A Szenegáltól Dzsibutiig húzódó Nagy Zöld Fal tervezett sávja Forrás: Összefüggő erdők helyett mozaikos táj Az erdőtelepítés a kezdetektől inkább politikai célokat szolgált, ökológiailag egyáltalán nem volt átgondolt védekezés az elsivatagosodással szemben – idézi a lap Dennis Garrityt, a trópusi esőerdők fenntartható megőrzésével foglalkozó kenyai központú Agroforestry World Center vezető munkatársát. Nagy Zöld Fal - A világ új csodája | Skandináv Utazási Központ. Bár a fásítás nem lett sikertörténet, a Nagy Zöld Fal a fentiek ellenére nem nevezhető kudarcnak. Chris Reij, a washingtoni World Resources Institute (WRI) fenntartható gazdálkodásra szakosodott munkatársa szerint a Száhel-övezetben az elmúlt másfél évtizedben jelentős ökológiai változások mentek végbe még úgy is, hogy nem bújtak ki a homokból összefüggő esőerdők. 2007 óta a szubszaharai országokban az eredetileg a csemeték vízszükségletének biztosítására ásott kutak, a lefolyás megakadályozására emelt nyúlgátak, a hasonló célból létrehozott teraszok révén olyan élőhelyek alakultak ki, amelyek biztosították a zöld növényzet, a fák és a cserjék életben maradását.
8000 kilométer hosszan (! ) épül fel, szárazságtűrő fákból, 20 ország (! ) együttműködésével, klímavédelmi szempontból. A Nagy Zöld Fal – az elsivatagosodás védőgátja - AfrikaBlog. A Nagy Zöld Fal egy nagyon okos ötlet arra, hogy meggátolják a sivatagosodás mértékét. Az 1970 -es években merült fel először a fal ötlete, majd a 80 -as évektől kezdve elkezdték a megvalósítását. Az Amerikai Egyesült Államok több millió dollárral, az Európai Unió pedig sok millió euróval járult hozzá a projekthez, ami ma már lassan a vége felé közeledik. Az igazi áttörés 2007 -ben következett be, amikor az afrikai államfők egységesen álltak be a kezdeményezés mögé, ekkorra már a szervezet, amely 1980 -ban elkezdte, már több millió fát ültetett el Száhel nevezetű térségben. A fákat az afrikai kontinenset teljesen átívelő, Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig érő sávban, mintegy 8000 kilométeren át, 10 kilométer széles sávban ültetik. A kritikus területen felépülő, több millió fákból felépített zöld fasor már most jelentősen megváltoztatta a talaj ökoszisztémáját és a kontinens klímáját ezen a részen.
Elsősorban a Szahara terjeszkedését, a sivatagosodás megállítását szeretnék elérni, de emellett az ott élő, egyre inkább növekvő lakosságnak is megélhetést biztosíthatna. A szakember szerint egy ekkora erdőtelepítésnek már lehet a klímára gyakorolt hatása, újra termékennyé téve az érintett területet. A Greenpeace munkatársa szerint a projekt a magyarországi költözőmadarak miatt is érdekes lehet, hiszen ezáltal könnyebben elérhetik majd az érintett fajok a telelőhelyeiket. Nagy zöld fal afrika full. Élő Bolygónk nyomán
Izgalmas fajok tárháza a Duna-Tisza köze A Kiskunsági Nemzeti Park változatos élőhelyei olyan sokszínű állatvilágnak adnak otthont, hogy nem is vállalkozhatunk egyetlen cikkben történő bemutatására. A szikesek és a homokbuckák világa karizmatikus és jellegzetes területei ennek az alföldi tájnak, így innen emelünk ki néhány fajt virtuális sétánk során. Az Alsó-Duna mente északi része a terepmadarászok egyik kedvelt helye. Madártani szempontból kiemelt jelentőségű a térség. Itt található a Hortobágy után hazánk második legnagyobb egybefüggő pusztája, ahol többek között emblematikus madarunk, a túzok hazai állományának nagy része is él. A Felső-kiskunsági-pusztától délre húzódó ex lege védett szikes tavak láncolatát hihetetlen gazdag madárvilágukkal pedig a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek között jegyzik. Horváth Tibor – A puszta kincse Látványos násztánc a pusztán Március közepétől a Felső-Kiskunság pusztáin kétségkívül a legnagyobb testtömegű röpképes madár, a túzok a főszereplő.
