A tapolcai Malom-tó partján az év minden szakában találkozhatunk tőkés récét etető kirándulókkal. A szakértők szerint azonban ez a kedvesnek, gondoskodónak hitt szokás nem tesz jót sem az állatvilágnak, sem a víznek. Árvai Gábor, a Magyar Madártani Egyesület Veszprém Megyei Csoportja helyi szervezetének vezetője szerint jobb, ha a bütykös hattyú és a tőkés réce nem kap eleséget a sétálóktól. – Ne etessük őket semmivel, főként ne kenyérrel. Abszolút káros számukra az emberi étel, de bármilyen hihetetlen, még az is, amit a madáreleség-automatákból vehetünk ki. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet jelentése szerint a Balatonban a part mentén mostanra kialakult egy foszforgyűrű. Bütykös hattyú : definition of Bütykös hattyú and synonyms of Bütykös hattyú (Hungarian). Ennek egyik oka az állatok etetése, a másik a horgászat. A vízbe bedobált kenyér lebomlása során foszfort termel. A madarak bélműködését zavarja a vizes kenyér, amellett az etetett helyen egyre több madár jelenik meg, és a bütykös hattyú elűzi a honos egyedeket – mondta Árvai Gábor, hivatkozva a madártani egyesület honlapján megjelentekre is.
• Az önfenntartó életre nem alkalmas területekre is rengeteg vízimadarat vonz. • Elősegíti a fertőző betegségek terjedését, ami különösen a madárinfluenza kapcsán jelent óriási kockázatot. • Szennyezi a környezetet, növeli a vizek szervesanyag-terhelését és az eutrofizációt ("elmocsarasodást"). • Növeli a fajok közötti hibridizációt. • Rontja a madarak társadalmi megítélését, növeli az ember-madár konfliktushelyzetek számát. • A közvetlen fizikai érintkezés ránk, emberekre nézve is veszélyt jelenthet. Fotó: Lukács Kata 2 / 9 Fotó: Lukács Kata Angyalszárnybetegségben szenvedő fiatal bütykös hattyúk a Ráckevei-Duna-ágban 3 / 9 Fotó: Orbán Zoltán Kenyérért verekedő szárcsa és dankasirályok A vízimadarak etetése a következő öngerjesztő problémaspirált generálja: • Az etetés többnyire nyáron kezdődik, amikor az emberek keresik a hűsítő víz közelségét, így a madár-ember találkozások száma is nagyobb. • Az etetett vízimadarak ősszel nem vonulnak el. • Az emberek látják a "sok szegény, éhes", valójában lusta vagy már beteg, röpképtelen madarat, ezért tovább etetik őket.
A mesterségesen fenntartott táplálékbőség kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést, növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót és az ebből eredő sérülésveszélyt. Vörös vércse ( Falco tinnunculus) Általánosan ismert, kistermetű ragadozómadár. Hazánkban, különösen az Alföldön, gyakori. Mezőkkel tarkított erdőkben, facsoportokban, mezőgazdasági területek és legelők közelében él, de gyakran megjelenik a városokban is. Hazánkban rendszeres és elég gyakori fészkelő, többnyire elhagyott varjú- vagy szarkafészekben, magas épületek zugaiban, padlástéren nevelik fel fiókáikat. Részint lesből vadászik, máskor pedig a széllel szembefordulva szitál a levegőben, majd merőlegesen ejti magát a zsákmányára. Főként apró rágcsálókat, rovarokat, gyíkokat, és apró madarakat kap el. Vonuló madár, de egyes példányok áttelelhetnek. A bokortanyás térségben nem kifejezetten gyakori fészkelő. Védett faj, természetvédelmi értéke: 50. 000 Ft Népi elnevezései: vircse, szilbaszó, szélverő, széltapogató, szélleljátszó, nyerítő Amolyan rebellis fajta... 2020.
Dr. Kovács Ildikó - Pan-Optika Szemész szakorvos, kontaktológus, gyermek és fenőtt szemé... Megosztom Látnivaló kereső Sopron Partnereink Facebook
A Sopron anno archívuma Kattintson a képek alatti gombra a részletekért! A gombra kattintva félreteheti a képet Az én Sopron anno-m oldalra!
A Károly-magaslaton továbbá ismeretterjesztő táblák, színvonalas erdei büfé, játszótér, egy kisebb, élő növénygyűjtemény áll rendelkezésre a szabadprogram eltöltésére. Mosdó ingyenesen vehető igénybe vehető a kilátó nyitvatartási idejében. Vadászati Múzeum a Károly-kilátó mellett A kilátó mellett ingyenesen látogatható a Soproni Erdészet által működtetett Kőhalmi Tamás Erdészeti és Vadászati Múzeum. Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpont - Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.. Az erdei múzeum 3 szinten mutatja be a soproni hegyvidék életközösségeit a kicsiknek és nagyoknak egyaránt izgalmas és színvonalas, szó szerint kézzel fogható, interaktív kiállítás. Körsétánkat folytatva a Ciklámen-tanösvényen kezdjük el az ereszkedést. Nyár végén és ősszel részünk van a tanösvény névadó, késői virágának felfedezésében. Tovább haladva lefelé változatos erdőrészleteken át haladunk, melyben fiatal és idős erdőfoltok váltják egymást. A Deák-kút feletti fenyvesben álomszerű világban érezheti magát a kiránduló, miközben szép kilátás nyílik az alattunk húzódó völgybe a szállodákhoz való visszaérkezésig.
Ha a soproni táj egy ékszerdoboz, abban a kilátók a legszebb csiszolt gyémántok. Többet jelentenek az emberi kéz által létrehozott építményeknél. Őrei a hűség városának. Az elemekkel dacolva föltárják a természetkedvelő ember előtt a magaslatok és mélységek titkait, összekapcsolják a közelt a távollal, a múltat a jelennel. Alkalmat teremtenek a csendes gyönyörködésre, a gondolkozásra. Károly magaslati kilátó , Sopron. Kiemelik a táj szépségeit, erősítik az ember és a természet összetartozását. A Soproni Parkerdő létrehozásának gondolata Muck Endre erdőmester-erdőgondnok (1851−1925) nevéhez kötődik. Már abban az időben kijelöltek turistautakat, építettek pihenőhelyeket, glorietteket. A közelség szempontjából legkedvezőbb magaslatokon pedig sorra épültek a kilátók. A Sopront délnyugatról koszorúzó hegység − amelynek legmagasabb pontja a Magas-bérc (557 méter) − kitűnő rálátást kínál a városra, a Fertő tóra és környékére, Ausztria Burgenland tartományának településeire, az Osztrák-Mészkő-Alpok kétezreseire (Schneeberg, Rax).