A rend elsődleges feladatai közé tartozik az erkölcsi nevelés. Ennek egyik kiváló eszköze a sport, ami megalapozza a szervezet edzettségét, hozzájárul a lélek kiegyensúlyozottságához, egészséges szellemiségre nevel, elősegíti a közösségi élet szocializációs folyamatát, a társadalmi normák szabályzó erejét közvetíti, morálisan fejlesztő hatású – az élet egyéb területein is. Rendszerességre nevel, céltudatos, határozott egyéniséggé formál. Program – Gödöllői Szkólatáborok. Tiszteletre és alázatra tanít az adott tevékenységgel és más emberekkel szemben. Hittel, kitartó munkával, becsületes helytállással és tiszta módszerekkel válik moralitásában értékké az Ember. 2016-ban egyesületünk megalapításakor azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy ezen történelmi és eszmei értékek közvetítésével segítsük egy sportszerető közösség létrehozását és "premontreis" szelleművé formálódását.
Szkóla A premontrei rend a rendszerváltás után újra működési lehetőséget kapott Gödöllőn, és 1992-ben újraindította nyolcosztályos gimnáziumát és új templom építésébe, új egyházközség szervezésébe kezdett. A fokozatosan bővülő gimnázium szentmiséin a rend akkori fiatal novíciusa, Holnapy D. Márton atya kezdte el bevezetni az Éneklő Egyházat alkalmi gyerek-szkóla segítségével. Amint az új premontrei templomba járók száma növekedett, egyéni kezdeményezésre felnőttek egy csoportja kórust alakított, melynek szintén Márton atya lett a vezetője. A vasárnapi miséken a gyerekek alkalmi csoportja szkólaként énekelt az oltár közelében, a felnőtt-kórus pedig a karzaton foglalt helyet, és csak ritkán énekelt önállóan. 1997 őszétől, Márton atya zsámbéki plébánosi kinevezésével változott a helyzet. A vasár- és ünnepnapi szentmisék zenei irányítását Unterwéger Zsolt vette át, és bár a gyerek-szkóla Márton atya távozásával szétszéledt, a felnőtt kórus nagy örömmel, heti rendszerességgel látta el a szkóla-szolgálatot a szentély egyik oldalán lévő stallumsorból.
Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Elfogadom Adatvédelmi irányelvek
Nincs nemzedék, amelynek képzeletét ne ragadta volna meg Szimonidész epigrammája, amit Leónidasz király és a 300 spártai sírverseként ismerünk. Néhány szó csupán, amiben kiteljesedik önfeláldozás, bátorság, becsület, büszkeség, kötelességtudat, hősiesség és hazaszeretet. Itt fekszünk, vándor vidd hírül a spártaiaknak: megcselekedtük, amit megkövetelt a haza. Spárta a szárazföldön, Athén a tengeren Minden azzal kezdődött, hogy a roppant perzsa birodalom nyugati terjeszkedése során bekebelezte a kis-ázsiai görög poliszokat, majd az európai hellén világ ellen indult. Krisztus előtt 490-ben Miltiadész vezetésével a görögök fényes győzelmet arattak I. Dareiosz nagykirály serege felett, de a bosszú, a még hatalmasabb perzsa had felbukkanása csak idő kérdése volt. Nem is kellett sokat várni: Dareiosz fia és utóda, Xerxész 150 ezer harcossal és egy 1000 hajóból álló flottával indult a görög poliszok ellen Kr. e. 480-ban. Persze a görögök sem töltötték tétlenül az eltelt 10 esztendőt. A háború terheiben oroszlánrészt vállaló Athén flottát épített, az ellenállást választó városállamok szövetségét vezető Spárta, a katonaállam pedig szárazföldi haderejét acélosította.
A sok nyitott kérdésből ezek után arra a következtetésre is juthatunk, hogy mégis egyszerűbb lenne a 300 című hollywoodi produkció kellemesen leegyszerűsítő szintjén emlékezni a thermopülai szorosban lezajlott küzdelemre.
Az egyik kedvenc filmem. Miért? Történelmi, háborús, igaz történet - kedvenc történelmi korom-, kiváló látvány és az ehhez szükséges színészi játék miatt mindenkinek nyugodt szívvel ajánlom, bár nem nagyon kell ajánlgatni, mert már majdnem minden ismerősöm látta. Igaz, ami igaz, hogy 2007ben jelent meg. A jelenlegi lakótársamnak is tetszett volna - de tudni kell róla, hogy ahol hegyes-fülűek vagy úrlények szerepelnek filmben azt nem nézi meg, vagy ha játékról van szó, akkor nem játszik vele ( vannak igényei) -, de amikor a túlméretezett elefántok megjelentek és a 2méter fölötti egészen gonosz tekintetű "mutáns" ember megjelent már nem tudta rossz érzések nélkül végignézni a filmet, ami szerinte is csodálatos volt, de... amit az előbb leírtam. Bármikor képes lennék megnézni, volt hogy hajnalban nem tudtam aludni és miután megnéztem utána már pillanatok alatt sikerült elaludnom. A történetről nem kell sokat beszélnem, de azért dióhéjban: Xerxész Dareiosz perzsa király fia apja nyomdokain járva szintén megtámadja Görögországot több milliós seregével.
Ahogy jól tudjuk, háromnapi küzdelem után a perzsák végül egy hegyi ösvényen a görögök hátába kerültek – igen ám, de pontosan merre is haladt ez az állítólag egy áruló hoplita, Ephialtész által megmutatott kerülőút? A válaszadást nehezíti, hogy a közelben a tengerbe torkolló Aszóposz-folyó azóta több kilométer mélységben feltöltötte a területet, így a csata helyszíne nem is hasonlít az ókori források által megénekeltre. Egyesek mindenesetre úgy gondolják, hogy a perzsák pont a folyó völgyében indultak útnak, mások szerint viszont a többezres sereg sok száz lábtörés nélkül nem úszhatta volna meg, ha a sötétben megpróbálja a köves, csúszós szurdokban előreverekedni magát – így ők más ösvényekre teszik a voksukat. Ellentmondó magyarázatok Hasonló homály fedi azt is, hogy Leónidasz tulajdonképpen miért vállalta katonáival együtt a biztos halált. A leggyakorlatiasabb magyarázat az, hogy a sereg többi részének elvonulását igyekezett a király ily módon biztosítani, de sok forrás a delphoi jósda egy próféciáját emlegeti fel.