A tavi szelvények üledékképzõdési környezetének értékelése5. A karbonát szerves és szervetlen széntartalma5. A karbonát szervesanyag-tartalma5. A sziksók röntgenvizsgálata5. A DunaTisza közi tótípusok5. A tavi karbonátszelvények összehasonlítása egyéb területeken5. A dunai, tiszai és DunaTisza közi felszíni és talajvizek DSMOW () és 18OSMOW () vizsgálata5. A karbonátok és pórusvizek stabilizotóp-vizsgálata5. A Ródli-szék jellemzése5. A felszíni gödrök eredményei5. A 2000 tavaszán és a 2004 október közepén gyûjtött vízminták geokémiai jellemzõi5. Néhány arid és humid éghajlatú tó vizének összehasonlító vizsgálata5. A karbonátképzõdés lehetõsége és modellezése5. A DunaTisza közi karbonátok építéstörténeteIrodalom Ingyen könyv letöltés A Kiskunsági Nemzeti Park földtana és vízföldtana epub PDF Kindle ipad Szerző: Molnár Béla, Oldalak száma: 524 ISBN: 9789633152331 Nyelv: Magyar Formátum: Epub, PDF Fájl méret: 17. 17 Mb Download A Kiskunsági Nemzeti Park földtana és vízföldtana free book teoberravebest14 75dispmeGEmonsbo45
Saját kis nappalival és fürdőszobával, személyiségükhöz alakított stílusban. Bár a gyerekek legszívesebben együtt kuckóznak, adott a lehetősége, hogy mindhárman vissza tudjanak vonulni a saját birodalmukba. Mónika leleményes dekorelemeket használt a berendezésnél, az egyik szobában egy nagy méretű fa és az arra tekert világító füzér adja az egyedi karaktert. Élettől hangosan "Ebben a házban mindennapos a vendégfogadás, a nagy jövés-menés. Amióta itt élünk, a család karácsonykor nálunk gyűlik össze, közösen főzünk, és körbeüljük az asztalt. Barátok is gyakran meglátogatnak bennünket, szeretnek itt feltöltődni. Szép időben sokat kirándulunk a környéken, ahol rengeteg a látnivaló. Különleges helye ez az országnak, majdnem 2000 hektáron terülnek el a szinte érintetlen állapotú fülöpházi homokbuckák. Ennek a nagy részét homoki gyepek fedik, változatos a növény- és állatvilága. Mivel itt nincs fényszennyezés, az égbolt elképesztő látványt nyújt éjjelente. Tiszta időben az egyik legjobb szórakozásunk bámulni a naplementét és a csillagokat.
A téli hónapokban a kakasok bajusztollakat növesztettek és nászruhát öltöttek, hogy a dürgés idejére teljes pompájukban virítsanak. Március végén már nagy létszámban jelennek meg a központi dürgőhelyeken, ahol egymással vetélkedve hosszabb-rövidebb ideig tartózkodnak. Ilyen tradicionális dürgőhely a kunszentmiklósi Nagy-rét, ahol ilyenkor akár száznál is több túzokkakas gyűlik össze, hogy torokzacskójukat felfújva, szárnyukat kifordítva, mint óriási fehér virág, topogva tetszelegjenek a tyúkok előtt. Áprilisra némileg rendeződnek az erőviszonyok, és a legtöbb kakas elkülönülten pózol a tyúkok előtt, akik a párzást követően április második felében rakják le tojásaikat. Fontos, hogy a túzokokat a dürgési időszakban semmilyen emberi zavarás ne érje. A szaporodás sikeressége jelentős részben azon is múlik, hogy háborítatlan körülmények között menjen végbe a nász. A központi nagy dürgőhelyek látogatása a zavarás elkerülése miatt csak szakvezetés keretében történhet, de Kunszentmiklós, Kunpeszér, Bugyi és Apaj térségében nem lehetetlen vállalkozás a megfigyelésük, amihez viszont minimum egy jó távcső szükséges.
A tavaszi és őszi vonulási időszakban – megfelelő vízállás esetén – egyaránt nagyszámú átvonuló partimadár figyelhető meg a területen. Az aranylilék tavasszal nagyobb, ősszel kisebb csapatokba verődve vonulnak át, de rendszeres a kis lile, parti lile, ezüstlile is. Vonuló bíbiccsapatok már februárban feltűnnek. Partfutók közül leggyakoribb a havasi partfutó, kisebb számban sarlós partfutó, Temminck-partfutók is megjelennek. A pajzsoscankók tavasszal akár tízezres számban lehetnek jelen, májusban a színpompás gallérú hímek látványos dürgését is megfigyelhetjük. A nagy pólingok jellegzetes, messze hangzó, panaszosan fuvolázó "pó-li" hangját könnyű felismerni, mint ahogy magát a madarat is igen hosszú, lefelé hajló csőréről. Koncz-Bisztricz Tamás – Egy csepp (Gulipán) Homoki túlélési stratégiák A Kiskunság éghajlatára jellemző a meleg nyár és az országos átlagnál kevesebb csapadék. A homokhátság rossz víztartó képességű, laza homoktalaja napközben gyorsan felmelegszik, este pedig gyorsan lehűl.
A terület morfológiai helyzete4. A szorosabban vett védett területek bemutatása4. A Vörös-mocsár4. A Hajósi kaszálók és löszpartok4. A terület negyedidõszak végi földtani fejlõdéstörténete4. A csólyospálosi földtani feltárás4. A feltárás molluszkafaunája és kora4. A csólyospálosi szelvényt tartalmazó semlyék vízföldtani viszonyai4. Péteri-tó4. Mintavétel4. Az üledék természetes víztartalma4. Karbonátásvány-fajták4. Az alapanyag és a diagenetikus folyamatok4. Fosszíliatartalom4. Vízelemzések4. A tó kialakulása, fejlõdéstörténete és a tavi üledék keletkezése4. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet4. A terület vízföldtana4. A DunaTisza közi hátság keleti része és a Tisza-völgy pleisztocén végi fejlõdéstörténete4. A Csaj-tó4. A Büdös-szék földrajzi elhelyezkedése és morfológiai helyzete4. A szegedi Fehér-tó földrajzi elhelyezkedése és morfológiai helyzete5. A karbonátok keletkezése és építéstörténete5. A karbonátok tulajdonságai5. A karbonátok kémiai vizsgálata5. A röntgen-diffrakciós és stabilizotóp-vizsgálatok5.