05/20 2021. május 20. 09:00 - 15:30 ONLINE 2021. 09:00 - 15:30 A Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium bemutatkozó konferenciája. Mesterséges intelligencia | ELTE Jurátus. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán működő Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium (DH-LAB) több kutatócsoport összefogásával alakult meg, célja, hogy intézményközi együttműködésben kidolgozza a nemzeti kulturális örökség MI alapú feldolgozásának, kutatásának és oktatásának, valamint a lehető legszélesebb körű közzétételének módszertanát. A nyitókonferencián a DH-LAB konzorcium tagjai, azaz az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Magyar Nemzeti Levéltár és a Miskolci Egyetem nyújtanak betekintést céljaikba és a laboratórium keretei között zajló intenzív szakmai munkába, valamint az egyre bővülő szakmai együttműködésekbe. Az esemény során az érdeklődők megismerhetik a mesterséges intelligencia alapú fejlesztéseket, a kutatásokat szolgáló webes forrásokat, valamint a kulturális örökséget és nyelvtechnológiát érintő kutatásokat. A konferenciát Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese, Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára, Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vállalati innovációs elnökhelyettese és Kecskeméti Gábor, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet igazgatója nyitják meg, plenáris előadást tart Toma Tasovac, a DARIAH igazgatója, a Belgrade Center for Digital Humanities munkatársa, Why Digital Humanities Need Cultural Heritage and Vice Versa?
"Meggyőződésünk, hogy a leginnovatívabb nemzetközi vállalatok és a felsőoktatás együttműködése Magyarország számára kiemelten fontos, hiszen így egyre magasabb hozzáadott értékkel lehetünk jelen a gazdasági értékláncban, és az ország munkahelymegtartó képessége is jelentősen növekedhet a befektetésekért folyó globális versenyben" – emelte ki a megnyitón Dr. Szászi István a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. Mesterséges intelligencia elte.hu. Egyedülálló innovációs ökoszisztéma a Boschtól Az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék létrehozása a Bosch csoport és az ELTE stratégiájának része. A vállalat fontos partnerként tekint a hazai egyetemekre nemcsak a mérnök- és informatikusképzés, hanem a közös kutatás-fejlesztés területén is. Magyarország egyik legnagyobb munkaadójaként a hazai Bosch csoport az elmúlt években országosan több egyetemmel is szoros, hosszú távú szakmai partnerséget alakított ki. A Bosch felsőoktatási együttműködéseinek keretében a hazai egyetemek közvetlenül is bekapcsolódhatnak az ipari innováció nemzetközi folyamataiba, így az akadémiai szektor még aktívabban vehet részt a jövő technológiájának formálásában.
Intézet > Mesterséges Intelligencia Tanszék Oktatók Belics Éva tudományos segédmunkatárs Telefon/mellék: 8346 Szoba: 7. 31 E-mail: Botzheim János egyetemi docens Telefon/mellék: --- Szoba: 7. 91B E-mail: Domonkos Márk Telefon/mellék: --- Szoba: 2. 423 E-mail: Faragó Kinga Bettina tudományos segédmunkatárs Telefon/mellék: 1004 Szoba: 7. 13 E-mail: Fenech Kristian Arian tudományos segédmunkatárs Telefon/mellék: - Szoba: 7. Elte mesterséges intelligencia. 50 E-mail: Ferencz Gyöngyvér tudományos segédmunkatárs Telefon/mellék: 6770 Szoba: 7. 14A E-mail: Fóthi Áron tudományos segédmunkatárs Lőrincz András tudományos főmunkatárs Telefon/mellék: 8347 Szoba: 7. 14a E-mail: Pólik Marcell tudományos segédmunkatárs Telefon/mellék: 1004 Szoba: 713 E-mail: Simonyi András egyéb Telefon/mellék: - Szoba: 7. 31 E-mail: Somfai Ellák tudományos munkatárs A weboldalon "cookie"-kat ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie-beállítások bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.
