Magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros Hamvas Béla 1897. március 23-án, hajnali fél ötkor született a felvidéki Eperjesen, evangélikus lelkészi családba, Hamvas József és Sedivy Jolán gyermekeként. Édesapja 1898-ban papi hivatásától megválva magyar–német szakos tanári állást vállalt a pozsonyi Evangélikus Líceumban, ezért a családja oda költözött. Tíz éves korától zongorázott, később komponált is, olyan elhivatottsággal, hogy szülei sokáig úgy vélték, zenei pályára lép majd. Középiskolás éveiben Hamvas Béla mindemellett már írogatott, és e korai próbálkozásai között akadt olyan, ami meg is jelent. Érettségi után rövid nyugat-európai körutazást tett édesapjával, aztán 1915-ben hazafias lelkesedéstől fűtötten, korábbi diáktársaival együtt "testületileg" önkéntes katonának jelentkezett. Hamvas Béla története - Cultura.hu. Másfél év kadétiskolai kiképzés után 1916 nyarán saját kérésére az ukrán frontra vezényelték. A Bruszilov-offenzíva során kibontakozó súlyos harcokban idegsokkot kapott, hadikórházba került, majd felépülését otthon, szülei házában folytatta.
"Hamvas nagyobb írásain belül sokszor egy kisebb tematika köré egy-egy egész kis betétesszét csoportosít. Ilyen a kötetben a Nevetésről címmel szereplő szemelvény, amely a Velázquez című regényének egy megközelítően teljesen elkülönülő része" – nyilatkozta Palkovics Tibor. Elmondta továbbá: a Medio Kiadó Hamvas-életmű szériája már a 29. köteténél jár, viszont még temérdek írás, tanulmány, könyvismertetés és recenzió, esszé és kritika vár megjelentetésre a korszerű tudománytól kezdve a legfrissebb irodalmon keresztül a társadalomfilozófiáig nagyszámú övezetben. "Az életmű kiadással fel fog tárulni az a káprázatos és hihetetlenül nyitott szellemi horizont, amivel Hamvas megírta a sokak által ismert jókora esszéit, akárcsak A láthatatlan történetet vagy A babérligetkönyvet" – nyomatékosította. Hamvas béla írásai/ról idegen nyelven. Palkovics Tibor kijelentette még: a kötet bemutatója hétfőn lesz a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, ahol Hamvas Béla – B-listázását megelőzően – 20 éven keresztül dolgozott. Ebben az időszakban olyan remekművei születtek, mint a Magyar Hyperion, a Scientia sacra I. kötete vagy a Nehéz nem szatírát írni című elbeszélés-gyűjtemény.
Hamvas Béla "belső életrajzába" enged betekintést A valóságban felébredni című korszerű válogatáskötet, ahol az író-filozófus több eddig kiadatlan írása is elfért – hangoztatta Palkovics Tibor, a kötet szerkesztője. A Hamvas Béla Alapítvány és a Medio Kiadó gondozásában megjelenő kiadványt december 12-én mutatják be a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. A valóságban felébredni alapötletét Katona Zsuzsa és Nyeste Péter A nevezetes névtelen című, Hamvas Béla életét elbeszélő, ősszel mutatkozott be fikciós dokumentumfilmje adta, amely DVD-mellékletként is kíséri a kiadványt. Ehhez szerettek volna egy olyan gyűjteményes kötetet megjelentetni, ahol Hamvas Béla írásai maguk mesélnek szerzőjük belső életéről – közölte Palkovics Tibor. Hozzáfűzte: a könyvben szereplő szövegek Hamvas Béla életének hét lépcsője, időszaka köré szerveződnek, reflektálva arra a szellemi és érzelmi állapotra, amely a szerzőt definiálta az adott korszakban. Hamvas Béla (1897–1968) | A magyar irodalom története | Kézikönyvtár. A kötetben összesen 111 tematikus szemelvény kapott helyett, ezek közül nagyszámú vagy csak az 1930-as években jelent meg nyomtatásban, vagy – példának okáért első világháború alatti levelei – mindeddig kiadatlan maradt, és a szerző hagyatékában maradt fent, amelyet a Hamvas Béla Alapítvány kezel fővárosi centrumában.
