A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai Padányi Bíró Márton veszprémi püspök végrendelete 1762 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 31. (Veszprém, 2013) Testamentaria dispositio domini Martini Bíró de Padány EPiscopi Wesprimiensis DE ANNO 1762 Padányi Bíró Márton VESZPRÉMI PÜSPÖK VÉGRENDELETE 1762 Next Elrendezés Igazítás Forgatás
Első osztályú műemléke a városnak Megújult a belváros egyik emblematikus épülete, a Mária Magdolna Plébániahivatal. A részletről Vigh László országgyűlési képviselő, Balaicz Zoltán polgármester és Stróber László apátplébános számolt be a helyszínen sajtó képviselőinek. Új köntöst kap a plébánia Padányi Bíró Márton veszprémi püspök kezdeményezésére, 1763-ra megépített Mária Magdolna Plébánia épületén megkezdődtek a külső felújítási munkálatok a Mindszenty-program keretében. A beruházás részleteiről a helyszínen tartottak sajtótájékoztatót Zalaegerszegen.
Nem csoda, ha néhányan értetlenül kapják fel a fejüket, mit keres egy püspöki palota Sümegen, ami nem egy püspökség, hanem területe mindig is a Veszprémi egyházmegyéhez tartozott. A választ még a török időkben kell keresni, ugyanis miután Veszprémet elfoglalták a török hadak, a veszprémi püspökség (1993 óta érsekség) a sümegi várba költözött. Itt is maradtak majd kétszáz évig, a végvár jelentőségét csak a törökök kiűzése után veszítette el. Kilátás a várra a püspöki palota udvaráról. Forrás: Kisgyörgy Éva Fél évszázad múlva azonban Padányi Bíró Márton püspökké történő kinevezése (1745) után Sümeget választotta székhelyéül az egyházmegye, Veszprém helyett. A nagyon elhivatott, sokat dolgozó püspök nem érezte ugyanis jól magát Veszprémben – kemény vonalas, ellentmondást nem tűrő katolikusként gyakran összetűzésbe került a reformáció szellemét már magáénak tevő környezetével. Eredetileg ő is az addigra igen megtépázott állapotban levő várba tervezett beköltözni, de annak átalakításához egyre csak késett az engedély Mária Teréziától.
Kézikönyvtár Magyar életrajzi lexikon B Biró Márton, Padányi Biró Teljes szövegű keresés Biró Márton, Padányi Biró (Padány, 1693. ápr. 15. – Veszprém, 1762. aug. 10. ): r. k. püspök, egyházi író. Nagyszombatban tanult. Ezután Bicskén plébános, majd veszprémi prépost, 1744-ben veszprémi püspök lett. A dunántúli ellenreformáció és a feudális egyház hatalmi expanziójának egyik legelszántabb vezető egyénisége. Több mint 80 protestáns templomot foglalt el, még több plébániát alapított. Enchiridion c. irata (Győr, 1750), amely a hazai protestantizmus fizikai megsemmisítését vetette fel, oly nemzetközi visszatetszést keltett, hogy Mária Terézia betiltotta. Keménykezű földesúr volt, aki sokban emelte jobbágyainak szolgáltatásait. Földesúri jogon elűzött jobbágyai helyébe viszont németeket telepített. Igen jelentős volt építtető és városrendező munkássága. Ő kezdeményezte a zalaegerszegi és a novai nagyszabású templomok építését. Számos egyházi művet írt. – F. m. Lelket őriző látogatás... (Buda, 1747); Angyali társaságnak szövetsége.... (Győr, 1754); Epistola pastoralis (h. n. 1755); Armatura fortium in fide (Taurini, 1756); Naplója (közli Hornig Károly, Veszprém, 1903).
1944 előtt kisebb izraelita közösség is élt a faluban (kb. 40 fő). 2011-ben 1016-an éltek Alistálon (az összlakosság 53, 6%-a), 783-an Felistál (41, 3%) és 95-en Tőnyén (5, 1%). Történelem A falu a pozsonyi várhoz tartozott, nevét a hajdan itt volt istállókból eredeztetik, amelyekben királyi méneseket tartottak. Nemesi község volt, a néphagyomány szerint a Lubinszky, Mady, Bozsaki, Ramocsay és Radványi családok voltak az első telepesei, továbbá a Péterháza és Bödeháza nevű dűlők is egykori birtokosokról árulkodhatnak. A középkor végén az Alistáli, Molnár, Bankó és Szalay családokat találjuk itt birtokosokként, később a Bíró és a Nagy család, a 19. században pedig a László család tulajdonolta a legtöbb földet. A reformáció elterjedésekor a falu áttért az új hitre, így az eredeti, 15. századi gótikus temploma máig a reformátusoké. A zsidó hitközség a faluban valószínűleg a XIV. század elején, 1320 körül alakult. Alapítói nyugatról származtak ide. 1929-ben 69 családban 259 lelket számlált.
