Nehéz számolni. Mit és hogyan kell figyelembe venni a távolléti díj számításánál? Kártyás Gábor munkajogász az adott interjúban segít értelmezni az előírásokat. Szélsőséges esetben ugyanis még a minimálbér alá is csökkenhet a fizetés. Fájhat a bérszámfejtők feje az új Munka Törvénykönyve miatt. A távolléti díj kiszámítása ugyanis nagyon sok ellentmondást rejt magában. Kártyás Gábor munkajogász az adott interjúban kifejti, hogy hol lehetnek buktatók. A munkajogász szerint a probléma megértéséhez meg kell érteni, hogy az új törvény hogyan rendelkezik ezekről a kérdésekről. A Munka törvénykönyve szerint fő szabályként elmondható, hogy akkor van szó távolléti díjról, ha a munkavállaló nem dolgozik, de mégis jár neki valamilyen díjazás. Szemben a régi törvénnyel, amelyben volt távolléti díj és átlagkereset, az új jogszabályban az átlagkereset fogalma "kipusztult". Ilyen már nincs, és mindig a távolléti díjjal kell számolni. Ennek megfelelően gyakran fordul elő, hogy meg kell állapítani ennek mértékét.
- veti fel Kártyás Gábor. A munkajogász példákkal is alátámasztva kifejti: hosszabb hónapokban kivett szabadság esetén a munkavállaló magasabb fizetést kap, mintha rövidebb hónapban menne szabadságra. Kártyás Gábor hangsúlyozza, hogy ezek az eltérések nem jogellenesek, hanem a törvény eltérést nem engedő, kötelező számítási módszeréből fakadnak. Hozzáfűzi: ha a távollétek arányosan oszlanak el a hónapokban - jóllehet ez nem szükségszerű – a szerződés szerinti alapbérhez képest adódó eltérések az év során kiegyenlíthetik egymást. Az Mt. -ben már nincs olyan szabály, és a minimálbért meghatározó kormányrendelet sem mond ki olyat, hogy a munkavállalónak a munkaszerződésében meghatározott havi alapbért minden esetben meg kellene kapnia. Ennyiben az alapbér egyfajta számítási alapként működik, de nem olyan minimumként, amely munkavégzés esetén mindenképpen jár - mutat rá Kártyás Gábor. Jogszabályi megalapozottság nélkül számolt az NGM A szakértő hivatkozik a Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett számítási módra, amely szerint az egy ledolgozott munkanapra jutó bér úgy jön ki, hogy a havi alapbért el kell osztani a – munkavállalóra irányadó általános munkarend szerinti – havi munkanapok számával.
A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, rendes munkaidőben teljesített órák számával (osztószám) a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben a műszakpótlék, az éjszakai pótlék, a készenléti és az ügyeleti pótlék helyett átalányt állapított meg, a kifizetett havi átalány összegét kell osztani az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített órák számával. A távolléti díj megállapításakor külön kell kiszámítani az alapbérre, a teljesítménybérre, valamint a bérpótlékokra járó távolléti díj összegét, majd ezeket a részösszegeket össze kell adni. A napi vagy a havi távolléti díj meghatározásakor előbb az egy órára járó távolléti díjat kell kiszámítani. Ezt a napi távolléti díj esetében a napi munkaidővel, míg a havi távolléti díj esetében százhetvennégy órával (az általánostól […]
Ez a 12 naptári hónap matematikai átlaga. Februárban például a valóságban 160 munkaóra van, míg januárban 184 - érvelt Kártyás Gábor. Mennyi jár a ledolgozott időre? A szabadság kiszámolásakor nem is lenne jelentős gond, ha ezzel a 174-es osztóval számolunk. Az igazi problémák a ledolgozott időre vonatkozó díj kiszámításakor keletkeznek. Ha tehát bármikor az egy órára járó alapbért kell kiszámolni, akár a távolléti díj miatt, akár más okból, mindig ezzel a 174-es havi munkaóraszámmal kell osztani. Kártyás Gábor úgy véli, hogy erről nem kíván igazán tudomást venni a szaktárca. A közelmúltban kiadtak egy olyan útmutatót a távolléti díj számításáról, amelyben azt az álláspontot képviselik, hogy amikor a ledolgozott időre járó díjazást kiszámítjuk, akkor a tárgyhavi munkanapok számával kell osztani. Ennek eredményeként természetesen az osztószám nem a 174 lesz, ahogyan a törvény mondja, hanem a munkanapok adta szám. Ezzel az érveléssel azonban az a gond, hogy nem ezt mondja a hatályos törvény.
