Több magyar képzőművész munkái is láthatók az ausztriai Kismartonban az Esterházy-kastély és a Kunstverein kiállításain április 10-től. Kismarton a tavasz beköszöntésének ünneplésére hívja a közönséget a Körséta – Barangolás a nyitott házak között elnevezésű, új fesztivállal. Magyar képzőművészek a kismartoni Esterházy-kastély kiállításán – kultúra.hu. A burgenlandi tartományi főváros kulturális intézményei: az Esterházy-kastély, a Kunstverein Eisenstadt, Burgenland Tartomány Múzeuma, Haydn szülőháza, a FreuRaum, az Architeckturraum Burgenland és a Zsidómúzeum virágvasárnapon, azaz április 10-én megnyitókkal, performanszokkal, fejedelmi fogásokkal és a város utcáin bolyongó rézfúvós bandával várják az érdeklődőket. A kismartoni Esterházy-kastély a Kunstverein Eisenstadttal, azaz a kismartoni Művészeti Egyesülettel együtt nyitja meg a szezont. A Kunstverein Haydngasse 1. szám alatti kiállítóterében látható április 10-től a Black is the Loneliest Color ( A fekete a legmagányosabb szín) című csoportos kiállítássorozat, melynek során több mint 30 művész a fekete színben rejlő különbségek széles palettáját tárja fel.
Portrék, naplórészletek, személyes levelezések, gazdasági iratok és kortársak beszámolói szolgálnak forrásul ahhoz, hogy ezek az úrnők a kiállítás erejéig kiléphessenek férjeik árnyékából. Az Esterházy család kiemelt figyelmet fordított a szintén a kastélyban élő, főurakat és úrhölgyeket kiszolgáló társalkodónők és szolgák életminőségére. A hercegnéi lakosztályokhoz tartozó félemeleten megtekinthetjük a személyzeti szobákat, ezáltal bepillantást nyerhetünk az ott dolgozók mindennapjaiba. Az Esterházy-kastély fénypontjai Az Esterházy-kastély termeiben az építészettörténet, a műélvezet és az Esterházy hercegek életének három évszázada követhető nyomon. A kismartoni Esterházy-kastély homlokzati mellszobrai – Köztérkép. Fő attrakciónak számítanak többek között a frankenthali manufaktúrában készült porcelánok, a bécsi Würth manufaktúra által készített ezüst étkészlet és az empire stílusú ingaóra a hozzátartozó két gyertyatartóval. A kiállítás részeként megtekinthető a kiváló akusztikával rendelkező Haydn Terem is, ami a világ egyik legszebb koncertterme; megtekintése a kastélylátogatás egyik csúcspontja.
Az Esterházy- kastély története Az Esterházy-kastély eredete egy XIII. századi várra nyúlik vissza, amelyet később újra és újra átépítettek, valamint bővítettek. Mára a kastély színvonalas kulturális rendezvények helyszíne, és betekintést ad az Esterházy hercegek főúri világába. Az 1652-es vezekényi csatában elesett Gróf Esterházy László után az öcs, Pál lép bátyja örökébe, aki 1663 és 1672 között rezidenciává építteti át a várat, mert az kinézetében a legkisebb mértékben sem felelt meg a főúri lakhelyekről alkotott elképzeléseinek. A tervek elkészítésével a lombardiai Comóból származó Carlo Martino Carlone mestert bízta meg. A végső kivitelezés azonban valószínűleg Filiberto Luchese udvari építész terveire támaszkodott. A vár átalakítása nyomán – amely szinte felért az épület újjáépítésével, és közel tíz évet vett igénybe – az épület elnyerte azt a formáját, amelyet az udvari rész és a főhomlokzat mind a mai napig megőrzött. A módosítások lényegében a palota ívét érintették, továbbá abban álltak, hogy a középkori körfal külső és belső oldalához egy koszorút illesztettek, amely párhuzamosan elrendezett szobák sorából állt.
Angol cím: Ornamental Busts at the Facade of the Esterházy Palace, Eisenstadt, Austria Mióta Kismarton létezik, valamilyen vár, erőd, erődítmény, kastély mindig is a középpontját jelentette. Az Esterházyak a települést az 1620-as években szerezték meg, a jelenlegi kastély előzményét Esterházy Miklós (1583-1645) emelte, mai kinézetét főként Esterházy Pál (1635-1713) átalakításainak köszönheti, melyek közül a legjelentősebb 1663 és 1672 között folyt. Ennek részeként készült el a kastély déli főhomlokzatára, az alsó és a felső emeleti szint ablaksora közé ez a 18 darabot számláló mellszobor-sorozat, Hans Matthias Mayr, kismartoni kőfaragó munkájaként. Az arcképcsarnok a korszak sajátos történelemszemléletét demonstrálja. A szimmetrikus elhelyezésű, 4-1-3-1+1-3-1-4 osztású pantheon 18 darabja közül 16 főként a magyar királyság előtti korból, nagyjából a honfoglalás idejéből veszi szereplőit. Ezekhez járul a középső két büszt, a pantheon tengelye, melyek a kor két legfontosabb Esterházyját, Miklóst és Pált ábrázolják.
