Ezt számtalanszor ismételgetem. "Óh, mily dicső ész bomla össze itten. " (Hamlet. ) (Az i-t megint utólagosan írtam a mily-be)" (Juhász Gyula: A tékozló fiú) 1906-ban letett tanári vizsgája után szülővárosában szeretett volna elhelyezkedni, de csak Máramarosszigeten, majd Léván kapott tanári állást. A kisvárosi lét, a társaság hiánya megviselte érzékeny lelkét, első ízben ekkor kísérelt meg öngyilkosságot. 1907-ben Szegeden kiadták első verseskötetét, 1908-ban pedig Nagyváradra került a premontrei gimnáziumba. A város pezsgő szellemi élete inspirálóan hatott művészetére is, egyik megalapítója lett a Holnap antológiát megjelentető költői mozgalomnak, majd az 1908 elején meginduló Nyugatnak is a kezdetektől szerzője volt. Váradon ismerte meg Sárvári Anna színésznőt is, aki a költő számára a nő, a szerelem örök jelképe lett, a reménytelen vonzalmat megörökítő Anna-versei szerelmi líránk legszebb darabjai közé tartoznak. "A bánat költője volt" Juhász Gyula 1911-ben Szakolcára, két év múlva Makóra került tanárnak, ezt a váradi évek után száműzetésként élte meg.
Juhász Gyula lemond az öngyilkosságról. 1914-ben újra öngyilkos akar lenni. Egy Budapesti szállodában mellbe lövi magát, de rátalálnak, és megmentik életét. A Rókus korházban megismerkedik egy nővel, aki viszonozza szeretetét. A nőt Eörsi Júliának hívták. Ám Juhász Gyulának nem kellett a nő. Időközben jönnek a verseskötetek, majd tanári állását újságírással cseréli fel. Szegeden él. Neki köszönhető József Attila felfedezése, ő segíti hozzá a még nagyon fiatalembert első verses kötetéhez. Többször is Ideg-gyógy intézetben kezelik. Babits kétszer is megítéli neki a 4000 pengős díjat. 1937-ben gyógyszereket vesz be, és ezúttal öngyilkossága sikerrel jár. Már nem tudják megmenteni. Költészetének 2 nagy csoportja: 1. ) Szeged környéki Magyar táj versekbe foglalása -Tiszai csönd -Tápai lagzi 2. ) Anna versek -Milyen volt -Anna örök -Profán litánia Tóth Árpád Körúti hajnal. Tóth Árpád életműve a Nyugat nagy nemzedékének tagjai közül a legegységesebb. Életére jellemző, hogy a szegénység, majd egy halálos betegség (tüdőbaj) meglehetősen megkínozta, és a sok kínlódás, borús hangulata, meg is jelent költészetében.
A magyar bánat szenderét virrasztom S kopogtatok a túlvilági ajtón. A magyar Istent kérem csöndesen meg, Hogy irgalmazzon árva nemzetemnek S véremnek bíborából lesz kelendő Az új hajnal, a boldogabb jövendő A Népszavában először 1907-ben jelent meg verse. Ekkor csak rokonszenvezett a munkássággal. 1919 után a közös üldözöttség vezette a vele való azonosuláshoz. Kassák mellett, József Attila előtt ő a magyar munkásosztály sorsának legjelentősebb költői kifejezője. "Magyar versei" végigkísérték életét. A szegényparasztság sorsát elsíró "tápai versei" ciklust alkotnak. Költészetének terjedelmes része a magyar kultúra és a magyar táj ihletését őrzi. A Tiszai csönd 1910 Juhász tájköltészetének egyik legkorábbi érett darabja. Az első négy szakasz teljesen személytelen, csak az utolsó két szakasz válik személyessé. Az impresszionista piktúra jellegzetességeit az igei metaforák hordozzák. Juhász Gyula: Tiszai csönd Hálót fon az est, a nagy, barna pók, Nem mozdulnak a tiszai hajók. Egyiken távol harmonika szól, Tücsök felel rá csöndben valahol.
Főbb művei [ szerkesztés] Magyarország és a második világháború: Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez, Budapest, Kossuth, 1959 ( Ádám Magdával és Kerekes Lajossal). A Teleki-kormány külpolitikája 1939–1941, Budapest, Akadémiai, 1964. Magyarország nemzetközi kapcsolatainak története I. : 1918–1945, Budapest, Tankönyvkiadó, 1965. Magyarország külpolitikája 1919–1945, Budapest, Kossuth, 1969. Uralkodó eszmék Magyarországon 1934–1944, Budapest, Kossuth, 1983. A háború és Magyarország 1938–1945, Budapest, Akadémiai, 1986. Magyarország nemzetközi helyzete és a magyar szellemi élet 1938–1944, Budapest, 1987. A történész józansága: Tanulmányok, cikkek, interjúk, Budapest, OSZK, 1994. Források [ szerkesztés] Közgazdász. MKKE lapja. 1983. 7. "Ki a nemzet tagja és mi a magyar? " Beszélgetés Juhász Gyula történésszel. Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 368. o. ISBN 963-9257-02-8 Új magyar életrajzi lexikon III.
2. A JATE Irodalomtörténeti Intézetének folyosója § Tóth Sándor: Juhász Gyula [1965] Wesselényi u. 4. § Szabó Imre: Juhász Gyula [1977] Boldogasszony sgt. 6. [1983] Pécsi u. 2. [1980] Juhász Gyula u. 6. Szerelmi lírája: Anna versek Sárvári Annához szól körülbelül 70 verse. Milyen volt… 1912 Stílusa: impresszionista Rímek: keresztrímek abab Szóképek, alakzatok: § Szinesztézia pl. : "hangja selyme" "meleg szava" § Alliteráció pl. : "bágyadt búcsúzónál" "szeme színére" § Anafora pl. : "Milyen volt" ® tűnődést fejez ki Hangulat: mélabús Szerkezet: Három versszakból álló 12 soros lírai alkotás. 1. versszak – Anna szőkeségét idézi fel, a búzatáblák képével köti össze – NYÁR 2. versszak – A szeptemberi ég tisztasága, Anna szemének kékjét idézi fel – ŐSZ 3. versszak – A tavaszi rét sóhaja (= a szellők hangja megidézi Anna hangját) – TAVASZ A tél nem szerepel ® a szerelemnek nincsen vége. A költőben még mindig benne él Anna iránt érzett szerelme mely nem csupán távoli emlék. A "De" ellentétes kötőszó szerepe: – A tűnődés és a lemondás után előjönnek az emlékek.
A Mária-kultusz beszüremlett Anna-verseinek hasonlatkincsébe. Népi katolicizmusa a szegényparasztság fölszabadulási vágyát is magába foglalja (A tápai Krisztus, 1923). Kb. 1300 verséből majdnem 300 szonett. Klasszikus formákban is írt. Kedvelte a párrímes, kétsoros szakaszokból fölépített formát, a húszas években pedig az egyetlen hangulatot négy sorba tömörítő "japános" verset. Bécsi útja után mintegy 30 rímtelen, a szabad vershez közel álló jambikus költeményt írt. Ő honosította meg a villoni balladaformát (Ódon ballada, 1907). Verselése laza, dalszerű; zenéje uralkodik a mondanivalón; jambusainak dallama is bánatot sugall. Kisregénye (Orbán lelke, 1924) és szinte valamennyi elbeszélése önéletrajzi érdekű. Pierre Louis Aphrodite című regényéből Atalanta címmel daljátékot írt 1909. Újságírói munkáját 1903-ban a Szeged és Vidéke hasábjain kezdte, s Váradon, Makón is a helyi lapok munkatársa volt. A Horthy-korszak viszonyait, kultúraellenességét gúnnyal ostorozta; kitűnő parodizáló készséggel leplezte le az országos és helyi közélet figuráit.
Verseit két nagy csoportra bonthatjuk: -A fájdalmas "énlíra" versek: Meddő órán Rímes furcsa játék Elégia egy rekettye bokorhoz -Sorsközösség másokkal versek: Körúti hajnal Esti sugárkoszorú Jó éjszakát Lélektől lélekig Az impresszionista költészet egyik mintadarabja a " Körúti hajnal " című vers melyet 1923-ban írt. A Körúti hajnal a pesti táj ébredésének három mozzanatát ragadja meg: A még derengő színeket kioltó szürkeséget, az első fény felragyogásának néhány perces bűvöletét, ünnepi csodáját, majd a nappali élet kijózanító valóságát. A vers hirtelen változik, a nyomasztó hangulat egyszer csak átvált végtelen fénybe és megjelenik a hajnali égbolt első sugárcsóvája. A stílust ünnepivé avatja a régiesnek ható szavak választékossága. Csak az "aszfalt szennye" emlékeztet már az indító strófa ridegségére, szürkeségére. A hajnali fény bűvöletét fokozza az áhítatos csend is, de aztán kellemetlen, bántó hangok zavarják meg a színek égi muzsikáját. A fáradt robotos költőnek a városi szegényekkel való együtt-érző részvéte szólal meg.