149-151. §). A távolléti díj számításánál az alapbért csak akkor kell figyelmen kívül hagyni, ha a munkavállaló tiszta teljesítménybérrel díjazott [új Mt. 150. § (3) bek. ]; az időbérrel vegyes teljesítménybér […]
Hasznos volt az információ?
A bérpótlékok közül csak a műszakpótlék, az éjszakai pótlék, a készenléti és az ügyeleti pótlék vehető figyelembe, de csak akkor, ha a munkavállaló munkaideje a munkavégzés alóli mentesülés tartamára nem volt beosztva. Abban az esetben ugyanis, ha be volt osztva a munkavállaló munkaideje, az Mt. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával a munkavállalónak ténylegesen járó bérpótlékokat kell kifizetni.
A férfiak francia nevei az egyik leginkábbszép és harmonikus hangzás. Alain Delon, Bertrand Blie, Matilda Senie... A kiejtésük tükrözi Franciaország egész szépségét, eleganciáját és vonzerejét. Ebben a cikkben megnézzük, hogyan alakultak a francia férfi nevek, és mi megelőzte azt. A történelemből A nevek kialakulása Franciaországban óriási voltAz állandó háborúk hatása és az idegen hódítók bevetése. Az ókori görögök korában a görög, zsidó és kelta jelek népszerűek voltak (Dávid, Ábrahám, Izsák és így tovább). A rómaiak és németek behatolása után a római, latin nevek (Arthur, Julius) és a német nevek (Charles, Wilhelm) kerültek elosztásra. A XVIII. Században törvényt fogadtak el, hogy a katolikus szentek naptárából elnevezzék a neveket. De nem sokáig tartott, és a franciák eddig szabadon felhívhatják a gyermekeket saját belátásuk szerint. Ebből kiindulva bizonyosan megállapítható, hogy a férfi francia nevek tükrözik Franciaország gazdag történelmét. Hogyan alakul ki a névképzés? A francia hagyomány szerint a név háromból állalkatrészek, és a fő személy szabadon választja magát.
On ne mange pas de viande parce qu'on est végétariens. Et puis on va déguster ce type de glace, comme j'adore manger de la glace! (Zöldségsalátát eszünk kaporral fűszerezett vajjal. A saláta paradicsomból, uborkából, fejessalátából, hagymából és paprikából áll. Húst nem eszünk, mert vegetáriánusok vagyunk. És aztán megkóstoljuk azt a fagylaltot, hogy én hogy imádok fagyit enni! ) Papa, il aime manger du porc, du poisson, du poulet, il aime toutes les viandes. (Papa szeret disznóhúst, halat, csirkét enni, mindenféle húst szeret. ) Bizonyos főnevek ugyan nem megszámlálhatóak, mégis használatosak határozatlan névelővel is: un café / du café – egy (csésze) kávé un Coca / du Coca – egy (üveg) Cola Tagadásnál a részelő névelő alakjai helyett csupán DE áll: NE PAS DE, vö. : Je bois du lait. (Tejet iszom. ) Je ne bois pas de lait. (Nem iszom tejet. ) Az anyagnévelős főneveknél akkor használhatunk határozott névelőt, ha általánosságban beszélünk róla, vagy az egészére gondolunk: Tu aimes le thé?
Találatok a másik irányban.
– Szereted a teát? Ne me dis pas que tu as mangé tout le pain! – Ne mondd, hogy megetted az egész kenyeret! —– Forrás a francia főnév témához: Eckhardt Sándor: Mai francia nyelvtan, Terra, Budapest, 1965. Külön köszönet Bácsy Éva francia nyelvtanárnak, aki a bejegyzés megírásában sokat segített!