Az India, Afrika és a Balkán között letelepedni kívánó sok civilizáció között néhány évszázadokon át hatalmas területeken fog uralkodni, az egyiptomiak, akik több mint 3000 évig foglalják el a Nílus völgyét és a Közel-Kelet egy részét; A perzsák által vezetett Achemenids, a görögök, majd a Szeleukidák és a pártusok előtt alá muszlim uralom idején, amely megfelel a európai középkor. Közel kelet történelme másodszor. Más birodalmak vagy civilizációk is nyomot hagynak létezésükről, amelyeket a régészek és történészek ma tanulmányoznak: az akkádok, az örmények, az asszírok, a babilóniaiak, az izraeliták, a hettiták, az elamiták, a szászánidák, a föníciaiak és a sumírok. A rómaiak is nyomot hagytak a Levantine-medence körül azáltal, hogy más régiókból származó elemeket hoztak ellenőrzésük alá (technológiák, termékek, kultúra stb. ), És a kereszténység is ebből a régióból terjed a Földközi-tenger két partján. Középkorú Az európai középkornak megfelelő kezdetek óta az arab-muszlim civilizáció fejleszti és fokozatosan asszimilálja a korábbi civilizációkat, az Abbasidák jóval túlmutatnak a jelenlegi Közel-Keleten, és ellenállnak az egymást követő keresztes hadjáratoknak, amelyeket az európaiak és az oszmánok vezetnek, a XV.
Egyéb tiltakozások, amelyek ismeretlen számú ember halálát eredményezték, különösen Szíriában és Jemenben, valamint számos megélhetési költség vagy korrupt politikai rendszer elleni tiltakozás, például Izraelben vagy Jordániában. Megjegyzések és hivatkozások Megjegyzések Hivatkozások Bibliográfia Georges Corm, Közel-Kelet története, Párizs, La Découverte Poche, koll. "A világ állapota", 2007. október, 196 p. ( ISBN 978-2-7071-5143-8) Bernard Lewis, a Közel-Kelet története, Albin Michel, 1997. január, 481 p. ( ISBN 978-2-226-08888-8) Peter Mansfield, A Közel-Kelet története, Penguin Books, 2. kiadás, 2004, 429 p. ( ISBN 0-14-303433-2) Közel-Kelet Sumertól Daechig, A történelem gyűjteményei, 2015. október, 65. o. Lásd is Kapcsolódó cikkek Az ókori Egyiptom Iszlám előtti Arábia Ősi kikötők a Vörös-tengeren Külső linkek A Közel-Kelet államainak története. Az I. világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig | Sulinet Tudásbázis. A Közel-Kelet és a Közel-Kelet története.
Ezt az akciót a "Komodo művelet" fedőnév alatt folytatták. 1975 folyamán Portugália ugyan politikailag demokratizálta az országot, azonban nem tudott figyelmet szentelni a belső társadalmi és politikai feszültségre, mert el volt foglalva az afrikai gyarmatokról ( Angola, Bissau-Guinea, Mozambik) való kivonulással. Sok helyi vezető a függetlenséget nem látta megvalósíthatónak, és inkább az Indonéziába való beolvadás mellett kampányolt. A puccs [ szerkesztés] 1975. augusztus 11-én az UDT puccsot hajtott végre a Fretilin növekvő népszerűsége miatt. A Közel-Kelet története (könyv) - Rostoványi Zsolt | Rukkola.hu. A kormányzó a Dilitől északra fekvő Atauro szigetére menekült, ahonnan megpróbált közvetíteni a két fél között. A kormányzót a Fretilin a dekolonizáció folytatására ösztönözte, ám Pires a lisszaboni utasításra várt. A portugál kormány azonban egyre közönyösebben viselkedett a kialakult helyzettel kapcsolatban. Indonézia célja a helyzet polgárháborúként való ismertetése volt, hogy így destabilizálja és káoszba taszítsa Timort. A helyzet azonban egy hónap múltán is stabil maradt.
A 400 fős ausztrál-holland egység, valamint jelentős számú timori önkéntes egészen 1942 februárjáig ellenállt a japánok támadásának. Az ellenséggel együttműködő timoriakat a japánok kivégezték. A megszállás alatt körülbelül 40-70 000 timori halt meg. Habár a háború után Portugál Timor visszakerült az anyaországhoz, az mégsem hajtott végre jelentős befektetéseket. A gyarmatot 1955 -ben a Portugál Köztársaság egy tartományává nyilvánították. Ebben az időben Indonézia nem tanúsított jelentősebb érdeklődést Kelet-Timor iránt Sukarno elnök gyarmatellenes politikája ellenére, ugyanis lekötötte kérdése. (Nyugat-Irián Új-Guinea szigetének nyugati része, melyet Hollandia akkor még birtokában tartott. ) Függetlenség [ szerkesztés] Demokratizálódás [ szerkesztés] A portugál katonai diktatúra 1974 -es összeomlása után a felálló új portugál kormány támogatta a gyarmati területek függetlenségét. Ennek első lépéseként 1974. november 18-án kineveztek egy új kormányzót Kelet-Timor élére, Mário Lemos Pires személyében (aki mint később kiderült, a terület utolsó portugál kormányzója).
