2017. 03. 15., szerda, 10:10 A magyar kokárda piros-fehér-zöld színű, tehát helyesen kívülre kerül a zöld – terjed a nemzeti ünnep környékén a közösségi oldalakon. Mielőtt rávetnétek magatokat a régi kokárdáitokra, érdemes megvizsgálni a kérdést több oldalról. Ez a nemzeti kokárda: erő, hűség, remény! - Életforma. Mi is a kokárda tulajdonképpen? A magyar hagyomány szerint a pesti radikális ifjúság vezérei Petőfi Sándor és Jókai Mór szerelmeiktől, Szendrey Júliától illetve Laborfalvi Rózától kaptak nemzetiszínű kokárdát a forradalom estéjén. A francia kokárdától eltérően nem kalapra tűzték, hanem a kabát hajtókájára vagy mellrészére a szív felőli oldalon. A színek a nemzeti zászlót szimbolizálják, tulajdonképpen egy nemzeti színű szalagot körbehajlítanak, és ott, ahol összeér, varrással rögzítik. Helytelen a leggyakrabban használt formája? A leginkább elterjedt a kívül piros, belül zöld, amely elméletileg helytelen, mivel a szabály szerint a színek mindig belülről kezdődnek. A magyar kokárda tehát az "előírás" szerint helyesen kívül zöld, belül piros kell, hogy legyen.
Március 15-e közeledtével szinte mindig fellángol a vita arról, hogy vajon helyesen hordjuk-e a kokárdát avagy sem, illetve létezik-e egyáltalán olyan, hogy egy jelképet helyesen vagy helytelenül viselünk. A kokárda körül kirobbant, sokszor vérre menő, és szerintem teljesen értelmetlen vitát, Katona Tamás történész robbantotta ki, aki így érvelt. "… Ugye a kokárda úgy készül, hogy egy nemzeti színű szalagot meghajlítunk. Hogyha azt akarjuk, hogy kétoldalt piros-fehér-zöld jöjjön ki belőle, bizony itt a zöld kerül kívülre és a piros belülre. A kokárda mindig belülről kifelé olvasandó. De már 1848-ban a kokárdák többsége fordított volt. Kívül volt a piros, mert úgy csinosabb. " Csakhogy a helyzet nem ennyire egyszerű. Már 1848-ban sem volt egységes a kokárdaviselet, ami valljuk be, nem túl meglepő, hiszen a forradalom hevében kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, mint hogy betartsák a heraldikai szabályokat. Kokárda szó jelentése a WikiSzótár.hu szótárban. A heraldika (címertan) szabályai szerint, a vízszintes sávozású lobogó esetén a felső, függőlegesnél a bal oldali első szín kerül belülre és így haladunk fokozatosan kifelé.
Örök vita, hogy kívül zöld vagy kívül vörös-e az igazi 48-as, magyar kokárda. Történész érvel a megoldás mellett. – írja a Kokárda: a forradalom szimbóluma A nemzeti ünnep környékén elterjedt a közösségi oldalakon, hogy mivel a magyar kokárda piros-fehér-zöld színű, ezért helyesen kívülre kerül a zöld. A kokárda helyes használata – Ászonline.hu. Egyébként évek óta folyik róla a vita: kívül piros vagy kívül zöld a kokárdánk? Mielőtt lecserélnétek hagyományos kokárdátokat, érdemes meghallgatni erről egy történészt is. A Facebook kokárdareformerei a következőképp érvelnek a kívül zöld kokárda mellett: "Az 1848-as pesti forradalom idején a márciusi ifjak még valóban így is (kívül piros) használták, de Than Mór festményein is megfigyelhető, hogy a huszárok csákórózsáján is helyesen szerepel a színsorrend. Téves viszont Szendrey Júlia kokárdája, amit Petőfinek készített, hiszen ezen az olasz színek sorrendje figyelhető meg. Valószínűleg már a forradalom idején is használtak téves kokárdákat, nem mindenki tudhatta hogyan kell helyesen hajtani.
