Budapest, II. kerület, ingatlan, Lakás, Eladó |
A CSOK természetesen használt lakások vásárlásához, illetve meglevő bővítéséhez, tetőtér-beépítéséhez is igényelhető. Eladó ingatlanok, amelyek megfelelnek a 2016-os Családi Otthonteremtési Kedvezmény pályázati feltételeinek. Eladó a 2. kerületben egy 60 nm-es, 1+1 félszoba+ hallos, jó állapotú, erkélyes, tehermentes lakás! Az ingatlan egy 6 emeletes, folyamatosan karbantartott társasház első emeletén helyezkedik el. A társasház belső homlokzatát, és lépcsőházát már felújították, a külső homlokzat felújítása hamarosan kezdődik. Jelenetős megtakarítással rendelkezik. A lakás ablakai és az erkélye egy belső udvarra néznek, ennek köszönhetően a lakás nagyon csendes. Jelenlegi elosztása is jól használható(tágas előszoba és hall, egy nagyméretű nappali és egy hálószoba, kádas fürdő, ablakos konyha, külön WC, nagyméretű kamra), de könnyedén amerikai konyhássá tehető, ezáltal további 1 félszoba alakítható. Fűtése gázkonvektoros, a közös költség: 13. 900 Ft. Eladó lakás Törökvészen, II. kerület Fillér utca, 1 szobás | Otthontérkép - Eladó ingatlanok. A Mammut bevásárlóközpont, a Fény utcai Piac gyalog 5 perc alatt elérhető, a közelben iskola, óvoda is megtalálható.
kerületében Vizivárosban az egyirányú Erőd utcában a Varsányi Irén utcához közeli részen található. A környék infrastruktúrája páratlan. A rugalmas... Referens: ÁRFE/89570 Eladó a Fény utcai piac és a Mammut közelében egy erkélyes (10nm), teljes körűen felújított, 2+1 szobás, 2. emeleti lakás. A ház liftes, rendezett, a lakás ablakai az utcára... Az ingatlan Budán, a II. kerületben, a Mechwart liget és a Margit híd között a Margit körúton található, 300 méter távolságra található tömegközlekedési eszközök a 11-es, 111-es... *** TELJES KÖRŰEN FELÚJÍTOTT, II. kerületi, DUNAPARTI Lakás ELADÓ *** Ingatlan jellemzői: * 80 nm alapterületű * magasföldszinti * 2 + 1 szobás * 3, 4m belmagasságú * utcai nézetű * ÉK-i tájolású... II. Eladó Lakás Budapest Ii Ker Fillér Utca. Kerületben, Vízivárosban az 5 emeletes szépen karbantartott társas első emeletén eladásra kínálok, egy 84 nm-es, 2 szobás, nagy terekkel bíró, jól élhető, és alakítható, utcai nézetű,... Dátum: 2022. 04 Az ingatlan Budán, a II. kerületben található. Szépilona patinás városrész, jól megközelíthető, de ugyanakkor nyugodt, zöldövezeti környék, kitűnő infrastruktúrával.... Dátum: 2022.
ELADÓ ÚJ LAKÁS A MAMMUTNÁL!!! Teljeskörűen felújított 2 szobás lakás eladó. A lakásban hatalmas terek, két nagy szoba (17, 22nm), modern új gépesített konyha (mosogatógép, szagelszívó, kerámia főzőlap, beépített sütő), kádas fürdőszoba, tároló kapott helyet és a lakáshoz egy előszoba tartozik beépített szekrénnyel. Tökéletes elhelyezkedés, a ház bejárata a Fillér utca felől, de a lakás a csendes Ezredes utcára néz. Buszmegálló a bejárattól 10m-re, a Mammut és a Széll Kálmán tér 2 perc séta (onnan minden tömegközlekedés, metro, villamos, busz, taxira sosem kell várni). A Mammutban mindent megkap, amire szüksége van, bank, posta, Spar, CBA, piac stb. Eladó lakás budapest ii ker fillér utca convention. A környéken parkok, játszóterek, játszóházak, kávézók, tényleg minden van! Parkolás az utcán lehetséges, fizetős övezet. Ha magának keres és kérdése van hívjon, vagy írjon. INGATLANOSOK KÉREM NE KERESSENEK!
