A Kisfaludy szobor (Képeslap, postabélyegzés 1899) 1917-től 1970-ig állt még ezen a helyen az "új" KIOSZK: A KIOSZK 1940-ben A sziget déli részén épült 1798-ban az ország legrégibb kőszínháza, amelyben az 1933-ban történt lebontásáig másfél századon át szórakoztatták a város lakosságát. A színház látképe egy 1910-ben postázott képeslapon A színház nyugati oldalán a Park vendéglő állott, amelyet kb. a színházzal egy időben bontottak le. A Radó-sziget lezárásáról - Győr Megyei Jogú Város Honlapja. A kioszk és a Park étterem Újváros felől (képeslap Békefi Péter gyűjteményéből) A Radó sziget 1936-ban. Már nincs színház és vendéglő, még nincs Hősi emlékmű A színház és a vendéglő helyén 1938-ban avatták fel a Hősi emlékművet A Hősi emlékmű építése A sétány déli része 1899 körül kapta első nevét Radó Kálmánról, a Rábaszabályozási Társulat kormánybiztosáról, akinek jelentős szerepe volt annak kialakításában. Az északi részt, amelyet általában mindig sétatérnek hívtak, 1938-ban Mussolini sétány nak nevezték el. 1945-től – mindössze két esztendeig – Bajcsy-Zsilinszky sziget volt a neve.
Aktiváló email újraküldése Jelszó megújítása Ha elfelejtette a jelszavát, küldünk Önnek egy linket, amivel létrehozhat egy új jelszót, és visszajuthat a fiókjába. Figyelem! A funkció használatához kérjük lépjen be Meghívó küldése Regisztrálj a Siker! Kiemelt nap! A listában szereplő árak eltérhetnek! Kérem kérjen a chaten felvilágosítást! Szobaárak és csomagajánlatok - Arany Szarvas Hotel Győr. Éjfél utáni fellépések esetén a helyes keresési dátum az újonnan induló nap dátuma. Pl. Egy szombaton kezdődő klub fellépés éjfél utáni időpontja vasárnap 01:00 kor keresendő! Az aktivációs linked érvényessége lejárt! A Belépés/Aktiváló email újraküldése menüpontból kérhetsz újat. Előadói lista küldése Hibás emailcím! Nincsenek előadók kiválasztva Ajánlat küldése Listázó linkjének küldése Bezárás Cookie Ez az oldal cookie-kat használ Adatainak biztonsága fontos számunkra Weboldalunk a felhasználói élmény növelése, a kényelmes felhasználás és a weboldal védelme érdekében cookie-kat használ. A sütik olyan kis, szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt.
Adatvédelmi áttekintés Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
6 hónap
type
Smartsupp chat id
Böngésző bezárása
Az adatok névtelen formában való gyűjtésén és jelentésén keresztül a statisztikai sütik segítenek a weboldal tulajdonosának abban, hogy megértse, hogyan lépnek interakcióba a látogatók a weboldallal. Név
_ga
Létrehoz egy egyedi azonosítót, ami statisztikai adatokat generál arról, ahogy a látogató a weboldalt használja. Győr radó sziget. _gid
24 óra
_gat
Az egymás mellett álló uszályokra gerendából máglyát ácsoltak egészen a hídpályáig, és megkezdték az uszályokból a víz kiszivattyúzását, s a felhajtóerő felemelte az egész hidat is. A híd kellő magasságra emelése után az uszályokat a régi meder végétől a Dunán az új meder torkolatáig vontatták és onnan az új mederben a Szarvas utca végéhez. Győr radó sziget festival. Ott az uszályokat ismét vízzel telítették mindaddig, míg lassú, egyenletes merüléssel a hidat az előre megépített hídfőre helyezték. A Rábca meder betöltésének emlékére, 1908 (Képeslap) A Rábca betöltése (Képeslap, postabélyegzés 1908) A híd áthelyezése (Képeslap) Előkészületek (Kép. Vidákovich Gábor) Megemelve (a DRKPMK helyismereti gyűjteményéből) A felemelés művelete sok nézőt vonzott Hamarosan indul Már viszik Itt már a Mosoni – Dunán (Képeslap) A Mosoni-Dunán, háttérben a révfalui templom A Mosoni-Dunán, balra a révfalui templom Megérkezés az új helyre A híd új helyén (képeslap Németh Vilmos gyűjteményéből) Felhasznált irodalom: GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI HIDAK TÖRTÉNETE, 1993 Kapcsolódó bejegyzés ITT
