Isteni műszak (2013) Heavenly Shift Kategória: Vígjáték Tartalom: Milán (Ötvös András) a félig horvát, félig magyar srác a horvát seregből dezertálva 1992-ben, a délszláv háború második évében szökik át Jugoszláviából Magyarországra, és mint korábbi orvostanhallgató, a budapesti mentőknél szerez magának munkát. Két állandó társa Kis Tamás (Keresztes Tamás), a mentőautó sofőrje és Fék doktor (Rába Roland), a háromfős éjszakai rohammentő csapat főnöke. A lelkes és lelkiismeretes ápolófiút hidegzuhanyként éri, mikor kiderül, hogy társai válogatnak a betegek között. Miközben életeket mentenek meg, időnként hagyják meghalni az időseket és a gyógyíthatatlan betegségben szenvedőket, sőt még az is előfordul, hogy siettetik a halálukat. Milán számára kiderül, hogy a mentőautó hátuljában zajló illegális eutanáziáknak van üzleti oldala is. A pénzre neki is szüksége van, mert ki akarja szabadítani a szarajevói ostromgyűrűben rekedt bosnyák menyasszonyát, ezért alkut köt társaival. A bűnbe és a borzalmakba fokozatosan sodródik bele.
Milyen korszakhatárról beszélünk? Kétségtelen, hogy a művészfilmes hagyomány az elmúlt időszakban elvesztette az erejét, amelyet persze akár egyetlen filmmel visszanyerhetne, ahogy a közönséget is – úgy látszik, A nagy füzet erre egyelőre nem lesz képes. A műfaji film szép sikereket ért el az utóbbi évtizedben, tehát vannak tartalékai, amelyekből táplálkozhat (elsősorban a Valami Amerika és a Csak szex… vonulatáról van szó). A középfajú film két példáját említettem a fentiekben azzal, hogy ehhez az irányhoz látszik csatlakozni az Isteni műszak. Az itt megrajzolt képlethez aztán adjuk hozzá a nemzedékváltás különösen sürgető helyzetét, annál is inkább, mert a filmmentes években fájdalmasan összetorlódtak a lehetőséghez nem jutó alkotók. A nemzedékváltás másik összetevője összefüggésbe hozható azzal a hangnemmel és stíluseszménnyel, amelyet az Isteni műszak követ. Elég végignézni egy-egy diákfilmszemle mezőnyét, hogy megértsük az idők szelét: megannyi Tarantino-követőt és Guy Ritchie-tanítványt láthatunk ugyanis.
AZ ISTENI MŰSZAK AZ HBO MŰSORÁN, egyelőre a következő időpontokban: szeptember 12., szombat, 20:00... szeptember 13., vasárnap, 03:45 szeptember 17., csütörtök, 00:00 See More Kapcsolat 1148 Budapest Nagy Lajos király útja 1-9. +36 1 273 3090 Központi e-mail címünk:; kérjük, személyes adatnak minősülő információt kizárólag egyedi e-mail címre küldjön. Felvételi Iroda: +36 1 273 2419 Hallgatói Információs Központ: +36 1 273 2467 2013 | Vígjáték Milán (Ötvös András) a félig horvát, félig magyar srác a horvát seregből dezertálva 1992-ben, a délszláv háború második évében szökik át Jugoszláviából Magyarországra, és mint korábbi orvostanhallgató, a budapesti mentőknél szerez magának munkát. A lelkes és lelkiismeretes ápolófiút hidegzuhanyként... Úgy válik gyakorlott mentőssé, és éli át az életmentés euforikus pillanatait, hogy közben a halál számtalan arcát is megismeri. Műszaki vizsga központ
Elsőfilmes rendezőnek amúgy is nehéz, hát még Magyarországon, ahol érték a negatív és ahol nem lehet olyat csinálni, ami mindenki tetszését elnyerné. Fanyalgók mindig lesznek. A film műfaját fekete komédiaként definiálhatjuk, miután nehéz eldönteni, hogy az egy jelenetre jutó halálok, vagy poénok száma magasabb. Az alapszituáció szerint 1992-t írunk, amikor Milán (Ötvös András), kinek lelke a hadi orvosi pálya helyett inkább olyan prózaibb foglalkozások felé húz, mint a zöldségárusi lét, szerelmét Szarajevóban hátrahagyva, sikeresen Magyarországra dezertál a dél-szláv háború borzalmai elől. Itt aztán egy gyors zöldéségesi kitekintőt követve beáll az éjszaka szamurájkardos halál kupecei, Fék doktor (Rába Rolnad) és Kistamás (Keresztes Tamás) közé. De mit ér a szabadság és a kapitalizmus, ha a szerelmünk Szarajevóban maradt. Mindig akad egy segítőkész embercsempész, akia megfelelő összegért orvosolhatja egy távkapcsolat problémáit. Az kiinduló kérdésen, miszerint Milán, a főhős, eladja-e lelkét az ördögnek, vagyis eladja-e a mentőben jobb létre szenderült polgártársak porhüvelyeit Vinnainak, a koporsókon túl a hullákkal is kereskedő temetkezési vállalkozónak, egy ananászos csirke fölött túllendülünk.