1948 és 1951 között földet művelt, gyümölcsöt termesztett, keményen dolgozott. A Karnevált ebben az időben, Szentendrén írta, ez a kötete az olvasók körében kézirat formájában harminc évig járt kézről kézre, míg 1985-ben nyomtatásban is megjelenhetett. Hamvas elvonultsága, hatósági szempontból kétes munkaviszonya idővel tarthatatlanná vált, ezért kénytelen volt elhelyezkedni. 1951-től 1964-ig az Erőműberuházó Vállalat erőmű-építkezésein (Tiszapalkonya, Inota, Bokod) vállalt munkát, raktáros, segédmunkás, gondnok. Hajnalban, munkakezdés előtt, és amikor csak teheti, kihúzott íróasztalfiókban és árokparton, szanszkritból, görögből és héberből fordított; a jógáról, a Kabbaláról, a zenről, és a szufikról írt tanulmányokat. "A középpont itt a kocsma és a népbolt. Itt benne vagyok a templomtalan tömegben. Gyűjtöm azokat a szavakat, amelyeket itt a legtöbbször használnak, persze trágárságok. A katonaság ehhez képest igen finom hely volt. Azt hiszem, kevés ember ússza meg ezt belső károk nélkül. "
Napjainkra a vallásos rajongás, a prófétává való felkentség és a zsigeri elutasítás radikálisan elfogult értékelései között megtalálni látszik helyét a magyar bölcseletben és irodalomban. 1897. március 23-án született Eperjesen, evangélikus lelkészi családban. Miután édesapja 1898-ban magyar-német szakos tanári állást vállalt a pozsonyi Evangélikus Líceumban, ezért családja oda költözött. 1915-ben érettségizik, és diáktársaihoz hasonlóan nagy lelkesedéssel önkéntes katonai szolgálatra jelentkezik. Tiszti iskolai kiképzése után 1916 és 1917 között az ukrán és orosz fronton harcol, kétszer megsebesül, majd idegösszeomlással utalják kórházba. 1919-ben családjával Budapestre költözik, mivel apja megtagadta a szlovák hűségesküt, így a családot kiutasítják Pozsonyból. 1919 és 1923 között a Pázmány Péter Tudományegyetem zeneelméleti előadásait látogatja, az orvostudományi karnak is alkalmi hallgatója volt. Tanulmányai végeztével újságíróként a Budapesti Hírlapnál és a Szózatnál (1923-1926) helyezkedik el.
kollégium Eperjesen született, apja evangélikus lelkész volt. Érettségi után hazafias lelkesedésből diáktársaival önkéntes katonának állt és a fronton kétszer is súlyosan megsebesült. Hátországi lábadozása ideje alatt sokat olvasott, Kantot, Rimbaud-t, Dosztojevszkijt, Schopenhauert, és mindenekelőtt Nietzschét. Kierkegaard tanulmányát olvasva jött rá arra, hogy "nincs társadalom, nincs állam, nincs költészet, nincs gondolkodás, nincs vallás, és ami van, romlott, hazug és zűrzavar. De valamikor el kellett kezdődnie… Elkezdtem hát keresni a sötét pontot. Az első hazugságot… Visszafelé haladtam, a felvilágosodásig, a racionalizmusig, a görögökig, a héberekig, az egyiptomiakig, a primitív középkoriakon át a primitívekig. A válságot mindenütt éreztem, de minden válság mélyebbre mutatott. A sötét pont még előbb van, még előbb… A jellegzetes európai hibát követtem el. A sötét pontot magamon kívül kerestem, holott bennem volt…" Miután édesapja megtagadta a csehszlovák hűségesküt, Budapestre költözött a család, ő pedig beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetemre.
