgiája. Minden művet három oldalról lehet megközelíteni. Van a művész, az író üzenete, amit szeretett volna kifejezni a művel. Állatmesék és tanítómesék - Idea könyvtér - erdélyi magyar könyvek. De van a műnek is üzenete, ami bármikor túlléphet a művész által átadni kívánt gondolatokon. És egy művel kapcsolatban van az olvasó, a befogadó által megfogalmazható üzenet, amely mindig a befogadó tájékozottságától, lelkiségétől, ön- és világismeretétől függ. Ezek alapján van a valóságnak olyan szintje, amelyen minden magyar népmese igaz. A kérdés az, hogy mennyire ismerjük a valóságot, mert csak annyit tudunk a mese tanulságaiból levonni, amennyit mi tudunk a valóságról. Ha ez csak az életképi szint, akkor még nagyon szegények vagyunk. A népmese valóságértéke nem kizárólag a hétköznapok szintjén vizsgáztatható. A magyar népmesék mondanivalója és üzenete lehet sokkal több, mint amennyit az olvasó elsőre megért belőlük.
Kevés eszközzel nemcsak sok értelmet, hanem élményt, érzelmi kötődést is ki tud alakítani. Nincs központi vezérlése. Hasonló ahhoz, mint amikor a forrás tör elő a föld mélyéről, amely patak, majd folyó lesz, így hullámzik a mese szövege közösségeken, korszakokon keresztül. Alaprendszerében állandó és mégis változékony. Alaprendszere (a mese magja és tengelye, mint alaptípus) állandó. Mivel azonban az átadás közege az élő rendszerhez kötött, ezért állandóan változó is. Állatmesék - Aesopus - Régikönyvek webáruház. Az átadó közeg függvénye, hogy gazdagítja vagy szegényíti önmagát. Épülő műveltség gazdagodó hagyományt eredményez, leépülő műveltség pedig elszegényedő, egyenlőtlenül koncentrálódó szegmentált műveltséget, amely erőforrás kivonás a rendszerből. Abban az esetben, ha épül a műveltség, akkor az önépítés során épül a felhalmozott információ rendszere. Az épülés sajátossága, hogy mindig képes alkalmazkodni a változó körülményekhez a strukturálódáson, a szerkezetépülésen keresztül. Ezáltal nemcsak önszabályozásról, de önfejlesztésről is beszélhetünk, amely az egyéneken, mint hordozókon keresztül a közösségi tudatban nyilvánul meg a legteljesebben.
Óriási a különbség! Ez utóbbiak már csak életképi szinten értelmeznek, a mesét rajzoló, a filmet készítő (felnőtt ember) szándékait tükrözik, nem a gyermek által gondolatban "megfilmesített" képeket alkotják. A gyerekek még analógiásan gondolkodnak. Ezért nem kell és nem szabad megmagyarázni nekik a népmeséket, mert a felnőttek – tisztelet a kivételnek – már szűkebb tartományban, csak az életképi szinten tudnak ma már tájékozódni. A népmese régen nemcsak a gyerekeknek szólt. De ők is meghallgathatták, annyit értettek belőle, amennyit a befogadási képességük engedett, amennyi a szintjüknek megfelelt, és éppen ezért nem sérültek a hallott tartalom miatt. Mi az írásainkban a hagyományos csillagmítoszi keretrendszert és a csillagos ég vetületeit mutatjuk be. Példákkal hivatkozunk rá, hogy a magyar népmesékben is ezzel a keretrendszerrel találkozunk. Éppen erre a többlet tartalomra szeretnénk felhívni a figyelmet. A népmesék a magyar szerves kultúra világképét és erkölcsi szabályait határozzák meg, fontos alapigazságokat fogalmaznak meg, amelyek a közösség szerves működése szempontjából elengedhetetlenek, ötvözik a mindennapi életet a természet rendjével, modellt szolgáltatnak az élet eseményeihez, önmagunk és a világ megértéséhez.