1861-ben Erkel Ferenc operát írt a Bánk bán ból, és beletette a darabba Vörösmarty Keserű pohár című bordalát is. Katona József érzelmi válságokat jelenít meg a darabban, de túllép a szentimentalizmuson és már a romantika formanyelvét alakítja. Az írás vázlata: ● Bevezetés ● A Bánk bán történeti forrásai ● A Bánk bán szerkezete ● A Bánk bán alapszituációja (előversengés + 1. szakasz eleje) ● A bonyodalom kezdete (1. szakasz) ● A bonyodalom kibontakozása (2-3. szakasz) ● Melinda: bűnös-e a csábítási ügyben? ● Tiborc panasza ● Tetőpont (4. szakasz) ● Bánk bán és Gertrudis nagyjelenete ● Végkifejlet (5. szakasz) ● A Bánk bán utóélete A Bánk bán rövidített története ITT, magyarázatokkal és idézetekkel kibővített, részletes tartalma (olvasónaplója) pedig ITT olvasható. Más szempontú, részletes elemzés ITT található. A Bánk bán történeti forrásai A középkori Magyar Királyság Európa egyik nagyhatalmának számított, ezért ami a magyar udvarban történt, azt számon tartották, lejegyezték a krónikák.
Gertrúdis beszélni akar Bánk bánnal Melindáról, de már nagyon elmérgesedtek az indulatok és csak veszekedés és fenyegetőzés lesz belőle. A vita odáig fajul, hogy a királynő megátkozza Bánkot, Melindát és a kisfiukat, Somát. Erre belép Ottó, de amikor meglátja Bánkot, el akar menekülni. Dulakodás alakul ki Bánk és Gertrúdis között, a királynő tőrt ránt, de Bánk öli meg őt. Myska bán már későn érkezik, meghalt a királynő. Ottó szökni próbál, de a lázadók elfogják, Petúr bán és követői pedig az őrséggel harcol. V. fejezet: II: Endre felesége halálának és a lázadásnak hírére hazatér. Gertrúdis felravatalozva fekszik. Solom mester Ottót gyanúsítja a gyilkosságért, ugyanis ő ölte meg Biberach-ot is. A király elismeri, hogy felesége nagyot hibázott, de ki akarja deríteni ki ölte meg feleségét. Ekkor belép Bánk bán és mindent bevall. A király párbajra hívja ki, de Bánk nem hajlandó harcolni. Megérkezik Myska, aki azt állítja Biberach mindent elmondott neki a halálos ágyán, a királynő ártatlan volt és csakis Bánk bán a bűnös.
Endre uralkodása idején. A történet helyszíne: a pilisi erdő közepén játszódik a királyi kastélyban. Főbb szereplők: Bánk bán, az ország nádora (a "bán" nem személynév, hanem egy ősi méltóság megnevezése: a déli országrész ura volt, pl. létezett horvát bán, szlavón bán, ez tehát egy rang, mint a herceg vagy a gróf). Gertrudis, II. Endre magyar király felesége, aki német Ottó, meránai herceg, Gertrudis öccse, szintén német Melinda, Bánk bán felesége, aki a bojóthi nemzetségből származik, azaz spanyol Biberach, kóbor lovag A szereplők közül II. Endre, Bánk és Gertrudis a valóságban is létezett, és létező helyszín Bojóth is, ahonnan Melinda származott (Bojót Komárom megyében van, valószínűleg ez a spanyol bojóthiak Bojótja, de ez nem bizonyított). A pilisi erdőben volt a királyi udvartartás központja. Katona mint író nyúl az anyaghoz és nem mint történész, azaz nem törekszik a hitelességre. Ez nem történeti jellegű munka: Katona József a maga céljai érdekében sűrítéssel, egy előadható tragédia megalkotásának céljával nyúlt ezekhez a történelmi személyekhez.
