Lucien, a bolti kisegítőt pedig igazán elnyomja főnöke. De Amélie munkahelyén is akcióba lendül: kolléganőjét és egy állandó vendéget segíti, hogy egymásra találjanak. A mi kis Teréz anyánk teszi a dolgát, folyamatosan azon fáradozik, hogy a szeretteit boldoggá tegye, azonban vele magával senki sem törődik. Mások megkapják a boldogságot, ő pedig egyre inkább egyedüllétével kénytelen szembesülni. Egészen addig a pillanatig, mikor összeakad a szerelemmel, ami egy fiatalember (Mathieu Kassowitz) képében jelentkezik, aki mániákusan gyűjti azokat a képeket, melyeket a fotóautomatánál az emberek eldobtak. Amélie rádöbben, hogy az ő mániákussága nagyban hasonlít erre az emberére. Ezután már csak a bátorság és az akadályok átlépése marad hátra, hogy a két szerelmes, e két fura alak egymásra találjon. Cleo - Ha visszaforgathatnám az időt. Persze a film végén ez sikerül is, a szerelmesek egymásra találnak, úgy, ahogy annak lennie kell. A film rengetegszer él a giccs eszközével, néha túl cukros, túl édes és túl szép, hogy igaz legyen, de mégis élvezettel fogadjuk be a képsorokat.
Párizs, szerelem, melankólia – ez a három szó egyből...
Ugyanakkor a Múzeumkert emblematikus szerepet tölt be a magyar irodalomban is, azon gyerekkultúra által, amelyet Molnár Ferenc örökített meg a Pál utcai fiúk című regényben – hangzott el. Éppen ezért a Múzeumkertben kialakított játszótér azt a célt szolgálja, hogy a múzeumlátogatókon, a sétáló nyugdíjasokon és szerelmespárokon kívül a gyermekek is birtokba vehessék a kertet – mondta a főigazgató. A tematikus játszótér jeleneteket villant fel a Pál utcai fiúk című regényből, illetve kialakítása kapcsolódik a magyar történelemhez és a Nemzeti Múzeum történetéhez. A Múzeumkert átfogó rendezésére 1973-ban kerülhetett sor, amely nagyrészt eltüntette a kert történeti struktúráját. A park állapotára a végső csapást a Nemzeti Múzeum épületének átfogó rekonstrukciója mérte. Az 1990-es évek derekától a múzeumpalotától délre fekvő kertrész az építkezés miatt felvonulási területévé vált. Ennek következményeként megszűnt a játszótér és elpusztult a Múzeum utca felőli kertrész aljnövényzetének túlnyomó hányada.
A százötven éves, műalkotásokkal teli kert nyárra újul majd meg. Lesz benne Wi-Fi is! Az idén százhetvenegyedik születésnapját ünneplő Pollack Mihály tervei szerint 1837-1847 közt megszületett Nemzeti Múzeum három hektáros kertje a Bach-korszak derekán, 1855. november 24-én nyitott meg, végleges állapotát azonban 1880-ra nyerte el, hogy aztán egy sor vers és irodalmi mű – így a Pál utcai fiúk – egyik helyszínévé váljon. Az azóta eltelt közel száznegyven év során a kert azonban nem mindig kapta meg azt a gondoskodást, ami kijárt volna neki. A rendezett angolkert egyre kaotikusabbá és elhagyatottabbá vált, a három hektáros területen pedig a XX. század során emlékművek, illetve mellszobrok egész sora jelent meg. Legutolsó felújítására 1973-ban került sor, így legfőbb ideje volt már egy igényes helyreállításnak, vagy vérfrissítésnek. A kert Múzeum körút felőli oldala a századfordulón A történelmi kert most egy közel másfél éves tervezési fázis lezárulta után lassan elkezdi az át-, illetve visszaalakulást eredeti formájába, melynek alapját a legrégebbi pontos leírás (Kauser József 1907-es rajza) adja.
A Pál utcai fiúkból is jól ismert játékot, a golyózást is kipróbálhatjuk (Fotó:) Varga Benedek köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek az elkészült munkában. A Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta, a most átadott játszótérrel visszaadták a gyermekeknek a Múzeumkertet, hiszen ahogyan A Pál utcai fiúk mindenki által ismert történeteiből tudhatjuk, az mindig is az ifjú generációk egyik kedvenc parkja volt. A park múltidéző kikapcsolódást ígér az egész családnak (Fotó:) A Múzeumkert játékai a békebeli főváros hangulatát idézik meg a látogatóknak: egy működő kintorna repít vissza bennünket abba a korba, mikor még verklisek járták az utcákat, a gyerkőcöket egy aprócska lóvasúti kocsi csábítja beszállásra a hozzátartozó, hangulatos kis állomásépület mellett, és külön területet alakítottak ki azok számára, akik fel szeretnék eleveníteni a Pál utcai fiúkból is jól ismert játékot, a golyózást – korabeli elnevezésével a gojzizást. És az sem okoz gondot, ha valakinek a helyszínen jutna eszébe, hogy beszállna a játékba, ám otthon felejtette üveggolyóit, hiszen pótolhatja őket a játszótéren található automatából.
A lóvasúti kocsi mellett egy kis állomásépületet is találunk (Fotó:) A múzeumkerti játszótér a XIX. század fordulóját idézi meg, két, Józsefvároshoz kötődő történet segítségével. A Pál utcai fiúk és A Muzi című regény világa hozza el a mai gyerekek számára a régi idők hangulatát és játékait, mindezt a korszerű és biztonságos eszközökkel. "Történelmi és irodalomtörténeti helyszínen állunk" – kezdte beszédét Gulyás Gergely, emlékeztetve a hallgatóságot a Rádió épületénél lezajlott sorsdöntő, 1956-os eseményekre, valamint A Pál utcai fiúk, Olaszországban is kötelező olvasmányként számon tartott regény helyszíneire. "Fontosak ezek a zöldterületek, hiszen ezek lehetőséget adnak arra, hogy az itt felnövő gyermekek és a kerületet egyre többen otthonául választó fiatal is használhassa őket. Büszkén és örömmel mondhatjuk, az elmúlt évtizedben Józsefváros megújult, korábbi képe és megítélése alapvetően megváltozott. A kerület ma Budapest egyik leggyorsabban, leglátványosabban fejlődő kerületévé vált, amihez szeretnék gratulálni" – mondta a miniszter, felhívva a figyelmet, milyen látványos eredményeket produkál a kormány és egy kerület együttműködése.