Magyar atlétikai bajnokság (1896) (1. atlétikai ob) Adatok Ország Magyarország Versenyszámok 2 Az 1896-os magyar atlétikai bajnokság ot – amely az 1. magyar bajnokság volt, az athéni olimpiai játékok hatására rendezte meg a Magyar Atlétikai Club (MAC), két számban, a 100 yardos és az 1 mérföldes síkfutásban. 1896-tól 1902-ig a MAC rendezte az atlétikai bajnokságokat, 1903-tól rendezi a Magyar Atlétikai Szövetség az országos bajnokságot. 1897-ben hét klub alapította meg a Magyar Atlétikai-szövetséget (MASZ), a magyar atlétika vezető egyesülete az 1875-ben alakult Magyar Atlétikai Club (MAC) volt. Kezdetben a tornászegyletek rendeztek népies atlétikai gyakorlatokat különböző futó-, ugró- és dobószámokban. Magyar atlétikai szövetség évkönyve. A kezdeti időszakban a MASZ és a MOTESZ közti vetélkedés határozta meg az atlétikai életet, csak az 1900-as évek elején növekedett annyira meg az atlétikai szövetség tekintélye, hogy egyedüli képviselője lett az atlétikai számoknak. Eredmények [ szerkesztés] Férfiak [ szerkesztés] Versenyszám Arany Ezüst Bronz 100 yard Szokolyi Alajos Magyar AC 10, 8 Mannó Leonidás Magyar AC Zachár István Magyar AC 1 mérföld František Hron AC Trojlístek Praha 5:25, 6 Sacher Gusztáv Magyar AC Bohumil Rudl AC Sparta Praha Magyar atlétikai csúcsok [ szerkesztés] 1 000 m síkfutás 2:43, 0 Vcs.
A világbajnokságra készülő magyar utánpótlás atléták óriási sikereket értek el idén. Két aranyérmet is szereztek az U23-as Európa-bajnokságon, két bronzérmet az U20-as világbajnokságon és a főleg fiatalokból álló válogatott aranyérmes lett csoportjában a csapat Európa-bajnokságon. A Magyar Atlétikai Szövetség továbbra is arra kéri a politikusokat, hogy felelősen járjanak el az atlétikai világbajnokság ügyében, támogassák annak megrendezését! Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Magyar atlétikai szövetség megalakulása. Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
A versenyzők közül egy egyéni és két váltó győzelmével Varga Bianka nyerte a legtöbb aranyérmet. Kazi Tamás és Márton Anita két egyéni számban, Nguyen Anasztázia egy egyéni és egy váltó-, Bartha Zsóka és Bobcsek Emese két váltószámban tudott kétszer a dobogó legmagasabb fokára felállni. A Magyar Atlétikai Szövetség megpályázza a 2026-os atlétikai Eb-t - Eurosport. A hosszú idő után Budapesten megrendezett Magyar Bajnokság sportbaráti légkörben, családias hangulatban, jó körülmények között került lebonyolításra. A Magyar Atlétikai Szövetség köszönetét fejezi ki a versenyen részt vett atléták, edzők hozzáállásáért, az élvezetes és látványos küzdelmekért. A szövetség külön köszöni a versenybírói karnak azt az áldozatos és szakszerű munkát, amit a két nap rekkenő hőségében mutattak. Forrás: MASZ
Vissza Kommentek küldéséhez a sütik engedélyezése szükséges a lábléc menüben Cikk nyomtatása
1950-ben született Budapesten. Az ELTE matematikus szakán végzett, 1978 óta szabadfoglalkozású író. Első könyve, a Fancsikó és Pinta 1976-ban jelent meg, a kritikusok lelkesen üdvözölték, és megszavazták "az év legjobb első prózakötetének". Új volt a hang, és ezt megerősítette következő könyve is, a Pápai vizeken ne kalózkodj! Az irodalomtörténeti jelentőségű Termelési-regényben (1979) a Kádár-kor társadalmának működési – vagy ha úgy tetszik – működésképtelenségi mechanizmusát szellemes kedéllyel, felszabadító iróniával rajzolta meg. Újra megnyitja kapuit az egri református templom a hívek előtt. A Bevezetés a szépirodalomba (1986) című gyűjteményben a képregénytől az anekdotáig, az automatikus írásműtől a cizellált stílusimitációig sok minden megtalálható: a Kis Magyar Pornográfia, a Fuharosok vagy A szív segédigéi. A Tizenhét hattyúk (1987) címmel publikált, Csokonai Lili szerzői néven megjelent kötet nem más, mint fiktív önvallomás. A Hrabal könyvének (1990) főszereplője saját felesége, címzettje pedig Bohumil Hrabal. A Hahn-Hahn grófnő pillantása (1992) egy sajátos, többrétegű pikareszkregény.
A Balatonarácsi Református Egyházközség Visolyi Lázár – helyi prédikátor – lúdtollal írt feljegyzése alapján – Dévai Bíró Mátyás hatására – "1545 körül alakult". Az első kőből épített, náddal fedett templomot a Darabos család adományaiból 1700-1702 között építették, a jelenlegi arácsi katolikus templom helyén. Az 1702. év végére elkészült – vele szemben – a parókia épülete is. Több mint fél évszázados virágzás következett a gyülekezet életében, ez idő alatt 14 lelkipásztor hirdette Isten igéjét. Mária Terézia trónra lépte után fellángolt az ellenreformáció. A község földesura gróf Eszterházy Károly egri püspök és Padányi Bíró Márton veszprémi püspök (akit hajdanában református templomban kereszteltek) "összevetett vállal mindaddig munkálkodtak, míg az eklézsia szabadságát el nem nyomták". A nemeseket és az elöljárókat "színes oknál fogva Egerszegre rendelték", hogy távollétükben Inkey alispán a vármegye katonáival 1754 augusztusában elfoglalhassa a templomot. Tervük azonban nem vált be, mert a faluban maradt reformátusok fejszékkel, kaszákkal és vasvillákkal felfegyverkezve a templomudvaron belül készen álltak arra, "hogy Isten házát csepp vérükig védelmezzék. "
A vármegye katonáit sikeresen megfutamították! Ezt az esetet "arácsi zendülés" néven jegyezte fel a históriás. Az eset után a vármegye tisztjei a reformátusokat pártütéssel vádolták meg, és a püspökökkel együtt elérték, hogy 1754. december 12-én "80 vasas katonát" (nehézlovasságot) küldjenek a templom elfoglalására. A lovasság kapitánya, nemes Szilassy Pétertől erőszakkal elvette a templom kulcsát és elfoglalta azt. Később tetézve a bajt, még az eklézsia földjeit és szőlőjét is elvették, ellehetetlenítve magát a létezését is! A templom elvétele után többeket is bebörtönöztek, megtorlás és megfélemlítés céljából. Közel 30 esztendeig árvaságra maradt a gyülekezet. Ez idő alatt, Füredre és Csopakra jártak a hívek templomba. A sok akadályoztatás és nehézség után azonban, a nemes Szilassy család és Csík István egy fundust ajándékozott az eklézsiának, melyen felépülhetett az új templom és a prédikátor ház. II. József türelmi rendeletét követően 1784-86 között épült fel a település második református temploma (kőből) késő barokk stílusban, torony nélkül.