A krónikaírók maguk sem ismerhették a valódi eseménysort, így már az első feldolgozások értelmezések, fikcionált történetek. Az értelmezések sokfélék, a szerző személyétől függően. Van, aki Bánk (és családja) tragikus történeteként, van, aki szerelmi tragédiaként, van, aki az alattvalói hűség tragédiájaként értelmezi a történetet, az azonban közös a feldolgozásokban, hogy a királynét mindenki hibáztatja. A XVI. századtól számos feldolgozása született Európában és Magyarországon is (pl. Valkai András históriás éneke 1567-ből). A történet legérdekesebb külföldi feldolgozásai Hans Sachs XVI. századi német költő és George Lillo 1730-as drámái, leghíresebb változata Franz Grillparzer(1791–1872) Urának hű szolgája című műve. Különös, hogy a XIX. században Katona műve mellett két másik magyar szerző is feldolgozta a témát (Kisfaludy Sándor és Horváth József Elek). Katona műve a forrása Petőfi Bánk bán című költeményének, legismertebb feldolgozása Erkel Ferenc azonos című operája (1861).
Tragédiája ebben rejlik. Nem azt nézi, a nemzet mit tehet érte, sokkal inkább azt, ő mit tehet a nemzetért. (A leírt szövegben itt kazettacsere miatt törés van, az eredetit nem tudom rekonstruálni – K. J. ) Amit bemutat, az a magyar valóság késsel metszett életképe, a sokszor és hosszan feltűnő zsarnokság látlelete. Láttán feltesszük a kérdést, mi változott? A Bánk bán most is hiteles és időszerű, kétségbevonhatatlan kérdésekkel. Lehet kritizálni a Bánk bánt, lehet! Nagyon is! Az esztéták szerint befejezetlen? Tévednek. Az talán még sosem jutott eszükbe, hogy a Bánk bán.. akár az élet? Az életnek ugyanis nincs vége. Ők aztán hiába mondják, hogy a mű az ötödik felvonásban konfliktusos drámából középpontos drámává alakul, bármit jelentsen is ez. Mert ez csupán a felszín. Nekünk a dolgok mélyére kell látnunk. Módszeres megközelítésük itt csődöt mond. Nem a felszínt kell kapargatni, megkarcolni, az alkotás lényegére kell látni ehelyett! A király, amint az látszik, és később tényszerűleg, tényekkel alátámasztva ki is fog derülni, cselekvésképtelen.
Petur szerint azonban nemcsak a haza forog veszélyben, hanem Melinda becsülete is, és ezt Bánknak látnia kell a saját szemével. Ezért hívta őt vissza. Első szakasz, harmadik jelenet Érkezik Myska bán, a királyfiak nevelője, aki a királyné egészségére iszik. Ez nem tetszik a békétleneknek. Petur dühösen felpattan és a magyar szabadságra iszik. Ezután mindenki elhagyja a termet, átmennek a másik terembe az utolsó táncra. Első szakasz, negyedik jelenet Megérkezik Bánk bán, aki még úti ruhában van. Petur észreveszi, ezért ő a teremben marad. Bánk elmondja, hogy az országban mindenhol szegénységet, nyomorúságot, bánatot talált, mindenki elégedetlen. Itt a palotában viszont akkora a fényűzés, hogy nem lehet tudni, melyik az ijesztőbb. Bánk tudni akarja, hogy Petur miért hívatta vissza, és főleg, hogy miért titokban, de Petur nem ad magyarázatot. Viszont meghívja Bánkot a házába, ahol még aznap éjjel gyűlést tartanak a békétlenek. A jelszó: Melinda. Első szakasz, ötödik jelenet Petur és Bánk nem veszik észre, hogy Bíberách észrevétlenül belépett a mulatóterembe és kihallgatta őket, aztán még Petur távozása előtt kiosont.
Aztán Biberach jön, aki szerint Bánk kezd megőrülni. Később Biberachhoz jön Ottó tanácsot kérni tőle, hogy hová rejtőzzön Gertrudis elöl. De Biberach bejelenti neki, hogy most már elege van Ottó ügyeiből, és a kapcsolatot beszünteti vele. Ottó beszélni akar vele, de Biberach megindul elfele, így ledöfi kardjával. A haldokló Biberachot Miksa bán hallja meg, és a házába viszi. IV. szakasz Gertrudis még Biberach halála napján kapott egy levelet az egyik helytartótól, hogy a déli területeken lázadás lesz, ha nem változtat kormányzási stílusán. Aztán jön Izidóra, aki mindent elmondva – még azt is, hogy Ottóba szerelmes –, haza szeretne menni Németországba. Gertrudis, reményt adva neki elküldi. Ezután Melindát hívatja, de utána inkább Bánkot, mert látja, hogy Melinda megőrült. Bánk megérkezésekor Gertrudis Melindáról kezd beszélni, amikor Bánk azt mondja, hogy ő házas, de nincs hitvese. Ekkor a királynő elmegy és hozza Melindát, akit Bánk a régi várába küld. Aztán ő is el akar menni, de Gertrudis nem engedi.