Az ELTE IK C szakirányán található Mesterséges Intelligencia nevű tantárgy jegyzetei a 6. félévből. (Záró)vizsga kidolgozás A vizsgához hasznos lehet a záróvizsga kidolgozás, amely összefoglalja a teljes anyagot. Nem jelenti azt, hogy ennyit elég csak tudni, sőt, de attól még vázlatnak nagyon jól jöhet! Vizsgák kérdései A kurzusfórum alapján: 2012. 06. 20. 1. Milyen hatással van a heurisztika általában a kereső rendszerek működésére? 2. Írja le a hegymászó algoritmust! 3. Mit tesz az általános gráfkereső algoritmus akkor, amikor egy már korábban felfedezett csúcshoz talál minden addiginál olcsóbb utat? 4. Mit tartalmaz egy probléma dekompozíciós reprezentációja? 5. Adjon példát legalább három rekombinációs operátorra! I. Fekete-fehér kirakó állapottér-reprezentációja. Problématér és állapotér méretének becslése. II. Szemléltesse az A algoritmus működését! (Megvolt adva egy gráf, egy hisztogram, egy táblázat. A hisztogramot és a táblázatot kellett megfelelően kitölteni) 2012. Mesterséges intelligencia eté 2012. 13. Melyik problémáját küszüböli ki a tabu keresés a hegymászó módszernek + probléma jellemzése + tabu megoldásának jellemzése 2.
Az új eszközzel megbízható módszer áll rendelkezésre az eddig még ismeretlen funkciójú fehérjék megismerésére.
Az ELTE Matematikai Intézete PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói – Keresztes László, Szögi Evelin, és Varga Bálint Grolmusz Vince professzor vezetésével – kidolgozták a Newton-elmosás módszerét, amellyel nem csak képi adatokat lehet megsokszorozni. Az új, Newton-elmosás az adatok javítási mechanizmusát variálja: a nagyobb megbízhatóság kedvéért többször mérünk vagy számolunk ki valamilyen mennyiséget, és ezeket átlagolva használjuk. Ha valamit például tízszer mérünk meg, és a 10 mérésből minden lehetséges módon kiválasztunk mondjuk 7-et, és ezeket külön-külön átlagoljuk, akkor az adatokat megsokszorozhatjuk annyiszor, ahányszor 10 adatból 7-et ki lehet választani, a példában ez éppen 120. Átadták Magyarország első mesterséges intelligencia ipari tanszékét a Bosch és az ELTE együttműködésében. Az ELTE-s kutatók módszere nem visz be mesterséges "homályosítást", mint a Gauss-elmosás, hanem az adatjavításba avatkozik bele: a megsokszorozott adatok minősége jobb, mint az egyedi adatoké, hiszen – a példánkban – hét mérés eredményeit átlagoltuk. A kutatók a Newton-elmosást először az emberi agy kapcsolatait leíró 1053 alanytól származó agygráfokra alkalmazták, és így az adathalmaz méretét százhúszszorosára növelték, azaz 126 360 agygráfot készítettek az adathalmazból.
A látványos bemutatókkal, kísérletekkel, kvízjátékokkal és más meglepetésekkel színesített előadásokat élőben közvetíti a Galileo Webcast tudományos portál, és utólag is megtekinthetők a programsorozat Facebook-oldalán és a Youtube-on. Borítókép: Semmelweis Egyetem
Minden, amit eddig még egyetlen kastély sem mesélt el. Látogass el az Almásy-kastély hivatalos oldalára azért, hogy megtudd, mi történt a színfalak mögötti világban.
Partner: Gyula irányítószám
Látnivalók a környéken Almásy-kastély Látogatóközpont Gyula A török hódoltság után a Békés vármegye nagyobb részét magában foglaló gyulai uradalmat Harruckern János György kapta meg III. Károly király adományaként. Várkilátó és Vármúzeum 2005. május 20-án került átadásra a gyulai várban lévő kiállítás, ahol 24 kiállítóteremben kalandozhatunk a múlt emlékei között.