Kiállítóhelyek [ szerkesztés] Kuny Domokos Múzeum, Vár Német Nemzetiségi Múzeum Görög-Római Szobormásolatok Kiállítóhelye Jászai Mari Emlékkiállítás Források [ szerkesztés] Nász János: Képző- és iparművészeti kiállítások Komárom megyében 1945–1985: Bibliográfia. – Tatabánya: József Attila Megyei Könyvtár, 1986. Kállay Ödön: Brigetio. - [Tatabánya]: Fűrészné Molnár Anikó, 1990. Körmendi Géza: Tata és környéke: Egy pannoniai város története. - Tata: Escort Tourist Bt., 2005. p. 20-21. Lánczos Zoltán: Egy tatai keramikus család sikerei és tragédiája. – Tatabánya: 1964. Varga Istvánné: Tata lépten-nyomon. Múzeum - Kuny Domokos Múzeum - Museum.hu. - Tata: Tata város Önkormányzata, 2010. p. 130. p. 406. További információk [ szerkesztés] Kuny Domokos Megyei Múzeum honlapja Kuny Domokos Megyei Múzeum Könyvtárának honlapja Kuny Domokos Megyei Múzeum Tata város honlapján [ halott link] Kuny Domokos Megyei Múzeum a honlapján Kuny Domokos Megyei Múzeum az honlapján Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Dornyay Béla Pintér Elek Tatai vár Német Nemzetiségi Múzeum (Tata) Nemzetközi katalógusok VIAF: 153419049 ISNI: 0000 0001 2188 3998 SUDOC: 032043066 BNF: cb123148219
Kecske-bástya 1586-ra épült meg. A kettős kapubejáró felvonóhíddal, a bástyák körül létrehozott újabb vizesárokba épített pillérrel készült el. A váron belül kis malom is működött. A török háborúkat követően a vár első átépítésére 1727 után került sor, amikor a helyén szerették volna a kastélyt felépíteni. Szerencsére csak a belső vizesárkok feltöltésére és a romos épületszárnyak elbontására került sor. 1815-ben az eredetileg nyitott kerengő átalakításával épült ki a jelenlegi ún. Lovagterem. A második nagy átépítés során, az 1896-os császári hadgyakorlatra készülve készítették a terem historikus- romantikus, háromosztású neoromán ablaksorát. 1954 óta a tatai vár a Kuny Domokos Múzeumnak ad otthont. Kuny Domokos Múzeum | CSEPPEK.hu. 1964-73 között zajlott az épület ásatása és műemléki helyreállítása. Tata, Váralja u. 1-3. Forrás:
A Kuny Domokos Múzeum "Bútorok reneszánsza - reneszánsz bútorok" címmel megrendezett kiállítás kapcsán kidolgozott múzeumpedagógiai foglalkozások gyakorlati megvalósulására külső helyszínen kerülhetett sor, a Somogyvári Széchenyi Kastély lépcsőház falburkolatának restaurálásához kapcsolódó 200 órás asztalos restauráló képzés keretében. Tata Város Önkormányzata és a Kőkúti Általános iskola testvér kapcsolatot ápol a Somogyvári Diákotthonnal. Az ott zajló restaurálási munkák koordinátora Dr Morgós András és Papp Kinga Enikő volt. A restaurálási munkákhoz kapcsolódva innovatív múzeumpedagógiai és műemlékvédelmi oktató programmal változatossá tettük a gyermekek számára a gyakorlati és elméleti órákat Feladatunknak és felelősségünknek éreztük a különböző korosztályú, képességű és nevelési igényű gyerekekkel és fiatalokkal az asztalos, restaurátor szakmát megszerettetni. A témához kapcsolódó művészet és műemlékvédelem ismeretét és befogadásának folyamatát segítette elő ez a képzés. Tata építőmestere | Országút. Ez a diákotthon lakóinak esetében kiemelt fontosságú, hiszen olyan gyermekek számára nyitottuk ki a művészet kapuját, akik önállóan soha sem juthatnának el a magas kultúra birodalmába.