Ez rendkívül vigasztaló. Milyen a jó mese? Az, amelyik nem nevelő célzatú, a szabad örömből született – a művészi mesék a jók. Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ennek a komplex témakörnek a megértéséhez előzetesen gondolj végig olyan eseteket, amikor nehezebb erkölcsi döntéseket kellett hoznod! Mi motivált ekkor: a szokások, a szabályok, az egyéni és egyedi reakcióid? Ismételd át a jó és rossz, illetve az erkölcsi lény témakörét! Ebből a tananyagból megtudhatod, honnan ered az erkölcs, milyen viszonyban áll a szokással, a hagyománnyal, a törvénnyel, valamint azt is, miért és hogyan vagyunk felelősek, illetve meddig terjednek felelősségünk határai. Voltaire szerint az erény nem más, mint a jó cselekedeteknek az emberek közötti cseréje. Eszerint érdekeltek vagyunk abban, hogy jót tegyünk, erkölcsösek legyünk. De valójában mi az erkölcs? A kifejezés a görög ethosz szóból ered, ami egy közösség szokásait, hagyományait, azaz normáit jelenti, amiket a neveltetés során sajátítunk el, a közösség elvárásainak megfelelően alkalmazunk.
Mindeddig úgy tűnt, végleg feledésbe merült, hol temették el őket. Julija Gyemigyenko, a Szentpétervéri történelmi múzeum tudományos igazgatóhelyettese újságírók előtt kijelentette: elég valószínűnek látszik, hogy a tömegsírba a vörös terror áldozatait temették, vélhetően télen, de haláluk feltételezett időpontja és minden egyéb adat is egyelőre csak találgatás, így még egyáltalán nem lehet arról beszélni, hogy a Romanov család tagjairól lenne szó. Zakatov elmondta: a család azért ragaszkodik a nagyon körülményes és körültekintő vizsgálathoz, hogy nehogy ismét elkövessék a Jekatyerinburg mellett talált maradványok vizsgálatának hibáit, amelyek miatt a Romanov-ház és az ortodox egyház nem látja kellően bizonyítottnak, hogy abban az esetben a cári család tagjait találták meg. Gépfegyvertűz a cárra Az ismeretek szerint 1918. július 16-ról 17-re virradó éjszaka a jekatyerinburgi Ipatyev-ház alagsorában gépfegyvertüzet zúdítottak II. Miklós cárra, feleségére, lányaikra - Anasztáziára, Tatyjanára és Olgára -, azok nevelőnőjére, a család orvosára, szakácsára és lakájára.
Putyin barátjának és gyóntatójának, Tyihon Sevkunov püspök adományai is hozzájárultak egy új, óriási katedrális megépítéséhez, amely a cári, szent halottak kegyhelye. A gyilkosság évfordulójának közeledtével azonban az orosz hatóságok és az ortodox egyház felmelegítettek egy évszázados, antiszemita összeesküvő teóriát a kivégzéssel kapcsolatban. Marina Molodcova, az Orosz Nyomozó Bizottság (SZKR) kiemelt ügyekkel foglalkozó vezető nyomozója a cári maradványokkal kapcsolatban november 27-én egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy meg akarja vizsgálni annak lehetőségét, vajon "a cári család kivégzése rituális gyilkosság keretében történt-e? " Ugyanott Sevkunov püspök szögezte le, hogy "a rituális gyilkosság elméletét a legkomolyabban kezeljük. Mi több, az egyház jelentős részének semmilyen kétsége sincsen abban, hogy pontosan ez történt. " A vérvádakat pogromok követik A nyomozó és a püspök kijelentése előtt pár nappal mutatta be a legnézettebb állami tv csatorna a Leon Trockij életéről készült filmet, amely a bolsevik párt vezéralakját, a Vörös Hadsereg megalapítóját egy zavaros fejű, vérszomjas zsidóként állítja be.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2011. jan 17. 21:29 Sem Lenin, sem Szverdlov, a bolsevik párt második számú vezetője nem adott utasítást a cári család meggyilkolására - hangsúlyozta a nyomozati bizottságnak az üggyel foglalkozó nyomozója. Alekszej cárevics (trónörökös) és Marija nagyhercegnő földi maradványait 2007 júliusában találták meg Jekatyerinburg közelében, s azóta számos genetikai vizsgálat bebizonyította, hogy valóban a cári család gyermekeinek maradványairól van szó. Ezeket azonban a mai napig a nyomozó szervek őrzik tárgyi bizonyítékként.