A végül egészségügyi elővigyázatosság miatt elmaradt székely szabadság napi megemlékezésen dr. Parádi Levente, az Erdély Barátainak Köre Kulturális Egyesület elnöke mondott volna beszédet. az alábbiakban a nemes gondolatokat közöljük. Tisztelt hallgatóság, kedves honfitársaim! Életutam szinte kötelez arra, hogy ma gondolataimat megismertessen önökkel. Nem sokat gondolkodtam, hogy eleget tegyek a felkérésnek. Székely Szabadság Napja: hatvanhét bírság érvénytelenítését kérték a bíróságtól. Az Erdély Barátainak Köre Kulturális Egyesület 1991-ben alakult meg Szolnokon, már 29 éve veszünk részt Szolnok Megyei Jogú város kulturális életében. Magamról annyit: négy generációs orvos családból származom. Felmenőim Kolozsváron és Szolnok-Doboka vármegye székhelyén, Désen dolgoztak. Már 42 éve lakom Szolnokon. Lemondva a román állampolgárságomról "hontalanként" kerültem ide feleségemmel és három lányommal együtt. Szolnok városa adott nekünk megélhetési lehetőséget és biztonságot. Kezdetben voltak akadályok, beilleszkedési nehézségek. A legjobban az fájt nekünk a szülőknek és a lányaimnak, hogy az osztálytársaik románnak csúfolták őket.
Amint azt már említettem Szolnokon az ERDÉLY BARÁTAINAK KÖRE KULTURÁLIS EGYESÜLET 29 éve működik. Karítativ munkában is részt veszünk, de a fő tevékenységi területünk a kulturális értékek megőrzése és Kárpát-medence szerte való támogatása. Az egyesületünk nevében szeretném megköszönni mindazon intézményeknek, azok vezetőinek és magánszemélyeknek azt az önzetlen támogatást, amivel segítettek rendezvényink megtartásában, megszervezésében és hozzájárultak ahhoz, hogy Szolnokon itthon érezzük magunkat.
Kulcsár Terza József azt hangoztatta, hogy az erdélyi magyar politikai szervezeteknek nem szabad hagyniuk, hogy megosszák őket, egységesen kell fellépniük az autonómia ügyében. A politikus kijelentette: Marosvásárhelyen erőt kell felmutatni, és nem szabad teret engedni a provokációknak. Székely szabadság napa valley. Zakariás Zoltán arra kérte a székelyföldi munkaadókat: tegyék lehetővé alkalmazottaiknak, hogy délutánra Marosvásárhelyre érjenek. Úgy vélte, a Székelyföld más területeiről érkezők bátorítást adhatnak a marosvásárhelyieknek, hogy ők is nagy számban vegyenek részt a március 10-én tartandó megemlékezésen, felvonuláson és tüntetésen. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke arra kérte a résztvevőket, hogy minél több székely zászlót hozzanak magukkal, és hagyják otthon a pártok, szervezetek zászlóit. Külföldi autonomistákat is meghívtak Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács sepsiszéki vezetője elmondta, a tervek szerint a rendezvényen többek közt Izsák Balázs SZNT-elnök és Tőkés László, az EMNT elnöke is beszédet mond, de meghívást kapott az eseményre három külföldi, autonomista mozgalmakat támogató felszólaló is.
Amint azt már említettem Szolnokon az ERDÉLY BARÁTAINAK KÖRE KULTURÁLIS EGYESÜLET 29 éve működik. Székely szabadság napja. Karítativ munkában is részt veszünk, de a fő tevékenységi területünk a kulturális értékek megőrzése és Kárpát-medence szerte való támogatása. Az egyesületünk nevében szeretném megköszönni mindazon intézményeknek, azok vezetőinek és magánszemélyeknek azt az önzetlen támogatást, amivel segítettek rendezvényink megtartásában, megszervezésében és hozzájárultak ahhoz, hogy Szolnokon itthon érezzük magunkat. Forrás: