Budapest térkép, budapesti útikalauz, információs portál Turista információk Budapestről: szállás, utazás, étterem, látnivalók, város kalauz, szórakozás, kikapcsolódás, közhasznú információk.
Gyevi Bíró Eszter – Lőkös Ildikó
További képek Budapest szívében, az Opera és a volt Balettintézet szomszédságában, a Paulay Ede utcában áll egy gyönyörű ékszerdoboz – az Újszínház épülete. A Lajta Béla tervezte, art-deco stílusú épület 1909-ben Parisiana mulató néven kezdte el működését. Az eltelt több, mint 100 év alatt az épület sorsa és története ugyanolyan mozgalmas és hányatott volt, mint nagyon sok minden ebben a városban, ebben az országban. Tizenhét (! ) különböző néven volt mulató, táncpalota, revüszínház, kamara-úttörő-művész és ifjúsági színház. Szeretnénk, hogy az Újszínház jelene és jövője legalább annyira legyen nyugalmas, mint amilyen zaklatott volt a múltja. Színházunkban a magyar drámairodalom klasszikusai mellett kortárs magyar írók műveit is láthatja a közönség. Új színházi tér nyílt a Wesselényi utcában. Az előadások között találhatunk székely népi játékot, komédiát és tragikomédiát, misztikus tündérkalandot, történelmi és romantikus játékot, bohózatot, históriás játékot és zenés mesejátékot egyaránt. Nézőink egyaránt találkozhatnak ritkán játszott, irodalmi és színházi csemegével csakúgy, mint a hagyományteremtő szándékkal életre hívott Keresztény Színházi Fesztiválunk külföldi és hazai, keresztény tematikájú produkcióival.
: Kultúra, Lajta Béla Tervező: Helye: 1061 Budapest, Paulay Ede utca 35. Építés éve: 1909 A városligeti Ős-Budavára szórakozónegyedének korábbi bérlője, Friedmann Adolf 1907 februárjában felesége nevén a Szerecsen utca 35. szám alatti, keskeny és kicsiny, de az Operaházzal szemközti telekre kért építési engedélyt. A szerény méretű, de a környék mulatóival, orfeumaival szemben elegánsnak, exkluzívnak szánt háromszintes "táncterem" célja Lajta Béla tervleírása szerint "művészi táncok bemutatása, a tánc művészetének nemesebb értelemben való kultiválása, a hatodik művészetnek minálunk is az őt megillető magaslatra való emelése" lett volna. Új Színház elérhetőségei Budapest VI. kerület - művelődés (BudapestInfo.EU). A tervek kisebb, tűzrendészeti és higiéniai szempontú módosítása után a tanács áprilisban engedélyt adott az építkezésre. A nyugalmukat és gyermekeik erkölcseit féltő szomszédok fellebbezését azonban egy 1908 júliusáig húzódó, végül a belügyminiszter által Friedmannék javára eldöntött jogvita követte. A Parisiana Orfeum így csak 1909. február 13-án nyithatta meg kapuit: este fél tíztől éjjel egy óráig "magyar nyelvű dalcsarnoki előadások", éjjel egytől hajnali öt óráig pedig "táncmulatságok" számára.
Nándorfehérvár 1456-os ostroma óta nem született ekkora magyar diadal az Becsült olvasási idő: 6 p Az Egri vár 1552-es ostroma Erdély kormányzója, Fráter György váradipünkösd hétfő 2020 püspök a Magyar Kirápuzzle készítés fényképről lyságot és Erdélyt I. Ferdinánd ugolf hotel ralma alatt kívánta egyesíteni.
Az egri vár kapitányi címét korábbi segítője, Bornemissza Gergely örökölte meg, aki szintén kitüntette magát a vár védelme során. Az ő parancsnoksága idején kezdődött meg a vár helyreállítása, amely a hatvanas években ért csak véget. A várat évtizedekkel később ismét ostrom alá vették a törökök, és annak ellenére, hogy ekkor már modernebb volt a védelmi rendszer, és a védők is lényegesen többen voltak, három hét alatt el is foglalták. 10. Egész Európában elterjedt az egriek vitézségének híre Bár akkoriban nem volt még a maihoz hasonló média és hírek sem terjedtek olyan gyorsan, mint manapság, a korabeli Európában hamar híre ment az egri diadalnak. A nagy hírverés nem volt véletlen, mivel Szulejmán hadserege korábban rendre megnyerte a csatáit, és ez volt az első eset, hogy egy vár ellen tudott állni ostromuknak. De hatással volt a győzelem híre a szultánra is, aki sokáig nem indított komolyabb ostromot az egri fiaskó után. Az Egri vár 1552-es ostroma. Forrás:
6. Úgy féltek a törökök az egri nőktől, mint a tűztől Sokszor emlegetett hőstett az egri nők vitézsége. "Az asszonyok is kövekkel, forró vízzel és szurokkal rohannak a falakra, az ellenségben nagy kárt tesznek, s nem is emberek ők, hanem dühös oroszlánok módjára viselkednek" – írta Hyeronimus Ortelius XVI. századi krónikás. A muszlim ostromlók ráadásul nem csak a szurok miatt igyekeztek kitérni az egri nők elől, attól is rettegtek, hogy ha asszony kezétől esnek el, nem juthatnak a paradicsomba. 7. Egri vár ostroma képek. Tényleg bevetettek improvizált fegyvereket Nem tudjuk, hogy a legendás tüzes kerék, amit Gárdonyi emleget, valóban elkészült-e, azt viszont igen, hogy Bornemissza Gergely számtalan fortéllyal és és rendhagyó ötlettel segítette a vár védelmét. Bevetettek például tüzes koszorúkat és tüzes laptákat, ezek gyúlékony anyaggal megtöltött drótfonatok voltak közepén puskaporral, amelyek égettek és robbantak is. Gránátok készültek cserépedényekből megtöltve puskaporral és vasdarabokkal, majd meggyújtva repültek az ostromlók közé.
Ebben az esetben a portyázó törökök a magyar érclelőhelyek jelentős részét is elfoglalhatták volna a bányavárosokkal együtt, ráadásul fennállt a veszélye, hogy elszigetelik Erdélyt, elszakítva egymástól a Habsburg uralom alatt álló északi és keleti területeket. 8. A király akart segítséget küldeni, de az nem érkezett meg Bár az a vélemény alakult ki, hogy Ferdinánd királyt nem érdekli Eger sorsa, az uralkodó több kísérletet is tett, hogy a várvédőket segítse, bár tény és való, hogy ez a szándék semmi konkrétumban nem nyilvánult meg. Tíz tény Eger ostromáról | Demokrata. A király először cseh zsoldosokat akart verbuválni, hogy megerősítse a vár védelmét, de a szervezés lassan haladt, így a törökök már körülzárták a várat, mielőtt a zsoldosok bejuthattak volna. Később megpróbálkozott felmentő sereg küldésével is, de ismét lassú volt a szervezés, emellett a nem kielégítő logisztika, és a katonák között dúló pestisjárvány miatt vége lett az ostromnak, mielőtt odaértek volna. 9. Az egri győzelem után Dobó István nagyot lépett előre Eger sikeres védelme olyan hírnevet szerzett a vitéz kapitánynak, Dobó Istvánnak, hogy 1553-ban, miután Castaldo kivonult Erdélyből, az uralkodó, bízva a képességeiben, őt nevezte ki vajdának.