Ez a hír már több, mint egy éves, így elképzelhető, hogy a tartalma már nem releváns, esetleg a képek már törlésre kerültek! Római és középkori kőtár, Tata és környékének középkori élete, a tatai fajansz szép darabjai, valamint szakrális emlékek láthatók a múzeumban. A múzeum mintegy 64 ezer régészeti, 3000 természettudományi, 2000 numizmatikai és 3000 néprajzi tárggyal rendelkezik. A környék római kori emlékei a vár földszintjén láthatók. A gyűjtemény egyik figyelemre méltó darabja az Almásfüzitőn előkerült II-III. századi, a római légiósok által használt díszpáncél-álarc. A múzeum legszebb tárlata az épület lovagtermében látható, a kiállított tárgyak legérdekesebb darabja a felállított lovag alakos kályha. A múzeum legújabb, és talán legszenzációsabb látnivalója a római kori Brigetióból (a mai Komárom-Szőnyből) származó II. századi falfestmény rekonstrukciója. A több ezer apró vakolatdarabkából helyreállított terem egy nagyobb lakóház igényesen kialakított szobáját varázsolja elénk.
A Vármúzeum nyitva tartása: Hétfő: zárva Kedd-vasárnap: 10:00-18:00 A Német Nemzetiségi Múzeum az alábbiak szerint várja látogatóit: Hétfő –csütörtök: 9:00-17:00 óra között Péntek: zárva (előzetes bejelentkezéssel látogatható) Szombat: 9:00-17:00 Vasárnap: zárva Május 1-én lépett hatályba a 194/2021. (IV. 26. ) Kormányrendelet a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának harmadik fokozatáról, amely a védelmi intézkedések feloldásának újabb szakaszát védettségi igazolványhoz köti. Tájékoztató a Vármúzeum és a Német Nemzetiségi Múzeum látogató tereinek nyitásával kapcsolatban: A múzeum a 194/2021 (IV. 26) Kormányrendelet 2. § (2) bekezdés (2a) és (2b) pontja értelmében csak koronavírus ellen védett személyt, valamint a felügyelete alatti 18. életévét be nem töltött személyt fogadhatja. A múzeum köteles megtagadni a belépést azon személyektől, akik oltottságukat vagy életkorukat (18 év alatti) okirattal nem tudják bizonyítani. Belépés a Vármúzeum fogadóterébe: Egyidejűleg 4 fő tartózkodhat a Vármúzeum munkatársain kívül a földszinti fogadótérben, egyben a védettségi igazolványok ellenőrzése is itt történik.
1954 -ben nyílt meg az első állandó kiállítás, amit 1955 -ben a fajansz kiállítás és a római kőtár megnyitása követett. Ekkor kerültek a múzeumba a tatai és majki Esterházy-kastélyokból és a piarista rendházból származó festmények is. A vár teljes épületét csak 1959 -től használhatta a múzeum. 1963 -ban új állandó kiállítást nyitottak meg, amely a paleolitikumtól a 19. századig mutatta be a város és a környező települések történetét. 1974 -ben, illetve 1975 -ben nyílt meg a Várban a 12 teremből álló állandó kiállítás. A tárlat a bronzkortól a 19. századig mutatta be az egykori Tatai és Komáromi járás régészeti, történeti, művészeti gyűjteményeit. Különösen értékes a brigetioi, almásfüzitői római anyagot, a vértesszentkereszti középkori kőanyagot és a Tata középkorát, a vár történetét bemutató kiállítási rész. Az 1970-es évekre kialakult a múzeumi időszaki kiállítások rendszere. A Komárom megyei képzőművészeti tárlatok, a vadászattörténeti, egyetemes néprajzi tematikájú kiállítások sorozata éveken keresztül rendszeressé vált.