Roubini azonban felhívja a figyelmet arra, a világban ugyan háromféle – V-alakú, U-alakú, illetve L-alakú – válság-forgatókönyvről beszélnek, de erről szó sincs. Érvelése szerint inkább I-alakú lehet a mostani válság, hiszen még az 1933-as világválság és a második világháború alatt sem állt le teljesen a gazdaság úgy, ahogy most Kínában, az Egyesült Államokban és Európában. Több feltétel kell az újrainduláshoz Azonban még a legkedvezőbb forgatókönyv – amely szerint az év végére már látszik a fény az alagút végében, és növekedni kezdenek a piacok – csak több feltétel együttes teljesülése esetén válhat valósággá. Mindent megváltoztatott a 2008-as válság. Először is, az Egyesült Államokban, Európában és más, súlyosan érintett gazdaságokban széles körben kellene tesztelni, illetve szorosan nyomon követni a fertőzötteket, és a szükséges ideig nagyon szigorú karantént fenntartani. Addig pedig, amíg egy-másfél év alatt megszületik az oltóanyag, antivirális és más gyógyszerekkel kell enyhíteni a betegségen. Másodszor, a monetáris politikai döntéshozóknak mindent eszközt be kell vetni a gazdaság megsegítésére.
Amikor a piaci lufi kipukkadt, a jelzáloghitelek soha nem látott mértékben dőltek be, csökkentve a lakások és a jelzálogalapú értékpapírok értékét. A válság hatására elfogadott, a pénzpiaci rendszer korábbinál kiterjedtebb szabályozását jelentő Dodd-Frank-törvény katasztrofálisan rossz válasz volt a krízisre. A 2008-as pénzügyi válság valódi oka. A piacot korlátozó új szabályozások bizonytalanságot okoztak a pénzügyi rendszerben, és csökkentették a piaci kockázati hajlandóságot, ami egykor azt biztosította, hogy az USA rendelkezett a világ legnagyobb és legsikeresebb pénzügyi rendszerével. A megfelelő válasz a 2008-as válságra a lakásfinanszírozási rendszer teljes átalakítása lenne. Ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség állami kontrollra, hanem azt, hogy csupán annyi szabályozás kell, amennyire akkor van szükség, ha a piac önkorrekciós mechanizmusai nem működnek. Ha az amerikaiak rájönnek arra, hogy a pénzügyi válságot saját kormányuk lakáspolitikája, és nem a hatékony állami felügyelet hiánya, illetve a pénzügyi rendszer instabilitása okozta, akkor a válságra nem megfelelő módon reagáló intézkedésnek tartják majd a Dodd-Frank-törvényt.
Tehát az egyenlőtlenségek emelkedésével az alsó- és középosztályhoz tartozó tömegek vásárlóereje stagnált, amiből az következik, hogy ezek a háztartások idővel eladósodnak. Főleg úgy, hogy deregulációs periódusban volt a globális pénzügyi szabályozás, az aktuális fiskális és monetáris politika pedig rendkívül laza működést folytatott. Ez főként azért okozhatott ekkora problémát, mert az amerikai gazdasági növekedés jóval szerényebb volt, mint az elmúlt évtizedekben, így belülről nem volt lehetőség kinőni a felhalmozott adósságot. Elnyújtott kilábalás Felmerülhet bennünk Németország felelőssége az elhúzódó talpra állásért, ugyanis a német pénzügyi szabályozás a weimari köztársaság óta mindmáig mereven kitart az infláció elleni végső harc mellett, pedig a krízis idején is inkább deflációs nyomás fenyegetett, és nem az elszabaduló infláció. 2008-as gazdasági válság. A növekvő munkanélküliség és a visszazuhant termelékenység miatt nem is lehetett gyorsuló pénzromlásra számítani. © AFP / Deng Xinchun Az Európai Központi Bank (ECB) által gyakorolt nem konvencionális eszközök alkalmazása a bankok likviditásának a megőrzése érdekében történt, de messze nem volt olyan robusztus és korlátlan mértékű, mint a Federal Reserve System (FED) esetében.
Azt szerettük volna megtudni, hogy a magyarok mennyire fogják követni az egyes sporteseményeket, illetve mire számítanak, mit várnak a magyar csapattól. Embed kód az infografika beágyazásához: