Könyv: Istenek és emberek ( Kepes András) 284223. oldal: - Könyv Irodalom Szépirodalom Próza Magyar irodalom Regények Kortárs Három magyar házaspár egy svájci luxusvillában reked. A természet fenyegető árnyékában, a válogatott gasztronómia finomságok mellett terítékre kerül a múltjuk és a jelenük, miközben konfliktusaikban felsejlik napjaink emberének drámája az erkölcsi és szellemi kapaszkodóit vesztett világban. Nem csak az emberek esnek csapdába, hanem kelepcébe kerül a szerelem és a szexualitás, a barátság és a gyanakvás, a bírvágy és a hatalom, s talán még a párbeszéd esélye is... Kepes András új regénye a Tövispuszta és a Világkép drámai folytatása. "Minden megváltozik, minden másról szól már ma is, mint amiről a politikusok papolnak és amitől az emberek szoronganak, vélte Ézsiás Benedek. Kepes András A Boldog Hülye És Az Okos Depressziós. Szétfeszítette a tudat, hogy már soha senkit nem tud meggyőzni semmiről, mert megtagadták őt a szavak. Persze, gondolta, lehet, akkor se tudná megértetni magát, ha megmaradt volna a beszéde, hiszen hány ékesszóló, okos ember figyelmezteti az emberiséget, hogy mi vár rá, ahogy a próféták is hiába üvöltözték a jövendölésüket és az átkaikat.
– Szerinted Andrást mennyire viselte meg korábbi házasságainak a kudarca? – Nagyon! Kapcsolatunk kezdetén gyakran éreztem, hogy beszélgetéseink közben bezáródik, mint egy kagyló, ami érzi, veszély közeledik. A két kudarca óvatosabbá tette, sokáig nem merte elengedni magát. Sokat kellett dolgoznunk ahhoz, hogy mindent meg tudjunk beszélni, hogy kialakuljon az a bizalom, ami most már hosszú ideje áthatja és élteti a kapcsolatunkat. – Szerinted a bizalom a kulcsfogalom egy kapcsolatban? – Igen. – Én éppen ilyen fontosnak tartom a szeretetet. " Én képtelen vagyok a világot leegyszerűsítve, két dimenzióban látni; jobboldalra és baloldalra osztani, mikor tudjuk, hogy a világnak kiterjedése van térben és időben is. " Kepes Andrást bár nem láthatjuk már egyik tévécsatornán sem, mégsem felejtjük el sohase. Idén október 11-én ünnepli 70. születésnapját, számunkra azonban örökre kortalan marad. Budapesten született 1948. október 11-én. Könyv: Istenek és emberek ( Kepes András ) 284223. Apai felmenői között Dr. Kepes Gyula orvos-tábornok, Kepes Ferenc, a magyar gnosztikus filozófiai iskola vezetője, Kepes György professzor, magyar-amerikai festő, fotográfus, médiaművész említhető.
Könyvkritika: Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós (2020) - Smoking Barrels Kepes András: Meg kell tanulnunk elfogadni, hogy a valóság alaphelyzete a bizonytalanság - Könyves magazin Abszolút karanténkönyv, a végtelenbe nyúló estéken el lehet merengeni felette az élet nagy dolgain, a hétköznapok csodáin, a tudomány, az irodalom, a művészetek érdekességein, és azon, hogy mennyire sokrétű a világ, amelyben élünk, és nem is olyan nehéz meglátnunk benne a szépet megannyi rútsága mellett. Napjaink depressziós hangulatában megtalálni a boldogságot kemény munka, de nem lehetetlen, ez a könyv nem a Bölcsek kövét rejti, útjelzőket annál inkább. 9/10 A könyvet a Libri Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni. Kepes Imre – Wikipédia. Kepes András (Budapest, 1948. október 11. ) magyar író, újságíró, televíziós műsorkészítő, egyetemi tanár. Általános- és középiskoláit Budapesten, illetve Bejrútban és Buenos Airesben végezte. 1973-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar-esztétika szakos diplomát.
Kepes több tudományterületbe is belemélyedt, rengeteg ismeretet ad át nekünk szórakoztató, mégsem felszínes módon, látszik, hogy egyetemi tanár, tudja, hogyan kell ébren tartani az olvasók figyelmét. A boldogság relatív, mindenki másban találja meg, nincsenek nagy igazságok, csak útkeresés, amelyhez kiváló fogódzót tud nyújtani ez a könyv, amely nem váltja meg a világot, de jólesik belefeledkezni a bölcs szavakba, amelyek mögött évtizedek tapasztalata áll. Könyveit idegen nyelveken is kiadták. Világkép című szubjektív esszé-regényét, amit a szakmai zsűri az év tíz legjobb könyve közé választott, 2016-ban adta ki a Libri Kiadó. Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. Elnyerte többek között a Táncsics Mihály-díjat (1991), a Joseph Pulitzer-emlékdíjat (1994), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét (1998) és a Prima díjat (2011). Elsőként tudósított a cannes-i, a berlini, a moszkvai, a tokiói, a San Sebastian-i filmfesztiválról, Hollywoodból és a Nobel-díj átadásokról.
