Október végéig tart a sztárok fellépéseiben is gazdag, nagyszabású fesztivál. Az október végéig tartó fesztivál a szegedi zsinagóga és a vallási központ környékének kulturális életét mutatja be, hangversenyekkel, kiállításokkal, könyvbemutatókkal, beszélgetésekkel és izraeli vacsoraesttel – számolt be Dr. Szeged Zsidó Öröksége dans l’App Store. Lednitzky András, Izrael tiszteletbeli konzulja, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke a Szeged24- nek. A programok sorában többek közt a Szegedi Zsidó Hitközség dísztermében szeptember 9-én Schindler József egykori főrabbi halálának 50. évfordulójára emlékülést tartanak, majd az Új Zsinagógában Illényi Katica és testvére Illényi Csaba Gershwin Jazz Estjét és Malek Andrea édesapjával, Malek Miklóssal közös, Néha kell egy kis csavargás című, nosztalgikus koncertjét láthatja a közönség. Szeptember 12-én a hitközség dísztermében a Közel-Keletről, az antiszemitizmusról a zsidóságról szóló kerekasztal-beszélgetés lesz. Ezt a zsinagógában Teleki Miklós orgonaművész és Horgas Eszter fuvolaművész zenei estje követi.
A Szegedi Zsidó Hitközség zenei élete. Kántorok, énekkar, a Hitközség és Király –König Péter. Kották a Szegedi Zsidó Hitközség Archívumában Bak Hirs Cvi rabbi munkássága, és családfája. (Fia Bak József Lázár dajan tevékenysége) Cégjelzéses levelek a Szegedi Zsidó Hitközség archívumában Egyesületek a hitközség története során Feminista zsidó nők Szegeden Járványkórház (Margit u. 10. 1945) Jegyzők a Szegedi Zsidó Hitközség történetében Kitérések, betérések Konvertiták 1945-ben Lopási ügyek a deportálási időszakban. Neves szegedi zsidó családok Országos Zsidó Segítő Bizottság Szegeden (1947) Szabadkőműves páholy (Árpád-páholy) Szegedi a Zsidó Hitközség fiókhitközségei Szegedi deportált zsidók értékeinek raktározási helyei 1944-45. években Szegedi zsidó kórház: kezdetek (Singer Vilmos) és Zsidó kórház 1945 (Margit u. Szegedi Zsidó Kulturális Fesztivál | 24.hu. 14. ) Székely Alfréd zsidó iskola ig. pályája (méltatások 1964. évben) Templomi énekkar (1944) Vöröskereszt szegedi zsidó mentő tevékenysége 1945-ben Zsidó árvaház Zsidó földbirtokosok Szeged környékén Zsidó Központi segélyezés Zsidó óvoda és óvónők Zsidó óvoda Szegeden Zsidó tanoncotthon Copyright © 2022 Szegedi Zsidó Archívum
Az alábbi pontokban témaköröket javasolunk kutatóknak, szakdolgozat-íróknak, a Szegedi Zsidó Hitközség története iránt érdeklődőknek. Archívumunk feldolgozása során honlapunkra felkerülő dokumentumok kutathatók, folyamatosan bővülő elektronikus dokumentumkeresőnkkel támogatjuk a kutatómunkát. Az iratok felhasználásával sok olyan témára bukkanhat az érdeklődő, melyet még nem publikáltak, vagy forráshiány miatt csak részben lehetett feldolgozni. SZERETETOTTHON | szzsh. Kutatási gyakorlati támogatásért projektvezetőnkhöz érdemes fordulni emailcímünkön: Az általunk kifejezetten javasolt kutatási témák a következők: A hősi emlékművekre szervezett gyűjtések és a megvalósulás A gettóbizottság megalakítása 1945 A hitközség első jegyzőkönyve A hitközség korai történetének héber nyelvű levelei A Hitközség szeretetotthona A hitközség ujjá alakulása 1946-ban A JOINT szegedi története A Kotányi család egy töredékes parochetjének felirata és kapcsolódása az adományozó generációkhoz. A Magyar Zsidó Gárda Szegeden A szegedi új zsinagógában elhelyezett táblák szövegei.
A testületet az... Mi lesz veled Velencei-tó? #43 Környezetről, vízről klímáról. Áder János és vendége beszélget a fenntartható fejlődés, klímaváltozás, vízválság aktuális kérdéseiről. Határkövek - Jancsó Tamás blogja Népességrobbanás Afrikában, a migrációs nyomás háttere Az 1990 és 2020 közötti harminc évben több mint duplájára nőtt Afrika népessége. Ez a folyamat az ENSZ előrejelzései szerint a jövőben is folytatódni fog, ami Európára is egyre... BlogGÓL - Székely Dávid blogja A világelsőség felelőssége Nehéz újat mondani a Djokovic-ügyről. Pedig nem is kéne ügynek lennie.
Szeptember 19-én nyílik Kovács Valéria üvegfestő tárlata az Új Zsinagóga Mártír Emlékcsarnokában. Aznap este a zsinagógában Gyüdi Sándor vezényletével a Szegedi Szimfonikusok adnak hangversenyt főleg Mozart művekből. Szeptember 24-én este Koncz Zsuzsa énekel a zsinagógában. A fesztivál hagyományos záróeseménye az izraeli vacsoraest, október 27-én, melyen jellegzetes zsidó ételeket kóstolhatnak meg az érdeklődők, akiket eközben a budapesti Netti és a hollanderek és Illényi Katica zenéje szórakoztatja. A zsinagógában az esti koncertek általában este héttől kezdődnek, de a részletes események pontos időpontjáért érdemes követni a szegedi Új Zsinagóga Facebook közösségi oldalát. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Helyszín Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Cím: 6700 Szeged, Gutenberg utca 20. I. em.
