Mici néni két élete -vígjáték zenével- A máig népszerű filmvígjáték színpadi változata kacagtató estét ígér. Az alaphelyzet látszólag hétköznapi eset: egy fiatal pár és egy idős hölgy eltartási szerződést kötnek, és a fiatalok beköltöznek a lakásba. Ez történt Mici nénivel és az ifjú párral, Katival és Lacival is. A folytatás azonban már egyáltalán nem mindennapi. Az idős hölgy, a hajdani ünnepelt színésznő ugyanis új, titkos udvarlót talál, míg az ifjú pár babát vár, csak nem merik bevallani. A titkolózás félreértések sorozatához vezet, melyekben egyre halmozódnak a komikus szituációk és még az emberi gyarlóságokat is megszeretjük.
Hiába Esztergályos és Bodrogi jutalomjátéknak is felfogható szerepeltetése, ha az egész olyan, mint amikor a strandon a nyári dögmelegben a hűs fagyi ízét veszti, olvadni kezd, és csak folyik, csak ragad. Fő helyszínünk Mici néni stílbútorokkal, bordó-arany színekben, budoárszerűen berendezett szobája, amelynek falait a színésznő (azaz Esztergályos Cecília valós szerepeit idéző) fotói díszítik, a vitrinben régi kellékek, az ágyon a hatvanas évekből való, autentikus rózsaszín vászon ágynemű. (Nagyszüleim hagyatékából magam is emlékszem e korjellemző tárgyra. ) Ezt leszámítva Horesnyi Balázs időtlenné stilizálja a dobogóra épített, praktikusan forgó színpadot, Szakács Györgyi korhű jelmezeiből talán csak a pálmafa mintás ing és szoknya lóg ki, no, meg a Mici néni kiruccanásához tervezett, s a csinos Esztergályos Cecília számára roppant előnytelen, fehér gyöngyökkel díszített fekete bársony szaloncukorruha. A szövegből nem húzták ki a társbérletet – ami annyira pici, hogy a friss házas Bokorék bőröndből élnek, az ágyukon meg képtelenség két embernek elférni –, a lakbérpótlékot, a háromforintos tejet, 1919-et és 1942-őt, a Csepel motort, a Moszkvicsot.
Kati: Hoztunk egy kis virágot a Mici néninek. Mici néni: Jaj, köszönöm szépen! A virágot nagyon szeretem. (Lacihoz) Tedd abba a vázába! (Fáncsihoz) Abba száz szál rózsát kaptam a Babarózsa 100. előadására. Kati: A Majláth gróftól. Mici néni: Attól! Attól! Fáncsi: (Katihoz) Maga, fiam, ilyen élénken emlékszik? Kati: Az édesanyám mesélte. Fáncsi: Magát is szépekkel traktálják otthon. A hatvanas évek (sőt talán az egész hazai filmtörténet) egyik legnépszerűbb filmje a Mici néni két élete. Mamcserov Frigyes alkotását 1963-ban mutatták be a mozik. A történet alapjául szolgáló novellát Hámos György, a korszak közismert újságírója és humoristája írta az eltartási szerződések propagálása érdekében. Akkoriban a lapok tele voltak ugyan az eltartási szerződésekkel kapcsolatos visszaélésekről és jogi hiányosságokról szóló cikkekkel, a rendszer mégis kiemelten fontosnak tartotta ezt a lehetőséget az égető lakásproblémák enyhítése érdekében. Mici nénit, a kiöregedett primadonnát, aki nem hajlandó szeretetotthonba vonulni, hanem inkább eltartókat fogad az otthonába, Kiss Manyi alakította.
A kormányzat azon dolgozik, hogy a támogatáspolitikán túl is minden eszközzel és lehetőséggel segítse az ágazati szereplőket - mondta Kis Miklós Zsolt. Hozzátette: ugyanakkor az látszik - és éppen ebből adódik az Európai Bizottsággal folytatott vita is - hogy a 2020 utáni időszakban vidékfejlesztésre és agrártámogatásokra jelentősen kevesebb uniós támogatás jutna, szemben más politikai célokkal, mint például a migráció. Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának elnöke, a szőlő, bor és pálinka albizottságának elnöke kiemelte: ahhoz, hogy ne csak kiszolgáltatott és véletlenszerű szereplői legyenek a magyar borok az európai piacnak, elkerülhetetlen lesz a magyarországi szőlő- és bortermesztők részéről a jövőben egy marketing alap létrehozása. Ahhoz, hogy uralhassák a magyar piacot és pozíciót foglaljanak azokban az országokban, ahol most kezd trenddé válni a borfogyasztás, érdemes lenne a borfogyasztási szokások feltérképezése, a magyar termékek megismertetése - vélekedett.
Ha nem tömegesen és egyszerre nyílnak meg és érkeznek be a pályázatok, akkor a rendszer most már jól vizsgázik. Ebben az interjúban tért ki ara is, hogy a vidék fejlődése elsősorban azon múlik, hogyan tudja a kormány megteremteni az összhangot az egyes fejlesztési szükségletek, a demográfiai tendenciák, a rendelkezésre álló munkaerő, az oktatás és az egészségügy színvonala között. Már megvan az utódja a NAK alelnöki poszton Kis Miklós Zsolt lemondott a NAK általános alelnöki posztjáról. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2019. december 19-i, gödöllői országos küldöttgyűlése Süle Katalint választotta meg általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnökének. Süle Katalinnal agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnökkel együtt négy országos alelnöke van a NAK-nak: Éder Tamás élelmiszeriparért felelős országos alelnök, Luzsi József vidékfejlesztésért felelős országos alelnök, Zászlós Tibor mezőgazdaságért felelős országos alelnök.
Áder János köztársasági elnök felmentette megbízatása alól Kis Miklós Zsoltot, az Agrárminisztérium (AM) vidékfejlesztésért felelős államtitkárát 2019. december 3-ai hatállyal. Kis Miklós Zsolt 2014 júniusában került a Miniszterelnökség vidékfejlesztési államtitkárának posztjára, a 2018-as új parlamenti ciklus óta pedig az Agrárminisztériumban töltötte be ezt a posztot. Orbán Viktor miniszterelnök javaslatásra felmentetete megbízatása alól Áder János Kis Miklós Zsoltot, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkárát - írja a Magyar Közlöny. Kis Miklós Zsolt 2002-ben, 23 évesen került a politikába, és – szinte folyamatosan mezőgazdasági vonalon mozogva – 10 évvel később már kabinetfőnöki, majd alelnöki pozíciót töltött be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál. A közgazdász végzettségű politikus 2014 júniusában került a Miniszterelnökség vidékfejlesztési államtitkárának posztjára, a 2018-as új parlamenti ciklusban azonban visszakapta az Agrárminisztérium a vidékfejlesztést, így mindezidáig itt töltötte be a vidékfejlesztési államtitkár posztját.