Érdekes módon a tárkányiaknak éppen a 2020-ban a Bihar Megyei Tanács vezetését átvevő, az RMDSZ propagandájában a magyarfaló patás ördög szerepét betöltő Ilie Bolojan lett önkéntelenül "szövetségese", hiszen a PNL politikusa a három létező terv közül az olcsóbbat, logikusabbat és a tárkányaik területeit nem érintő harmadik variánst támogatta, mely Belényest északkeleti irányból kerülte volna meg. Az, hogy végül nem ez a terv valósul meg, nem az ő döntése volt, hanem a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaságé (CNAIR).
Ha csupán semmit nem tettek volna, a "szövetség" korifeusai, az is éppen elegendő volna aljasságból, de azokat is gáncsolták, akadályozták, akik valóban szerették volna elérni, hogy a tárkányi földek tárkányi magyarok tulajdonában maradjanak. Jakupcsek Gabriella: „Tudtam, ha csak ilyen közegben lehet televíziózni, akkor inkább nem fogom tovább ezt csinálni” | Domina. A Gábor Ferenc vezette Pro Tharkan Egyesület 2010 óta beadványokkal, tiltakozásokkal bombázza Románia majd minden olyan hivatalát, melynek bármi kis hatásköre volt az elkerülő út megépülése ügyében. A köröstárkányi helyi önkormányzat, a Bihar Megyei Tanács, a Bihar megyei kormányhivatal (prefektúra), a különböző minisztériumok, infrastruktúráért és környezetvédelemért felelős illetékes szervek, a nép ügyvédje mind-mind megkapták az évek során a tárkányiak írásba foglalt, részletesen dokumentált érveit, tiltakozását életük, megélhetésük és környezetük ellehetetlenítése, tönkretétele ellen. Talán mondani sem kell, mindenütt süket fülekre találtak, mindenütt csak a hárítás, az illetékesség és a felelősség áttolása másokra volt a válasz. Gyakorlatilag nem volt olyan állami szerv, megyei vagy országos hivatal, intézmény, minisztérium vagy önkormányat, melynek fontos lett volna a tárkányi emberek sorsa.
Surányi György volt jegybankelnök Friderikusz Sándor műsorában (ami sokkal több és sokkal jobb, mint egy podcast) világosan elmondta, hogy az Orbán-rezsim tehet az inflációról, a háborúnak semmi köze hozzá, legfeljebb rásegített, de már a háború előtt is tarthatatlan volt az infláció. Ez a rossz gazdaságpolitikának köszönhető, Orbán csődbe viszi az országot. Surányi György kiemelte, hogy a hatósági árakkal olyan csapdába került az Orbán-rezsim, amiből nem tud kijönni. „Nem azért hívok be valakit a stúdióba, hogy belekössek” | Mazsihisz. Ha pedig ezen az úton mennek tovább, a válság tovább mélyül. A legesztelenebb hatósági árképzés a rezsicsökkentés volt, amit Orbán propagandája a rendszer szimbólumává tett, ezért nem tudnak megszabadulni tőle. A "rezsicsökkentés" egy nagy átverés, ahogy azt Friderikusz Sándor is elmondta, mert amit az emberek megspórolnak a rezsin, annak sokszorosát fizetik ki máshol, illetve – mint azt Surányi György elmondta – nem kapják meg sem a tanárok, sem más ágazatok dolgozói azt a béremelést, amire szükség lenne, mert mindent elvisz a rezsicsökkentés.
A fejlett országok közül Franciaországot választottuk példaként, ahol a bruttó 1521 eurós vagyis 482 ezres legalacsonyabb fizetésből 1 122 euró vagyis 356 ezer forint marad. Franciaország persze nem olcsó, 79 százalékkal kerül többe az élet, mint Magyarországon. Vagyis havi 178 700 forint kéne az itthon megszokott élethez, ott viszont ennek a dupláját adják. Akiket legyőz Magyarország Lettország az egyik, amelyik a bruttó bérstatisztikában is Magyarország mögött foglal helyet. Mivel azonban ott is igen magas az elvonás mértéke, 28, 8 százalék, ráadásul az árak is lényegesen nagyobbak, hazánk előnye még tovább is nő, ha a nettóval, vásárlóerő-paritáson számolunk. A lett bruttó minimálbér 430 euró, vagyis 136 400 forint, ebből 28, 8 százalék levonása után 306 euró, vagyis 97 100 forint marad. Mivel az élet 20 százalékkal drágább, a magyar bér 118 800 forintos vásárlóerőnek felelne meg. KSH: 15,9 százalékkal nőttek a keresetek | Trade magazin. A bolgár és a magyar minimálbér viszonya szintén érdekes. Az euróban kifejezett bruttó értékek között tetemes a különbség, hiszen a 286 euró mindössze 61 százaléka a magyarnak.
