Szergej Prokofjev, orosz zeneszerző zenés meséjét, a Péter és a farkast több mint 80 éve ismerheti a közönség. A bűbájos alkotás, amelynek eredeti, orosz nyelvű szövegét is a zeneszerző írta, mind a mai napig óriási népszerűségnek örvend, szerte a világon. Péter és a Farkas - CD melléklettel - Kaláka Zenebolt. Prokofjev saját gyermekkori élményeit is felhasználva írta meg a kedves mesét. A szereplőket a zenekar egyes hangszereivel vagy hangszercsoportjaival jelenítette meg, így a gyerekek a történet segítségével ismerhetik meg a szimfonikus zenekar instrumentumait. A könyvben található CD-n a teljes mű megtalálható a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarának Erdélyi Miklós által dirigált változatában, melyben a mesélő szerepét Halász Judit tölti be.
Az egyesülési jogról szóló törvény alapján, az első adandó alkalommal létrehozott szakmai érdekvédelmi szervezet a gyógyszerészet szakmai, erkölcsi és anyagi rehabilitációját tűzte ki célul és közel ötezer fős önkéntes tagságával hamarosan a magyar gyógyszerészet legnagyobb taglétszámú szervezetévé vált. A kamara részt vett a gyógyszerészet rendszerváltó törvényeinek az előkészítésében, szorgalmazta a gyógyszertárak privatizációját és etikai normákat állított a gyakorló gyógyszerészeknek. Péter és a farkas dvd video. A kamara köztestületként 1994-ben nyert elismerést, amikor az Országgyűlés törvényt alkotott a "Magyar Gyógyszerész Kamaráról" (1994. évi LI. törvény). A törvény rögzítette a kamara szervezetének és működésének legfontosabb paramétereit, nevesítette szakmai érdekvédelmi jogköreit, elismerte a gyógyszerészek jogát a szakmai önkormányzat működtetésére, felhatalmazta a kamarát a hivatásetikai szabályozás megalkotására és a szakmai/etikai normák betartatása érdekében valamennyi gyógyszerésznek előírta a kötelező kamarai tagságot.
A 4-es reaktorban bekövetkezett robbanások sorozatát követő nukleáris leolvadás és az ezzel folytatott áldozatos küzdelem krónikája számos cikknek, könyvnek és dokumentumfilmnek szolgált témájául. 2011-ben az idegenforgalom is felismerte a csernobili erőmű kínálta lehetőségeket, midőn az ukrán kormány engedélyezte, hogy az erőmű körüli úgynevezett '30 kilométeres zónába' vezetett látogatások indulhassanak. Péter és a farkas dvd megjelenés 1946 magyarul online. Taktikai eligazítás Mi egy évvel ezután vágtunk bele a túrába, melyhez az ügynökség számos egyéb programot is kínált - többek között Kalasnyikovval való lőtéri puffogtatást. Bár mi magyarok itt nyugatinak számítottunk, nem éreztük át annyira ennek a posztkommunista romantikáját, mint mondjuk a csoportunkban utazó norvégok. Az Ikarusz buszos túra Kijev főteréről, a Majdanról (másnéven a Függetlenség térről) indult és egyenesen Csernobil városba vezetett. Bár az erőmű erről a városról kapta a nevét, tudtuk hogy az igazi látványosság nem ez az egykor jobb időket látott, ám lassan elnéptelenedő település lesz.
De aztán Márai hagyta ott Máriát. Később néha találkoztak - azt hiszem... " (Lelbach János, Mezei Mária férje, 1990. ) * A Helikon Kiadó gondozásában 2011-ben megjelent "Mezei - Márai Szerelem" című ezen kiadványt, a sok képpel és adattal illusztrált művet egy dokumentumok által elképzelt valóság, az író és a színésznő világ elől eltitkolt szerelmének a története iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk. A témához kapcsolódóan ajánlott még: A "Sirály" című, a Helikon Kiadó gondozásában ugyancsak 2011-ben megjelent kiadvány, amely az egyik legrejtélyesebb Márai regény, egyszerre lélektani dráma, kémhistória, vallomás a szerelemről, a gyönyörű fiatal színésznő, Mezei Mária iránt érzett titkolt vonzalomról, és a lét felfedhetetlen titkairól. A kislány, e házasság révén egy mostohanővérkéhez jutott. Az esküvőt követő néhány nap múlva, a kecskeméti földrengés házak százait döntötte romba. Mezeyéké is erre a sorsa jutott, összedőlt, ám csodával határos módon senki sem sérült meg. A Mezey családnak így Kecskeméten nem maradt lakása.