Meddig lehet nyilatkozni? A VISSZADO-nyomtatványt 2021. december 31-ig lehet beküldeni. Hogyan lehet benyújtani a VISSZADO-nyilatkozatot? A legegyszerűbb az online benyújtás. A NAV által ismert adatokkal előre kitöltött VISSZADO a NAV honlapján az Szja-visszatérítés rovatból (), a Nyilatkozat gombra kattintva, ügyfélkapus azonosítással érhető el. A VISSZADO papíron is kitölthető, postán és személyesen is benyújtható. A VISSZADO letölthető és kinyomtatható a NAV honlapjáról vagy elérhető a NAV ügyfélszolgálatain. Mivel jár a benyújtási határidő elmulasztása? A NAV nem utalja ki az adó-visszatérítést előlegként 2022. február 15-ig, ha a magánszemély az év végéig nem nyilatkozik, és ezért a NAV nem ismeri a kiutaláshoz szükséges adatokat. Ilyenkor a jogosult a 21SZJA adóbevallásában igényelheti az adó-visszatérítést 2022. május 20-ig. Milyen összegre lehet számítani? A kormánydöntés értelmében minden jogosult csak a ténylegesen befizetett szja-t igényelheti vissza. Tehát azok kapják vissza a befizetett adójukat, akiknek a családi adókedvezményen és más adókedvezményen túl maradt még befizetendő szja-ja.
Ugyanúgy visszajár az szja-ból, az ekho-ból és a katából is a kedvezmény. Ezt egy soron kívüli adómegállapítási eljárásban kell kérvényezni. Ebben a cikkünkben írtunk arról, hogy meddig jár a a családi pótlék, mekkora a családi adókedvezmény. Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat! Szerző: L. J. Címkék: szja, család, családtámogatás, családi adókedvezmény, családi pótlék, bér, jövedelem, átlagbér, adó-visszatérítés Kapcsolódó anyagok 2022. 02. 04 - Sokaknak óriási csalódást okozhat a gyerekesek szja-visszatérítése 2022. 01. 12 - Visszaélhet a munkáltató a fiatalok adókedvezményével 2021. 12. 15 - Még 250 ezer szülő nyilatkozata hiányzik az szja-visszatérítéshez További kapcsolódó anyagok
Ahogyan azt a oldalán is olvashatod, a NÉTÁK egy olyan plusz, amelyet azok az édesanyák vehetnek igénybe, akik négy vagy annál több gyerkőcöt nevelnek. Ebben az esetben SZJA-t nem kell fizetni. Sokszor előfordul, hogy többfajta adókedvezmény is jár egy családnak, ez teljesen természetes. Első házasok vagytok? Akkor van egy jó hírünk! Jár nektek még egy kis adókedvezmény. Bizony! Ezt az első házasok a NÉTÁK előtt, ám a családi adókedvezmény után vehetik igénybe. Minden olyan első házasságában élő pár igénybe veheti ezt, aki 2014. 12. 31. után kötött házasságot. Míg a NÉTÁK-t anyukák, addig ezt a friss házasok közösen vehetik igénybe. Ez legalább bruttó 33. 335 forintot jelent minden hónapban. Ha még többet szeretnél megtudni a témában, látogass el a oldalára! Kövesd a cikkeit a Google Hírek-ben is!
A kedvezmény igénybevétele nem attól függ, hogy a magánszemély részére valóban folyósítanak-e családi pótlékot. A kedvezmény azt is megilleti, aki családi pótlékra egyéb okokból kifolyólag jogosult, pl. rokkantsági támogatásban részesül. Az élettárs akkor jogosult az általa nevelt, élettársával nem közös gyermek után családi pótlékra és a családi kedvezményre, ha a gyermekkel egy háztartásban él, valamint az élettársi kapcsolat legalább egy éve be van jegyezve a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában. Továbbá jogosult a kedvezmény igénybevételére, aki várandós kismama és vele egy háztartásban élő élettársa vagy házastársa is, a várandósság 91. Napjától kezdve. Ha a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor a kedvezményt közösen érvényesíthetik mind az év közben adott adóelőleg-nyilatkozatban, mind az szja-bevallásban. A családi kedvezmény megosztása csak abban az esetben kerülhet szóba, ha a gyermek után csak egy személy jogosult családi pótlékra.