A Targumban olvashatjuk, hogy Nimród egy egyiptomi fáraó apja Az Árpád ház legelején Nimród király áll. Első remete szent Pálról is elmondják, hogy ő a nagy magányos, elmegy egy sivatagba, pedig gazdag szülők gyermeke, nemes családból származik. És itt újra és újra figyelmeztetni kell arra, ami a pálosok egyik legnagyobb titka volt, legalábbis az Árpád-korban, de még Nagy Lajos király idejében is talán, hogy a fennállás első harminc éve alatt a pálosok közé, kizárólag csak főnemesi családból származó férfiak és ifjak léphettek be. És csak és kizárólag magyar főnemesi családból származó férfiak, mert itt végig a magyarságról van szó. A pálos rend indulásánál az Árpád-házi királyok mûködtek közre. Pilis teljes terjedelmében az Árpád-házi királyok családi birtoka volt. A Hunyadi család eredetével kapcsolatosan Fráter Lénárt átfogó kutatásokat végzett a két világháború között. Munkájának eredményét a "Hunyadi magyar származása okleveleken" című könyvben foglalta össze. Fráter Lénárt oklevél- és címerkutatásokra alapozva arra a következtetésre jutott, hogy Hunyadi János Vereb Péter fia, Hunyadi Mátyás, pedig Vereb Péter unokája volt.
A Magyar Királyság történetében hat alkalommal választottak kormányzót az ország vezetésére, amikor a királyi trón betöltése valamilyen akadályba ütközött, vagy a törvényes király még kiskorú volt. Az első kormányzó Hunyadi János volt, aki a magyar történelemkönyvek legfényesebb lapjain szerepel, akárcsak fia, Mátyás király. Hunyadi János ábrázolása a Thuróczi-krónika augsburgi kiadásából (Forrás: Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története) Hunyadi kormányzói kinevezésének előzménye, hogy 1444. november 10-én a várnai ütközetben elhunyt Magyarország királya, I. Ulászló. Bár az országnak volt – Ulászlóval egy időben – megválasztott és 1440-ben törvényesen megkoronázott királya, a kiskorú V. László, őt azonban III. Frigyes osztrák herceg, későbbi német-római császár foglyul ejtette, és nem engedte vissza Magyarországra. A helyzet megoldására, a király helyettesítésére a Rákos mezejére összehívott rendek 1446. június 5-én kormányzót választottak Hunyadi János személyében. A városligeti Vajdahunyad vára korabeli képeslapon.
A Gyulafehérváron járó, s honi történelmünket valamennyire ismerő, bizonyosan felkeresi azt az épületet, ahol a románok 1918. december 1-jén kimondták Erdély elszakítását. A házra csak tehetetlen, csendes dühvel tekinthet. Ellenben a közeli római katolikus templom meglátogatása nemzeti érzésünket erősíteni hivatott. Lelkünk szükségszerű kötelessége, hiszen ott található Hunyadi János sírja. A templom északi mellékhajójában három Hunyadi síremléke áll: ifjabb Hunyadi Jánosé (1440-ben halt meg), Hunyadi János öccséé, Hunyadi János kormányzóé (1456-ban, a nándorfehérvári diadal után pestisben halálozott el) és Hunyadi Lászlóé (akit a Cilleiek öltek meg). Hunyadi János síremlékében csak a két hosszanti oldal korabeli, a rövid oldalak és a fedőlap 16. századi. A hosszanti oldalak csatajelenetet és fogolykísérést ábrázolnak. Bizony a kőkoporsó megfeketedett, repedezett, az évszázadok során, a törökök, tatárok, németek, románok mindent leloptak, amit értékesnek véltek. A fáma szerint az ékeitől megfosztott sírnál csak Hunyadi kardját hagyták, mert két kézzel alig bírták felemelni, másrészt régebben még nem dívott a fémgyűjtés.