Mezei úgy vélte, hogy számára Márai lenne az a férfi, akivel egy egész életet is le tudna élni. De nem tudott. Igaz, nem rajta múlt, mert a színésznő még évtizedekkel később is táplálta magában az érzelmeket az író iránt, Márait viszont másfelé vitte az élet. Talán az is közrejátszhatott az elválásukban, hogy ha egy szerelem nem teljesedhet ki igazán, előbb-utóbb elhal. Kapcsolatukat megtörte, hogy titokban kellett találkozniuk, bujkáltak, és mindenféle trükkökhöz kellett folyamodniuk, hogy láthassák egymást. Volt olyan alkalom, amikor egy szálloda külön emeletén szálltak meg, két külön szobában, és az éjszaka leple alatt osontak át egymáshoz, hogy senki ne láthassa őket. Mezei estéről estére játszott a színpadon, Márai napról napra írt. És hogy mi folyt a színfalak mögött, hogy mi rejtőzött a sorok között, arról senki nem tudott. Ez az életvitel még a legelszántabb, legigazabb érzelmeket is megmérgezi. Így is lett. Lassan, de biztosan különváltak útjaik. Az élet nem csak fekete és fehér Mezei Mária számára egy életre meghatározó volt szerelme az íróval, és ezt soha nem is rejtette véka alá.
Az ottani színigazgató, Szendrő József azt ígéri: Tolsztoj művében megformálhat egy haladó szellemű Karenina Annát. Mezei Mária visszaemlékezése: Mint később kiderült, a társulat drámai színésznője, kinek férje párttitkár, előre elhatározta, hogy meghiúsítja szereplésemet. Rögtön az első hetekben felkértek, hogy vegyek részt brigádmunkájukban, s lépjek fel az élmunkásoknak rendezett előadásokon a Kikeletben, de nem közölték velem, milyen verseket kívánnak, sem azt, hogy milyeneket nem tartanak kívánatosnak, s ezzel tulajdonképpen csapdát állítottak nekem. Mert én csak később tudtam meg, hogy pld. József A. Betlehemi királyok-ja vagy Babits Örök kék ég a felhők mögött részletei »klerikális reakciós« mételyezés volt részemről. Mert ezzel a váddal, s még egy csomó alaptalan, nevetséges, elképesztő váddal terhelve egyszerűen kitiltottak a pécsi színházból még mielőtt egyáltalán munkához kezdhettem volna. Valójában a városból is kitiltják. A lapokban is közzétett vádak: Mezei Mária polgári, formalista, összeférhetetlen, világnézete taszítóan idealista.
GYULAI HÍRLAP • Fodor György • KULTÚRA • 2021. október 27. 14:00 Ki az a Mezey Mária? A Gyulai Várszínház Kamaratermében mutatták be a Hoztam valamit a hegyekből című monodrámát Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba Mezey Mária (1909-1983) egy Kecskemétről elszármazott érdemes színművésznő, akire számos módon emlékeznek: a franciás, a kokott, a Díva, a Vörös Démon, Femme fatale. Jómagam az Édes Anna (1958) filmben találkoztam vele, és zártam örökre szívembe a játékát, még ha negatív figurát is játszott (Vizyné Angéla), zseniális volt - életéről, pályájáról és a hitéről szóló Vallomástöredékek című könyve abban az évben jelent meg, amikor születtem. Tóth Auguszta így vallott: "régóta és sokszor az utamba került Mezei Mária: vagy úgy, hogy dalait énekelhettem, vagy úgy, hogy egy könyvet kaptam róla… Ismeretlenül is megszerettem. " Ennek okán már 2015. október 10-én bemutatták a Nemzeti Színház a Hoztam valamit a hegyekből darabot, amelynek címszerepét a Jászai Mari-díjas, ugyancsak érdemes művész játszotta.