Miklós volt a kastély építtetője, Pál az átalakítója, egyben legismertebb lakóinak egyike, akinél csak utódainak, Esterházy Pál Antalnak és Esterházy Miklós Józsefnek az alkalmazottja, udvari karmestere, zenei mindenese, Joseph Haydn volt híresebb. Maga a kastély hatalmas, befejezetlenül maradt tervnek számít leginkább. Bár megépített részei és 50 hektáros kertje lenyűgözőek, ezek csak apró töredékei annak, aminek Esterházy Pál eredetileg megálmodta őket. Az azonos keretben elhelyezett, színezett homokkő szobrok, akárcsak az egész kastély, kiváló állapotban vannak. A képcsarnok balról jobbra haladva mutatja be a büsztöket; balról, illetve jobbról az ötödikek (Örs, illetve Buda) nehezebben fényképezhetők, mivel a homlokzat beugró síkja felé fordulnak. Eredetileg ezt szerettem volna 200. feltöltésemnek, de G. Lux Alice eltérített terveimtől, mint Esterházy Pált a pénzhiány.
Nyirkai jóslat – Egy nagyon érdekes, elgondolkodtató jóslatot fogok bemásolni nektek. Próbáljátok meg egyeztetni Nostradamusszal, vagy a Jelenések Könyvével… mindegyik prófécia ugyanis az utolsó ítéletről/harag napjáról szól! A nyirkai jóslat mégis különlegesebb a többinél, mert nemcsak a visszatérő aranykor előtti utolsó nagy háborúval, hanem a magyarság sorsával is kiemelten foglalkozik – mivelhogy magyar táltosok közvetítették felénk ezeket a megdöbbentő sorokat. De nézzük csak, hogy miről is van szó konkrétan (meg fog elevenedni előttünk a közelmúlt és a közeljövő): "Hét rábaközi táltos, bácsa, tudó ember megidézte a 40-es évek végén Lápkumánja táltos szellemét, hogy miképpen alakul a jövő. Döbbenetes módon elővetítették a világ, s hazánk történéseit, s ráismerünk azokra a vezetőkre, akik idáig vitték az országot. Rákositól Gyurcsányon át Orbán Viktorig láttak előre mindenkit, jeleztek kínt, keservet, de a mostanra vonatkoztatva a sok-sok nehézség, vész és probléma után felvillantottták az ígéretesnek tűnő jövőt. "
Ebben Magyarország akkori siralmas és kilátástalan állapota felől érdeklődtek, hogy mindez meddig tart. A felelet megdöbbentően jól írja le a régebbi, a mai és valószínűleg az elkövetkezendő időket. A "még ennyi és annyi" arra vonatkozik, hogy ennyi év múlva mi várható. Nyirkai jóslat (Yotengrit 2. ) Hét táltos találkozott a nyirkai Hany-ban. Két asszonyember, meg öt férfiember. Jó ha ennyien vannak a "Nagy híváshoz". Mert nagy szellemet szándékoztak idézni, a nemzetre zúdult bajhalmaz miatt. Tudni akarták, meddig tart ez a nyomorúság, meg miképpen alakul a jövendő. "Nagy hívás" akkor köll, ha az Ég nem nyilatkozik magától. A táltos asszonyok egyike "utaztatható" volt. Fölmentek tehát a Rókadombra, az elhagyott csordakúthoz, az égés szélére. Áldoztak vízzel UKKÓ-nak, tűzzel GÖNÜZ Istenapánknak. A "látó-halló" táltos asszony nekivetkőzött. A többiek bedörzsölték maszlagbimbóval, hogy ne ostromolják a szúnyogok. Mert nyár volt és alkonyodott. Nyakába kék ékkövet akasztottak. Az áldozó tűz parazsára zöld borókagallyakat raktak.