Ha az élettársaknak nincs közös gyermekük, azonban valamelyiküknek előző kapcsolatából gyermeke született, akit közösen nevelnek, akkor a gyermek családi pótlékra jogosult szülője egyedül veheti igénybe a családi kedvezményt az év közben adott adóelőleg-nyilatkozattal. Erre élettársa nem jogosult, ő csak az szja-bevallásban érvényesítheti a kedvezményt, ha azt párja megosztja vele. Abban esetben, ha az élettársi kapcsolatban élő nő várandós lesz, a magzat utáni családi kedvezményt kizárólag ő veheti igénybe, amit az szja-bevallásban oszthat meg párjával. Ha viszont az élettársak közjegyzői nyilvántartásba vetették kapcsolatukat, a kedvezményt közösen is érvényesíthetik, mind adóelőleg-nyilatkozattal, mind az szja-bevallásban. A kedvezményt egyedül veheti igénybe az a magánszemély, aki a gyermek után családi pótlékra csak önmaga jogosult, mert például gyermekét egyedül neveli. A kedvezményt a jogosultak év közben adóelőleg-nyilatkozattal tudják érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy az a kifizető, akitől rendszeres jövedelmet kapnak (például munkáltatótól munkabért), levonja a jövedelemből az érvényesíthető családi kedvezmény, illetve a családi járulékkedvezmény összegét, azaz már a havi munkabérből kevesebb személyi jövedelemadót és járulékot kell fizetni a kedvezmény miatt.
2022 elején a gyermeket nevelő szülők visszakaphatják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójuk (szja) összegét az átlagjövedelem szintjéig, szülőnként legfeljebb 809 ezer forintot. Számítások szerint az intézkedés mintegy 1, 9 millió szülőt érint, és összességében 600 milliárd forintnyi támogatást jelent. A Századvég összeszedte, hogy ez mit is jelent a gyakorlatban. Kik a jogosultak? Minden, 2021-ben családi kedvezményre jogosult gyermekes szülőnek jár (tehát a kedvezmény a gyermeket közösen nevelő szülők közül mindkettőt megilleti) az adó-visszatérítés. Az alkalmazottak mellett az egyéni vállalkozók, a mezőgazdasági őstermelők, az ingatlan-bérbeadók, a katás és az ekhós adózók is megkapják. Azok a szülők, akik 2021-ben közös háztartásban nevelik gyermeküket, családi pótlékra jogosultként igénybe vehetik a visszatérítést, függetlenül attól, hogy házasságban élnek vagy élettársak. Házasságon a bejegyzett élettársi kapcsolatot is érteni kell. A visszatérítés az élettársnak is jár, aki a szülővel és annak gyermekével együtt él, ha a gyermek után ő is jogosult a családi pótlékra.
Kata szerint adózók A kisadózó gyerekesek a tételes adó 25 százalékának visszatérítésére jogosultak. Aki a veszélyhelyzet alatt nem fizette a katát, annak a meg nem fizetett adó után nem jár a visszatérítés sem. Fontos látni, hogy nemcsak a főállású katások, akik havi 50 ezer forintot fizetnek vagy éppen a magasabb összegű tételes adót (havi 75 ezer forint) fizetők, hanem a nem főállásúak, a havi 25 ezer forintot fizetők is jogosultak a visszatérítésre. Ha a kisadózó szja-t is fizetett, és ekho-t is, akkor a kormányrendelet szerint első körben az szja-ból jár vissza a pénz, aztán az ekho kedvezmény következik, és végül jön a katából a visszatérítés. Az összes pénzvisszatérítés felső határa a már fent említett maximum. Fontos, hogy a visszatérítés a kisadózó biztosított jogállását, azaz tb-ellátási jogosultságát nem érinti. A kisadózó is tehet nyilatkozatot a NAV-nak. Elhunyt magánszemélyre is érvényesíthető a kedvezmény Az elhunyt magánszemély házastársa vagy örököse is kérheti a gyerekeseknek járó kedvezményt, ha az elhunyt adózó 2021. bármely napján családi adókedvezményre volt jogosult.