A lakás tökéletes példája a városi élet szépségének, a kapun kilépve kitárul a világ, a város nevezetességeitől kezdve a kulturális lehetőségekig és persze minden kéznyújtásnyira van, ami szükséges a hétköznapi élethez. Iroda funkció esetén egy igazán egyedi, elegáns hátteret biztosít az ingatlan a tevékenység végzéséhez. AZ ÉPÜLET JELLEMZŐI: A ház az 1950-es évek elején épült, 4 emeletes, 16 lakással. Eladó Üzlethelyiség, Fillér utca Országút II. kerület Budapest - CDC Ingatlan. Rendezett, karbantartott, lakóközössége kifejezetten jó, csendes, együttműködő. A ház körüli kertet szabadtéri kikapcsolódásra és kertészkedésre is használhatják az ottlakók. A LAKÁS JELLEMZŐI: - tehermentes, - azonnal költözhető, - a lakás a ház magasföldszintjén helyezkedik el, a helyiségekből a zöld kertre látunk, - belépve a lakásba egy tágas előszobában találjuk magunkat, balra található a nagyméretű szoba, jobbra a fürdőszoba, szemben pedig az étkezős konyha, - az ingatlan egy szobával rendelkezik, amely tágas, világos, jól bútorozható, - az ingatlan könnyen átépíthető saját ízlés szerint kétszobássá, illetve amerikai konyássá is.
Azon a bizonyos napon 20 ezer pesti polgár tolongott a különböző helyszíneken - az Egyetemnél, a Landerer-Haeckenast nyomdánál, a Nemzeti múzeumnál, a városháza előtt és a Helytartótanácsnál - ugyanakkor nem voltak véres ostromok (mint Párizsban a Bastille megrohamozása, melyben 100 forradalmárt öltek meg a védők). A pesti tömeg 1848 március 15-én többnyire megmaradt az éljenzés - skandálás - tapsolás hármasánál, erőszakos cselekmények, pláne utcai harcok nem jellemezték a magyar forradalmat. A délelőtti események után - a Pilvax kávéház, az Egyetem és a nyomda felkeresését követően - még ebédszünetet is tartottak a felkelők és csak délután 3-kor folytatódott a forradalom (a Nemzeti Múzeumnál). Táncsics Mihály jelentősége Táncsics Mihály (1799-1884) eredeti nevén: Stancsics Mihály (aki a dunántúli Ácsteszéren született) a 12 ponthoz hasonlóan szintén március 15 egyik ikonikus nagy alakja. Történelmi jelentősége azonban minimális volt csupán és szerepe sem volt a forradalom eseményeiben.
Aznap délután Táncsics kiszabadult börtönéből, majd hívei egy kocsiba ültették és lovak helyett maguk húzták végig az utcákon. Este a forradalmi eseményeket záró színházi előadáson (a Nemzeti Színházban) már nem jelent meg (fáradalmait pihente ki) pedig a tömeg díszvendégként várta felbukkanását. A szabadságharc alatt hetilapot írt (Munkások Újsága), de az utópista szocializmust pártoló nézetei miatt szembekerült Kossuthtal, aki betiltatta újságját. A harcok végét passzivitásban várta meg. Történelmi szerepe pedig később sem lett. Széchenyi gróf szerepe Széchenyi István gróf a reformkor elindítójaként (melyet Hitel című művének megjelenéséhez kötünk) és az 1830 illetve 1848 közti évek talán legnagyobb reformereként illetve fejlesztőjeként (Lánchíd építése, Kereskedelmi Bank alapítása, Tisza szabályozása stb) kiérdemelte, hogy 1848 március 15-én az utolsó reform-diéta egyik követeként ott legyen Bécsben, hogy átadja V. Ferdinándnak a magyar követeléseket (felirati javaslatokat). A bécsi államtanács tagjai (Lajos főherceg, Ferenc Károly főherceg, Windisch-Gratz herceg, Hartig államminiszter és Mailáth Antal volt magyar kancellár) március 16-án este egészen hajnalig vitáztak azon, hogy jóváhagyják e a magyar követeléseket.
A három nagy nemzeti ünnepünk közül március 15. megünnepléséhez szokott a legtöbb történelmi publikáció és magyarázat kapcsolódni, talán nem véletlenül. A korszak - vagyis a reformkor és a forradalom illetve szabadságharc - ugyanis történészeink által alaposan fel lett dolgozva, ahhoz számtalan érdekesség kapcsolódik. Ezek közül most, jelen posztomban ötöt szeretnék kiemelni. Az időjárás a nagy napon Sok esetben határozta meg vagy legalábbis befolyásolta a történelem menetét az időjárás. Bár 1848 március 15. eseményeit nem határozta meg alapvetően az aznapi furcsa idő, mégis mint érdekesség, talán megemlíthető, hogy 172 évvel ezelőtt, azon a bizonyos napon bizony végig esett az eső. Idézve Petőfi Sándor naplójából: "... Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el.... " A rossz idő dacára az egyetemnél 10 ezer, később pedig délután a Helytartótanácsnál és a budai várnál már 20 ezer ember gyűlt össze, hogy átadja az osztrákoknak a 12 pontot és kikövetelje Táncsics Mihály kiengedését.