A második sor első fele arról szól, hogy manapság aki boldogulni akar az anyagi világban, a fenti istentelen vezetést kell szolgálja, így vagy úgy. Ezért munkája alantassággal telítődik, mert, még ha csak névleg is, egy istentelen joghoz igazodva kell tevékenykedjen, és így munkája egy része az istentelenséget táplálja, hisz alantasság szabja meg az irányát, kényszerből, de ahhoz igazodik. A második fele ugyanerről a problémáról szól. Égbekiáltó elárulása ez mindennek, amire az ember hivatott. Hisz az árulók önmagukat állítják az isten helyébe, az ember által megteremtett érték őket kell szolgálja. És az ember, hogy életben maradjon, szolgálja is őket, hisz mostanra elfelejtette már, hogy a fény megjelenítése a fontos, nem az anyag megóvása. Így anyaga védelmében az Istent és nemzetet elárulók parancsára cselekszik, dolgozik, alantas módon. Ezzel kiérdemelve majd a jóslat további részeit, amik véleményem szerint pontosak és valószínűleg lekerülhetetlenek. Ui. : Megjegyzem, nincs ok az aggodalomra, nem foglak a továbbiakban jóslatokkal és értelmezésükkel elárasztani benneteket.
A győzők eltanácsolják a kopasz zsarnokot, És a Vasmacskák Városának fattyát teszik meg helytartónak. Ő megöleti a Tétovázó Öreget. Az ifjúságon bosszút áll. Sokáig uralkodik és megrontja a nemzetet. Jutalmazzák az elvtelenséget, mindent pénzben mérnek. A lakás, a ház csak lakhely, nem otthon. A gyerek nyűg. Még húsz-huszonegy! A kétfarkú oroszlán elbődül, de ugrani nem mer. A mieink is átkelnek a Dunán, ősi földre. A víg mosoly torz vigyorra változik. Itthon a földművest már megtörték. Még nevén a föld, de cseléd sajátjában. Lazul a lánc, rozsdásodik a bilincs. Még negyven és néhány! A Nagykövet cselt vet, összeesküvést sző. Korábbi ellenfelek összefognak. Rést vágnak a kerítésen. Meglazítják a medvebocs láncát, a kétfarkú oroszlán ketrecének rácsát is. Nem hálásak. A vörös tüzet okádó sárkány ebbe belebetegszik. Harsona jelzi a szabadság kezdetét. A szürke marhát napos legelőre engedik. A csorda megszédül a szabadságtól. A barmok egymást öklelik. A nép elkergeti a kapuk nyitogatóit. A jóindulatú beteg kerül élre.
(Putyin segítsége a hazai exkommunistáknak) Paprikajancsiból csinál vezért (Gyurcsány feltűnése) A nemzet tűri. Nem látja meg rajta a rángató madzagokat. A csellel hatalomra segített Paprikajancsi pofátlanul önkényeskedik. Buzerálja a népet. Nyegle és buta. (Gyurcsány Ferenc) Itt tartunk most, jöjjön tehát a jövő!!! (Itt már nehezebb dolgom lesz a magyarázattal…) A kiskanász malmára hajtja a vizet Jobb ellenfél nincs. A nép tűri őket. (Orbán Viktor újra miniszterelnök) Nemes lovag- ősök fehér liliomán tipródik a nemzet. A csősz tolvaj, a bakter rabló, a bíró cinkos. A különb nem viszi sokra, mert irigylik. (Hazai állapotok) Ki- ki rántja lefelé a másikat az országot együtt. Lenézett népek mögött kullog a magyar! (Gazdasági és erkölcsi mélységek idehaza) A nemzet talpa alatt röpülő szőnyeggé válik a föld! A rátarti úr napszámért kunyerál. Már mindent elkótyavetyéltek. (Idegen kézbe adják a magyar földet) Csak alantas szolgálatok maradnak, égbekiáltó árulások. Lesznek, kik alattomos ellenséggel fújnak egy követ.
Allan Lichtman az American University történelem-professzora arról nevezetes, hogy 1984 óta mindig megmondta, még a választás előtt, hogy ki lesz az elnök. (Most például módszere alapján azt mondja, hogy Trump bukik októberben, és Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. (Nyitó kép: Lichtman hibátlan előjelzései kilenc elnökválasztás esetén. ) A Lichtman jóslat lényege az, hogy soha sem a közvélemény-kutatási adatokból indul ki. Nem a népszerűséget figyeli. Kizárólag egy dolgot: a hatalmon lévő elnök politikáját, működését. (Ezt teszi akkor is, ha az államfő már a második ciklusát tölti be, s nem választható újra. Akkor a párt következő elnök-jelöltjéről állapítja meg, milyenek az esélyei. ) Még egy megjegyzés: Lichtman négy éve megjósolta Donald Trump győzelmét. Egy érdekes gondolat-kisérletet végeztem. A Lichtman-jóslat módszerét alkalmaztam a mai magyarországi helyzetre, hogy megállapítsam, hogy most, 20–21 hónappal a választások előtt milyen esélyei vannak Orbán Viktor leváltásának?