Végül is a lényeg, hogy már a középkorban is ünnepelték az új kenyeret, csak éppen kb. egy hónappal augusztus 20-a előtt. 2012. és augusztus huszadika A korábbiak pedig jól példázzák azt a tényt, hogy az aktuális uralkodó, legyen az király, diktátor vagy demokratikusan választott kormány, mindig minden ünnepet a saját képére igyekszik formálni. Nem lesz ez másként most sem. A kormánypárti és ellenzéki, a civil és egyházi és az összes többi szónokok mind megtalálják majd azt a momentumot, amit saját javukra kiemelhetnek a történelemből. Hogy valójában mit ünneplünk augusztus 20-án? A rendszerváltás óta Szent Istvánt és az ezer évvel ezelőtti keresztény államalapítást. 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. 1991-ben az első szabad választáson létrejött Országgyűlés döntése a nemzeti ünnepek közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára. Tűzijáték, katonai díszlépés, zászlófelvonás, állami kitüntetések átadása – mind része az ünnepnek.
A rendszerváltás után ismét megrendezték a Szent Jobb-körmeneteket majd a hosszú idő után újra szabadon megválasztott Országgyűlés 1991. március 5-én ismét hivatalos állami ünneppé nyilvánította augusztus 20-át. i döntése a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára. Az ezredfordulón pedig ezen a napon I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ortodox pátriárka a budapesti Szent István-bazilika előtt bemutatott szentmisén bejelentette: a magyar Szent Istvánt a keleti keresztények is felvették egyházuk szentjei közé. Így az 1054-es nagy egyházszakadás óta Szent István király az első, akit mind a római katolikus, mind az ortodox hívők szentként tisztelnek. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
2018. augusztus 20., 08:33 Az augusztus hó régi magyar megnevezése: Kisasszony hava. E hónap 20. napja Magyarországon hivatalos állami ünnep. Az államalapításnak, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja, amelyet a földkerekségen mindenhol megünnepelnek, ahol magyarok élnek. Államalapítás. Álljunk meg egy szóra! A keresztény magyar állam története a keresztségben István nevet nyert Vajknak az új évezred első napján történt megkoronázásával kezdődik. Akkortájt még karácsony első napján kezdődött az új esztendő. A magyar államiság gyökerei azonban régibb keletűek. A nagyfejedelemség Álmosnak, mint egyeduralkodónak a megválasztásával jött létre, a sztyeppei népek szokása szerint a vérszerződés rítusával. Ráadásul, mindez nem is a Kárpátok medencéjében, hanem még Etelközben (Anonymusnál: Dentümogyerben), azaz a Kárpátoktól keletre és a Fekete‑tengertől északra elterülő sík vidéken történt. Minderről legutóbb Szabados György szólt. Mint írja, "Noha a közgondolkodás Álmos ötödik ízbeli leszármazottját, Szent István királyt szokta államalapítói érdemekkel ékesíteni, és ez önmagában jogos, de nem kizárólagos érvényű eljárás, hiszen Álmos monarchiája szintén állam volt, mivel ebben egy terület lakossága felett független főhatalom érvényesült, csak éppen másmilyen állam: ezt leghelyesebb a steppe‑birodalmak közé sorolni. "
Ezután 1949–1989 között augusztus 20‑át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950‑ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította. A rendszerváltozást követően felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ismét megrendezik a Szent Jobb‑körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991‑ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5‑i döntése a nemzeti ünnepek közül Szent István napját emelte a hivatalos állami ünnep rangjára. Az augusztus 20‑i ünnep István király szentté avatásának napjához kapcsolva állít emléket első királyunknak és a magyar államiságnak. A nap tehát nem köthető az államalapítás dátumához, hanem történelmi hagyományokon alapul. (Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2018/15. számában. ) Kapcsolódó cikkeink Megosztás Címkék
2021. 08. 20. 05:51 Módosítva: 2021. 05:52 A nemzeti ünnep előtt kérdeztük az utca emberét. Belföld Indexvideó augusztus 20 nemzeti ünnep utca embere Ehhez a cikkhez ajánljuk Bookline Kristina Ohlsson Viharjelzés 3647 Ft Singleton, Mark Jógatest 3825 Ft Tippek Alaprajz könnyen és egyszerűen Lakáshitel Nagyot emelt az MNB – aggódjak a hitelemért?
A ma föllelhető és rekonstruálható világkép ekből Hans Christian Meiser szerint csak az uráli népeké igazi dualista világkép. A nősténység-hímség dualitása ez, ami a nemek egyenrangúságát, egyenjogúságát is garantálja, s ez a szabadság alapvető garanciája. Az uráli népek, illetve vallások dualista fölfogása erősen hatott más északi népek, például a germánok hitvilágára, mindenekelőtt Skandináviában, ahol a germánok először csak a Kr. u. 8-9. században jelentek meg és keveredtek össze az ott talált uráli eredetű népekkel, például lappokkal. Az ős-európai, humánus eszmeiség az uráli népeknél élt legtovább. Őket érintették legkevésbé az elsősorban Dél felől bevándorló, de a népvándorlás későbbi hullámaiban Kelet felől is érkező, kegyetlen, rabszolgatartó népek, illetve az azok által hozott idegen eszmék (az embert áldozó, észak-afrikai eredetű kultúrákra, a pun, gall és "mocsár-tetem" kultúrákra gondolok). Az utolsó nagy, sivatagból érkező vallás, a kereszténység a magyar Honvisszafoglalásfoglalás koráig már megsemmisítette az antik kultúrát és megszilárdította a patriarchális feudalizmust Európában.