Mit is jelentenek ezek a szabályok a munkavállalókra nézve? 4 órás munkaidő esetén kötelező jelleggel sem ebédidő, sem cigiszünet nincsen, illetve 8 órás munkaidő esetében is "csak" 20 perces az ebédidő és/vagy cigiszünet. Ha valaki reggel 9-kor kezdi meg a munkáját, akkor délelőtt nem biztos, hogy lehetősége van dohányozni vagy étkezni. A munkaközi szünetről, tehát ebédidőről és cigiszünetről főszabály szerint a munkáltató dönt, tehát nem akkor dohányzunk vagy ebédelünk, amikor szeretnénk. A munkáltató akár dönthet úgy is, hogy egy 20 és egy másik 25 perces szünetet biztosít a munkavállaló számára akkor, ha legalább 9 órás a napi munkaidő. Tehát akár meg is vonhatja a munkavállalótól a "kényelmes 45 perces ebédelés" lehetőségét is. Ha a felek tartják a 20 perces munkaközi szünetre vonatkozó szabályt, akkor igen nehezen oldható meg az, hogy a munkavállaló ebédidőben elhagyja a munkahelyet, betérjen egy kifőzdébe/étterembe, ebédet vásároljon, majd azt kényelmesen elfogyassza. Ha a felek tartják a munkaközi szünet alkalmának minimumára vonatkozó 20 perces szabályt, akkor – ellenkező megállapodás hiányában – egy 8 órát dolgozó dohányos ad absurdum csak egyetlen egy alkalommal mehet ki cigiszünetre.
Az egyenlő bánásmód követelményéhez kapcsolódó szabály még, hogy a fogyatékossággal élő munkavállalók számára biztosítani kell az ún. észszerű alkalmazkodást (Mt. 51. § (5) bek. ). Ez a munkaközi szünet kiadásának szempontjából azt jelenti, hogy ha a munkavállalónak egészségügyi okból meghatározott ritmusban – pl. cukorbetegség esetén – szünetet kell tartania a munkában, ennek biztosítása kötelező a munkáltató részéről (tehát nemcsak a munkáltató nagyvonalúságán múlhat ennek garantálása), amennyiben ez aránytalan megterhelést nem okoz a munkáltatói oldalon. A munkaközi szünet adott esetben kiiktatható, ha a munkavállaló osztott munkaidő-beosztásban dolgozik. A munkáltató ugyanis – a felek megállapodása alapján – a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (ez az osztott napi munkaidő). A beosztás szerinti napi munkaidők között ilyenkor legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani (Mt. 100. §). Ha egy napi 8 órás munkaidő két, 4-4 órás részre tagolódik, e kettő között nem kötelező munkaközi szünetet tartani.
Tehát, ha például összesen 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani egy munkanapon, amit a munkáltató több részletben ad ki, akkor is legalább összefüggően 20 percet ki kell adni a fenti időszakban. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. Nincs lehetőség arra, hogy a munkáltató a munkaidő végén, a munkavégzés befejezése után adja ki a munkaközi szünetet. dr. Szabó Gergely ügyvéd, irodavezető partner Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Ettől eltérően a felek megállapodása vagy kollektív szerződés – a munkavállaló javára – hosszabb, de legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet is megállapíthat. Az Mt. § (5) bekezdése garanciális szabályt rögzít, miszerint a munkaközi szünetből legalább 20 percet egybefüggően, a munkavégzés 3. és 6. órája között kell kiadni. A rendelkezés lényege abban áll, hogy a munkaközi szünet valóban kellő időben szakítsa meg a munkavégzést, és korai vagy késői kiadása ne valósítson meg rendeltetésellenes joggyakorlást. Amennyiben a munkaközi szünet 20 percnél hosszabb tartamú, a fennmaradó részt bármikor, akár több részletben is ki lehet adni. § (1) tehát relatív diszpozitív szabálynak minősül. A munkaközi szünet tartamának meghatározása nem csupán annak minimális, hanem maximális tartama tekintetében is kiemelt jelentőségű, a jogalkotó annak pontos meghatározásával a munkaközi szünettel kapcsolatos visszaélési lehetőségeknek kívánt korlátot szabni, mely mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalon megvalósulhat.
Ebbe a szakágazatba tartozik: - bármely termék kiskereskedelmi értékesítése bármely, az eddigi szakágazatokba be nem sorolható módon: - közvetlen értékesítés, házaló ügynök útján - árusító automatán keresztül - a fűtőanyag (tüzelőolaj, tűzifa stb. )
TEÁOR kereséshez írja be a TEÁOR kódot vagy a keresett kifejezést! Ebbe a szakágazatba tartozó kiskereskedelmi tevékenységek keretében a vásárló az áru kiválasztását hirdetés, katalógus, webes információ, áruminta alapján vagy egyéb közvetett módon végzi. A vásárló megrendelését levélben, telefonon, vagy az interneten keresztül (általában a weboldal által biztosított speciális úton) közli. TEÁOR kisokos - 4791 - Csomagküldő, internetes kiskereskedelem. A megvásárolt terméket vagy közvetlenül az internetről tölti le, vagy fizikai valójában egyéb módon kapja meg.
Főoldal G nemzetgazdasági ágazat 47 479 4791 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem TEÁOR'08 Ebbe a szakágazatba tartozó kiskereskedelmi tevékenységek keretében a vásárló az áru kiválasztását hirdetés, katalógus, webes információ, áruminta alapján vagy egyéb közvetett módon végzi. A vásárló megrendelését levélben, telefonon, vagy az interneten keresztül (általában a weboldal által biztosított speciális úton) közli. A megvásárolt terméket vagy közvetlenül az internetről tölti le, vagy fizikai valójában egyéb módon kapja meg.
szerinti tüzelőolaj, propán, vagy propánbután gáz és az üzemanyag Lábjegyzet: 210/ 2009. (IX. 29. ) Korm. rendelet Nem ebbe a tételbe tartozik: - a gépjárművek, gépjárműalkatrészek és -tartozékok internetes kiskereskedelme, lásd: 451, 453 alágazat - a motorkerékpárok, motorkerékpár-alkatrészek és -tartozékok internetes kiskereskedelme, lásd: 4540 szakágazat Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Az Önnálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke (azaz az ÖVTJ) egy, a Központi Statisztikai Hivatal által készített adatbázis, mely az egyéni vállalkozók által végezhető tevékenységeket tartalmazza strukturált formában. TEÁOR kisokos - 479102 - Csomagküldő, internetes kiskereskedelem. A kód 6 számjegyből áll, az első 4 azt a TEÁOR kódot jelöli, amelybe az adott tevékenység tartozik, az utolsó kettő pedig a tevékenység azonosítója ezen csoporton belül.