Lengyel Ferenc Egy vers – egy órában Kányádi Sándor: Elvitte a róka Általánosságban A szépirodalom, az irodalmi művek az anyanyelvtanítás nélkülözhetetlen elemei minden nyelv oktatásában. Szerepük sokrétű: ismeretanyagot tartalmaznak, szórakoztatnak, ritmusérzéket fejlesztenek, szókincset bővítenek, fordulatokkal gazdagítják az egyéni beszédet stb. Az anyanyelvhasználat tanításában számos vonatkozásban rendkívüli segítségére vannak/lehetnek – különösen a versek – a pedagógusoknak. Az sem véletlen, hanem rendkívül céltudatos eredménye a tankönyvírásnak, hogy a nyelvi tananyag legjava az oktatás minden szintjén többnyire egy-egy irodalmi műre, műcsoportra épül, korosztálytól függő válogatásban. Vigye el a róka - Gryllus Vilmos – dalszöveg, lyrics, video. A kisebb iskolai korosztály, a 7–9 évesek körében terjedelmi, de emotív és kognitív okokból is erőteljesebb szerepet kapnak a versek, mint a prózai szövegek. A versek aránya fokozatosan csökken az életkor növekedésével arányosan a tankönyvekben. Az elemisták korosztályában a versek szerepét erősíti a kisgyermekek belső ritmusérzéke, melynek bizonyos fokú meg- és átélésébe is besegítenek a többnyire jól ritmizálható költői szövegek.
Ha nem dobod le, hajjárom, ezt a fenyőfát megmászom, ha kell, tövestől kivágom, s ahány fiókád, megeszem, mert az étvágyam féktelen, Hallod-e, baglyom, hallod-e! hajítsd egy fiókád ide! A bagoly sírt, sírdogált, de mit tegyen. Még rosszabb lesz, ha valamennyi fiókáját felfalja a róka. Ledobta hát még egy fiókáját. A róka elkapta, elvitte. Száraz ágon ült a bagoly, búslakodott. Arra repült a szarka, látta, hogy búslakodik, megkérdezte tőle: – Mért búsulsz, bagoly koma? – Hogyne búsulnék – felelte a bagoly. – Erre járt a róka, megfenyegetett, hogy felkúszik a fenyőre, vagy kivágja a fát, és minden fiókámat felfalja. Fel kellett áldoznom két fiókámat; ha oda nem adom, mind megette volna. – Ejnye, de ostoba vagy! – csörögte a szarka. – Hát fel tud mászni a róka a fára? Hát van neki szekercéje? Nem tudja az kivágni a fenyőt! Másnap újra megjelent a róka, leheveredett a fenyő tövébe, és rázendített: Hallod-e, baglyom, hallod-e! Hajítsd egy fiókád ide! Ekkor közbevágott a bagoly: – Nem dobom!
"Az állatokkal még megbirkóztunk, de az emberekkel nem tudtunk" – idézte fel a "hőskort" Sándor. Így aztán úgy gondolták, inkább készterméket kellene előállítaniuk és értékesíteniük, így a hasznot sem a kereskedelem nyelné le, ráadásul a teljes "termékpályán" érvényesíthetnék azt az elvet, hogy csak azt adják el, amit maguk is megennének. "Ha már másfél évig neveljük az állatokat, jó életet biztosítunk nekik, akkor a belőlük készült szárazáru is olyan legyen, amit mi is megennénk, tehát ne kerüljön bele mócsing" – foglalta össze az elvet Sándor. Leendő termékeik minőségét tehát alapvetően az alapanyag szavatolja: az állatok több mint másfél évet töltenek a területen szabadon, így nagy súlyú, izmos, érett húsú sertésekké híznak, a sok mozgástól a zsírjuk is egészen különleges ízű és textúrájú. No és ne feledjük, hogy ha nem is mangalicaméretű, de a mai hibridek átlagánál lényegesen vastagabb a duroc szalonnája is! 2016-tól kezdték el a házi feldolgozót kiépíteni, s lett Dávid kistermelő, míg édesapja és édesanyja őstermelőként tagja a családi gazdaságnak.