Aligha a forradalom szó az, ami legelőször eszébe jut bárkinek az Akadémiáról. Jól meggondolva nyilvánvaló azonban, hogy 1848. március 15. eseményei, illetve az azt követő történések a Tudós Társaságot sem hagyták, hagyhatták érintetlenül – számol be Katona Csaba történész írása az oldalon. Elég csak a vezető tisztségviselők nevét megemlíteni: az elnöki tisztet 1848 márciusának idusán gróf Teleki József nyelvész töltötte be, akinek közéleti szerepvállalását jelzi, hogy korábban többek között Csanád, majd Szabolcs vármegye főispánja volt, 1842 és 1848 között pedig Erdély kormányzója. Bár egy akadémiai elnököt a legtöbben szobatudósként képzelnek el, Telekinek komoly politikai és gyakorlati tapasztalata volt. Egy jellemző példa az élményeiből: amikor 1836-ban mint megyei főispán részt vett Nagykállóban Szabolcs vármegye tisztújításán, az ittas kortesek között kitört verekedés során "az erkélyre jött főispán is kővel mellbe dobatott". A Tudós Társaság alelnöke (másodelnöke) pedig nem más volt, mint a vele egy napon, 1830. november 17-én megválasztott gróf Széchenyi István, aki mint közismert, miniszteri tárcát is vezetett gróf Batthyány Lajos kormányában.
Forradalmi hangulatban Az első magyar kormány tagjai közül öten képviselték az Akadémiát – Széchenyi mellett Deák Ferenc (tiszteleti tag) igazságügy-, báró Eötvös József (rendes tag, 1870-től elnök) vallás- és közoktatásügyi, Szemere Bertalan (levelező tag) belügy-, Mészáros Lázár (levelező tag) pedig hadügyminiszter volt –, az Akadémia érintettsége aligha vitatható. Szemere Bertalan később maga is miniszterelnök lett, Horváth Mihály (rendes tag) az ő kormányának volt a vallás- és közoktatásügyi minisztere. A vezető tisztségviselők politikai mozgástere világosan kijelöli, hogy az Akadémia, nem tudta volna kivonni magát a "nagy év", majd 1849 eseményeiből. Alig pár nappal a Pesten kirobbant forradalom, illetve az azzal párhuzamosan zajló pozsonyi és bécsi sorsdöntő események után rendkívüli kisgyűlésre került sor. Ezen Toldy (Schedel) Ferenc lelkes beszédben magasztalta a "sajtó felszabadítását s általában hazánk politikai viszonyainak gyors és szerencsés átalakulása szép időszakát". Szavainak súlya volt, ami személyes tekintélyén túl adott helyzetben abból fakadt, hogy 1835-től ő volt az Akadémia titoknoka, vagyis mai szóval titkára.
E tervek megvalósításának azonban nem kedveztek a forradalmi idők. 1849 elején már Alfred zu Windisch-Grätz herceg volt Pest tényleges ura, s mivel ő ostromállapotot hirdetett, Teleki felfüggesztette az Akadémia tevékenységét. Ez a tetszhalott állapot április végéig tartott, amíg a császári csapatok ki nem vonultak, ezt követően azonban Buda ostroma és Pest Heinrich Hentzi von Arthurm, a budai vár császári parancsnoka általi lövetése akadályozta a tudományos munkát: jellemző, hogy az 1849. május 7-i ülést éppen az ágyúzás miatt rekesztették be. A támadás következtében a Trattner-Károlyi ház tetőzete is tüzet fogott, de szerencsére csak a tetőszerkezet égett le, amelyet aztán Hild József tervei alapján állítottak helyre. A Pest visszavétele után ismét megjelenő radikális Márczius Tizenötödike című lap május 9-én megjelenő 11. száma így fogalmazott: "A Trattner-Károlyi ház lángba borult, s nagy része már a tűz martaléka lőn, s még folyvást ég. " Érdekességként említhető, hogy a lap új jelmondata ekkor ez volt: "Borúra derű! "
1848. március 15. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hazánk egyik legmeghatározóbb eseménye, amelyről az idén méltó módon (két év kényszerkihagyás után) közös ünneplés keretében emlékezett meg óvodánk. Az egész hét a forradalom eseményei körül zajlott: nemzeti színű zászlók, kokárdák és csákók, kardok készültek különböző technikákkal, a Cicások Pilvaxban kávéztak. Az ünnepi készülődést még színesebbé tette a Bóbita Tehetségműhely táncos, énekes előadása, amelyre március 10-én került sor. Az ünnepségre a gyerekek ünneplő ruhában érkeztek, amelyen büszkén viselték a kitűzött kokárdát. Az ünnep közös kivetített képnézegetéssel kezdődött, amely végigvezette a gyerekeket március 15-ei és azt követő eseményeken, ezt követte az óvó nénik kórusának népdalcsokra, végül a gyerekek közös szavalása és éneke zárta a megemlékezést. A jó idő lehetőséget biztosított arra, hogy minden csoport elvigye és letűzze zászlóját a Kossuth-szoborhoz. Perkáta, 2022. 03. 16. Győrikné Kargl Mária óvodapedagógus