– Mark Twain "Olvassa, amit írtam, az olvasás öröméért! Bármi egyebet talál benne, arról árulkodik, amit magával hozott az olvasáshoz. 600 idézet a szeretetről - Könyv - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. " – Ernest Hemingway "Ösztönösen kifejlődött benne a világ legkellemesebb szokása, az olvasás; nem is tudta, hogy ezzel menedéket épít magának az élet összes bajai elől, de azt sem tudta, hogy ilyen módon valótlan világot alkot magának, amely a valódit nap nap után keserűnél keserűbb csalódások forrásává teszi. " – William Somerset Maugham "Az olvasás is gondolkozás, s az írás is beszéd. " – Babits Mihály "Ha bonyolultan írok, akkor azzal sok embert kirekesztek az olvasás öröméből. " – Kurt Vonnegut
Csukás István tollából származik az a gondolat, hogy miért is kell a kicsinek meséket olvasni, miért is fontos, hogy szeressenek a gyerekek olvasni. A Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, író így vélekedett erről: "A mese örök. A mese pedig azért örök, mert a közönsége is örök. Amíg gyerekek vannak, addig mese is lesz, és a gyerekek sem változnak lényegesen, alapállásuk örök. Mert mi a gyerek viszonya a világhoz? Meg akarja ismerni, és meg akarja hódítani, és ebben segít többek között a mese is. " Olvasás idézetek felnőtteknek Forrás: Az olvasás szeretetét az irodalmat művészi szinten űző irodalmárok, a legjobb könyvek írói is megfogalmazták. Az alábbi listán a világirodalom széles skálájának minden szegletéből fellelhető egy-egy gondolat – böngészgesse olvasás idézetek listánkat! Idézetek a könyvről - 365 idézet • Idézetek minden témában 30. 1. B. F. Skinner "Nem jó könyveket kell terjesztenünk, hanem magát az olvasásnak a szeretetét. " 2. Berkesi András "Minden szabadidőmet olvasással töltöttem. A könyvek megnyugtattak. Nem tudom, mások miért szeretnek olvasni.
Karaoke Idézetek macskákról - Mind hozzácsapódott. Egy szempillantás alatt, az utolsó szemig. - Nos, valahogy így! - felelte szerényen a tudós. - Engem máris magához vonzott. Akik Istent szeretik, minden javukra van, még a tépés, még a szaggatás is. Finommá, lággyá teszik az elkérgesedett emberi lelket, a szeretetnek olyan mélységét és erejét hozzák felszínre, amelyet e nélkül el sem lehet képzelni. Amikor gyötrődünk, álljunk egy még jobban gyötrődő mellé - mert nem csak rajta segítünk, hanem magunkon is. A szeretet képzelőerő, fantázia nélkül megsavanyodik, mint a rosszul kezelt bor. Kis meglepetések adnak ízt, színt, dallamot, szárnyat a szeretetnek. (... ) Nincs elszürkítőbb, mint a megszokás, a rutin, amikor mindig minden ismétlődik a barátságban, a házasságban. Be sok válópernek ez az elindító oka: a szülőkről való le nem szakadás, anélkül, hogy szeretetünket és tiszteletünket megvonnánk tőlük. A pozitív érzelmek jobban gyógyítanak, mint bármilyen csodacseppek. ) Bebizonyosodott, hogy a betegségek mögött szellemi erő is van: gyűlölet, harag, keserűség.
16. Stephen King "Aki könyvet olvas, kezdetnek éppúgy hajlandó eltársalogni az időjárásról, mint akárki más, de innen általában tovább is tud lépni. " 17. Susanna Clarke "Nem hiszek a kötelező olvasmányok listáiban. Nem hinném, hogy az embereknek elő kell írni, hogy mit olvassanak. Ezzel azt kockáztatjuk, hogy az olvasás kötelességgé válik, ami oda vezetne, hogy az olvasók meggyűlölnék a szegény írókat. Szerintem jobb, ha mindenki szabadon olvashat, és megtalálhatja a saját kincseit. Mindenki lelje fel azokat a könyveket, amik gazdagítják a belső világát, lelkesítik és ábrándozásra késztetik. Akár olyan is lehet, amit én személy szerint ki nem állhatok. Nekem az ellen sincs kifogásom. " 18. Szabados Ágnes "Számomra az olvasás olyan, mint másnak az evés. Létfunkció. " 19. Szabó Magda: "Naponta megújuló boldogság, hogy valaki beszél hozzám a könyv lapjairól, és ezt az élményt megismételhetem, sőt ez az élmény a korom és életkörülményeim változásával mindig más és mást közöl. " 20. Szerb Antal "Vannak, akik szórakozásból olvasnak, és vannak, akik műveltségüket akarják olvasmányaikkal gyarapítani; de én a harmadik olvasóra gondolok, arra, akinek az olvasás életfunkció és ellenállhatatlan kényszer – csak ez az igazi olvasó. "