Az intézmény 1993. január 1-jén ismét kari státuszt kapott, és 1999. december 31-ig a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karaként működött. A Szent István Egyetem 2000. január 1-jével történt megalakulása során, a Kormány határozata értelmében az intézmény elnevezése a képzési és kutatási tevékenység tartalmát jobban kifejező Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Karra változott. Károly róbert főiskola. Az intézmény fejlesztési célkitűzéseit szem előtt tartva emelte képzési színvonalát, bővítette képzési palettáját, ezzel együtt továbbfejlesztette személyi állományát és infrastruktúráját. A Kari Tanács 2002 decemberében az Oktatási Minisztériumnál kezdeményezte a Szent István Egyetemből kiváló, állami tulajdonú, önálló főiskola létrehozását. Ennek feltételeit megteremtve a főiskola már 1998 óta folyamatosan emelte a képzés színvonalát, bővítette képzési palettáját, fejlesztette személyi állományát és infrastruktúráját. Mindezek alapján az Országgyűlés 2003. szeptember 1-jei hatállyal önálló felsőoktatási intézménnyé nyilvánította a Károly Róbert Főiskolát, Gyöngyös első és egyetlen felsőoktatási intézményét.
2021. 01. 25. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Károly Róbert Campus (MATE) Utolsó módosítás: 2021. 03. 18. 21:44 A gyöngyösi campus múltja A Városi Gazdasági Egyesület vezetői már 1871-ben szőlész-borász egyetem létesítését kezdeményezték, ez azonban a kormányzati körök támogatásának hiányában nem valósulhatott meg. 1900-ban vincellér iskolát szerveztek, ám ez csak néhány évig működött. Végül, 20 évvel később, létrehozták a Felső Mezőgazdasági Iskolát, amely a '30-as évek végétől Gyöngyösi Római Katolikus Mezőgazdasági Középiskola néven működött tovább. Károly Róbert Kft. | Gyöngyös. Az iskola elnevezése, jogállása és profilja többször változott: 1949-ben mezőgazdasági gimnáziummá, 1953-ban mezőgazdasági technikummá szervezték át, majd 1968-tól mezőgazdasági szakközépiskolaként működött. A felsőfokú szakemberképzés 1962-ben a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban a szőlész-borász felsőfokú szaktechnikus képzéssel kezdődött. 1972-től 1976-ig az intézmény a Kertészeti Egyetem Kertészeti és Agronómiai Főiskolai Karaként működött.
Az intézmény 1976-tól a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szervezetébe került Mezőgazdasági Főiskolai Kar néven. Az átszervezés profilváltással is járt: a szőlész-borász, zöldségtermesztési és növénytermesztési szakos képzés fokozatosan megszűnt és az 1976/77-es tanévben megkezdődött az oktatás üzemszervezési szakon, növénytermesztő, állattenyésztő és kertészeti szakirányokon. Károly róbert főiskola gyöngyös. 1987-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Gazdaság- és Társadalomtudományi Kart hoztak létre, amelynek keretében a gyöngyösi főiskolai kar átalakult Vállalatgazdasági Üzemmérnöki Intézetté, a korábbi üzemszervező szakemberképzést pedig felváltotta a vállalatgazdasági irányultságú oktatás. Ez a közgazdasági jellegű tárgyak javára történő súlypont-áthelyezést jelentett. 1989-ben, Magyarországon elsőként az intézetben engedélyezték a mai távoktatás elődjeként kísérleti levelezőképzés beindítását gazdasági mérnöki szakon. A mezőgazdasági mérnöki szakon az 1991/92-es tanévtől agrármérnökképzés kezdődött, többek között állattenyésztési, kertészeti és növénytermesztési szakirányokon, amelyek később állattenyésztő menedzser, mezőgazdasági menedzser, környezetgazdálkodási, vidékfejlesztési, vadgazda és erdészeti szakirányokkal bővültek.
A több mint fél évszázados múlttal rendelkező gyöngyösi campus jelenleg agrártudományi, gazdaságtudományi és informatikai képzési területeken kínál lehetőséget a tanulásra. Az oktatók képzési szinttől függetlenül – felsőoktatási szakképzés, alapképzés, mesterképzés – arra törekszenek, hogy megfeleljenek a hazai és nemzetközi elvárásoknak, valamint, hogy megvalósuljon az elmélet és a gyakorlat egysége. A magas szintű elméleti alapozás mellett gyakorlatorientált képzéseket biztosítanak a hallgatók számára. Mivel az intézménynek jelenleg is több száz nemzetközi hallgatója van – Európából, Ázsiából, Afrikából és Amerikából –, több szakon van lehetőség a magyar mellett angol nyelven is tanulmányokat folytatni. A változások az integrációt követően még nem értek véget az intézmény életében. Következő lépésként a Szent István Egyetem intézménycsoportja 2021. január 1-jétől alapítványi fenntartásúvá vált, 2021. február 1-jétől pedig az intézmény új neve: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. További információkat az intézményről a weboldalon talál.