A pálos rend indulásánál az Árpád-házi királyok mûködtek közre. Pilis teljes terjedelmében az Árpád-házi királyok családi birtoka volt. A Hunyadi család eredetével kapcsolatosan Fráter Lénárt átfogó kutatásokat végzett a két világháború között. Munkájának eredményét a "Hunyadi magyar származása okleveleken" című könyvben foglalta össze. Fráter Lénárt oklevél- és címerkutatásokra alapozva arra a következtetésre jutott, hogy Hunyadi János Vereb Péter fia, Hunyadi Mátyás, pedig Vereb Péter unokája volt. Miért van ennek a kérdésnek jelentősége? Azért, mert ha valóban a Vereb család a Hunyadi család őse, a Hunyadiak, és a pálos rend kapcsolata újabb adalékokkal gazdagodik. A Vereb család alapította 1370-ben Mátraverebély-Szentkút második kegytemplomát, átépítve az eredeti kis gótikus templomot. Ebben az évben pálos kolostor alapítására is sor került. A Hunyadi család pedig, mint láthattuk, tulajdon képpen a Veréb család. A kegytemplomban áll ma is Vereb Péter síremléke, a családi címerrel. Fráter Lénárt kutatásait sokáig mellőzte a történettudomány, de a pálos keresztes kő feltárása új megvilágításba helyezi Lénárt testvér megállapításait.
Gyulafehérvár a Maros és az Ompoly folyó összefolyásánál elterülő magaslaton fekszik Erdély földjén. A Károly-kapu A város és környéke az őskor óta lakott, a magyar államalapítás előtti története azonban nem teljesen ismert. Nevének eredéről megoszlanak a vélemények: a Belgrád, azaz a Fehérvár megnevezés feltételezhetően az első Bolgár birodalom idejéről származik, amikor szlávok érkeznek a térségbe. A magyar név pedig valószínűleg az erdélyi gyulák székhelyével lehet összefüggésben. Az egykori román kaszárnya felújított része 1009-ben Szent István itt alapítja meg az erdélyi püspökséget. A római alapokon nyugvó vár területén épül fel a püspöki székesegyház és a palota, az erődítés ekkori állapotáról viszont nem rendelkezünk részletes ismerettel. A következő évszázadokban a tatárok és a szászok is feldúlják, Mátyás pedig a vár megszüntetését is fontolóra veszi. Jelentősen változik azonban a helyzet Buda eleste után, amikor Izabella királyné Gyulafehérvárra teszi a székhelyét. A következő nagyszabású átalakulás Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnevéhez köthető, akinek az idejében emelt bástyák napjainkra is megmaradtak.
dinasztia idején (uralk. 1492–1479). Alkímiai misztérium iskoláit Héliopolisz központtal Ptah isten papjai működtették. Nevükben a "Fehér" szó a papok fehér ruha viseletére. (Pálosok? ) Az ősi sumer-szkíta hit minden szervezett és kötelezettségekkel terhelt "vallásnál" erősebb volt. Nimrud személyéhez kapcsolódott, akit népe isteni eredetűnek, a Világ Világosságának, Enlil fiának tartott. Úgy hitték, hogy Nimrud lelke az Orionban lakozik, és innen vigyáz, mint az Ég Hűsége Pásztora az ő népére. Árnyék lelke azonban, mint NIB-ÚR-TA, azaz "másvilágra költözött Párduc Úr", a "Halottak Országában", a "földi ügyek" segítője. Mindezt pedig korunk egyik legjelentősebb semitológusa, a sémi hagyományok hiedelmét tanító biblikus, G. S. Langdon is elismeri: Nimrudot ő is Isten Fiának, EN-LIL-nek nevezi és az összes Nimruddal kapcsolatos nevet visszavezeti a valóban élő királyként uralkodó Nimród-Gilgames uruki királyhoz. "És azokban a napokban a Khám fia, Khús, a Noé fia, feleséget vett magának idős korában és az szült neki fiút és elnevezték őt Nimródnak, mondván: abban az időben az emberek fiai ismét elkezdtek fellázadni és vétkezni az Isten ellen.