A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 14, 8 százalékos emelkedésével és a 9, 5 százalékos áprilisi inflációval számolva a reálkeresetek növekedése 4, 8 százalékos volt. A rendszeres bruttó átlagkereset 457 300 forintra becsülhető, 14, 1 százalékkal meghaladta az előző év áprilisit. A munkáltatók teljes körében, azaz az ötnél kevesebb alkalmazottal működő vállalkozásokat is beleszámítva a bruttó átlagkereset 492 ezer forint volt, 15, 1 százalékkal több, mint tavaly áprilisban. A bruttó kereset mediánértéke 396 800 forintot ért el, 14, 3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, a magas nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás), valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járult hozzá - jegyezte meg a KSH. Ennyi a nettó minimálbér 2019-ben. De mire elég ez egy hitelnél?. A vállalkozásoknál 14, 5 százalékkal nőttek a bruttó keresetek 523 700 forintra, a költségvetésben 11, 4 százalékos emelkedéssel 497 500 forintot értek el - a közfoglalkoztatottak nélkül számolva.
2019-ben egy munkavállaló összköltsége minimálbéres foglalkoztatás esetén 180 290 forint. 13 310 forinttal több költséget jelent a munkáltatónak, mint előző évben. Ha a munkavállalói oldalt nézzük, nettó 7315 forintos béremelkedést jelent. Megmutatjuk, hogy mennyivel kell többet befizetni az emelt összegű garantált bérminimum után 2019-ben: Garantált bérminimum esetén 2019-ben 195 000 Ft Munkaerő-piaci járulék: 2 925 Ft Egészségbiztosítási járulék: 13 650 Ft Nyugdíjjárulék: 19 500 Ft 29 250 Ft Havi összes levonás a bruttó bérből: 65 325 Ft Szociális hozzájárulási adó: 38 025 Ft Szakképzési hozzájárulás: Munkaadói járulékok - 40 950 Ft 235 950 Ft Havi összes nettó munkabér 2019-től: 129 675 Ft 2019-ben egy munkavállaló összköltsége garantált bérminimumos foglalkoztatás esetén 235 950 forint. Minimálbér 2019 bruttó netto. 17 544 forinttal több költséget jelent a munkáltatónak, mint előző évben. Ha a munkavállalói oldalt nézzük, nettó 9 643 forintos béremelkedést jelent a 2018-as évhez képest. (Kedvezmények igénybevétele nélkül. )
A bruttó kereset mediánértéke 396 800 forintot ért el, 14, 3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, a magas nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás), valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járult hozzá – jegyezte meg a KSH. Minimálbér 2019 bruttó számítás. A vállalkozásoknál 14, 5 százalékkal nőttek a bruttó keresetek 523 700 forintra, a költségvetésben 11, 4 százalékos emelkedéssel 497 500 forintot értek el – a közfoglalkoztatottak nélkül számolva. A nonprofit szektorban 35, 3 százalékos volt a keresetek éves emelkedése, amiben megjelenik annak hatása, hogy augusztus elejétől számos oktatási intézmény, fenntartójának változása miatt a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott át, így az év első felében még jelentős bázishatás érvényesül – magyarázta a KSH. A bruttó keresetek 15, 2 százalékos emelkedésén belül a feldolgozóiparban 11, 5, az építőiparban 16, 6, a mezőgazdaságban 14, 6 százalékkal nőtt az átlagkereset és rendre 500 600 forintot, 380 700 forintot, illetve 363 000 forintot ért el.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 337 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 349 700 forintot tett ki. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 19, 4, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 20, 1 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az év első négy hónapjában mért 8, 5 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 10 százalékkal nőttek.
Minimálbér-adatok Ország Bruttó saját devizában Bruttó forintban Nettó saját devizában Nettó forintban Elvonás mértéke (%) Bulgária 560 leva 90 832 435 70 484 22, 4 Románia 2 080 lej 139 027 1 263 84 419 39, 28 Lettország 430 euró 136 409 306 97 123 28, 8 Magyarország 149 000 forint 149 000 99 085 99 085 33, 5 Horvátország 3 750 kuna 160 463 3 000 128 370 20 Szlovákia 520 euró 164 960 430 136 409 17, 31 Csehország 13 350 korona 164 472 11 266 138 797 15, 61 Franciaország 1521 euró 482 507 1 122 355 932 26, 23.. Forrás: Eurostat, bérkalkulátorok Szinte forintra ez a helyzet Szlovákiában. Az 520 eurós bruttó minimálbér 165 ezer forint, amelyből az állam 17, 3 százalékot vesz le. Ez 430 euró vagyis 136 400 forint. Minimálbér 2019 bruttó kalkulátor. Az árak 15 százalékkal magasabbak, vagyis 114 ezer forint kellene a magyar életszínvonalhoz. Ennél a szlovákok 22 500 forinttal többet visznek haza. A garantált bérminimum sem sokkal több Bár az Eurostat statisztikája szigorúan a legkisebb bérrel foglalkozik, ha ezeket nem a magyar minimálbérrel, hanem a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott emberek fizetésével a garantált bérminimummal vetjük össze, akkor sem lehetünk büszkék.