Jogilag tehát ingatag a helyzet, de ha egyéb szempontokat nézünk, akkor élő halnak szatyorban helye nincs, még akkor sem, ha a ponty meglepően kemény jószág. Sokkal keményebb, mint mi vagyunk. Mint hal a szatyorban A hal és az ember között – a kopoltyú és a bőrlégzés miatt – mindenféle, levegőfelvétel terén állított párhuzam reménytelen. Nekünk elég pár perc a víz alatt, és hiába vár minket oxigénsátor az óbudai panel kádjában, végünk van. A hal többet bír, de nem élvezi. "A hal, pláne párásabb levegőből, tud felvenni oxigént, és idegrendszere sokkal kevésbé differenciált, mint az emberé, de a levegő így is komoly tusát jelent neki" – tudtuk meg Molnár Gábortól, a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. Elve vagy halva c film. állatorvosától. Az áztatás értelme Sokan azzal indokolják az élő ponty szállítását és áztatását, hogy az a kádban úsztatva elveszti pocsolyaízét. A zsíros húsú ponty hajlamos életterének ízanyagait felvenni (az izomszövetbe épülő zsír kiváló ízraktár), ezért egy oxigénszegény, rossz tartástechnológiából érkező példány valóban rendelkezhet kellemetlen mellékízekkel.
Ez az a társadalom, mely a halott Michael Jackson lemezeit jobban veszi, mint az élőét. Ahol – ahogyan ezt a The Guardian lényegre törően megfogalmazta – a karrierépítés talán legjobb módja az idő előtti halál. De mindez csak a felszín. A jól látható, mindenki számára (elvileg) világos megnyilvánulása annak a torz életfelfogásnak, melyben sokan eltöltik napjaikat. De ha mélyebbre ásunk, mégis mit mutat az, hogy a népszerűség, az együttérzés, a törődés szintje ugrásszerűen megnő a halál napján (és ismertségtől függően esetleg még kitart pár napig vagy hónapig)? Élive vagy halva . Ez nem csak a divatról szól. Nem a szenzációhajhász emberek megetetése a fő probléma. Mindig voltak és lesznek is olyanok, akiket meg kell etetni – akiknek kell a nagy durranás, mert saját életük csekély izgalmat tartogat számukra. Őket sajnáljuk ugyan, hogy mindössze ennyit hoztak ki magukból, de igazi problémát nem jelentenek. A probléma nem a szenzáció keresése, hanem annál sokkal mélyebben gyökerezik. A probléma az, hogy a józan értékrenddel bíró emberek többsége is – és talán Te magad is – hajlamos a mindennapi életét a fenti közösségi oldal szindróma szerint élni.
Ma nem jön a szememre álom Egyre csak a választ várom Van-e még valami tiszta Ami jó soha nem jön vissza A remény hal meg utoljára De ennek is megvan az ára Ne érd be a hazugsággal 2295 Karantén: Te döntöd el Te döntöd el, hogy mi éri meg Neked kell tudni ki érti meg Meg kell ismerned önmagad Ne Te légy az, aki megtagad Nem vagy Te Isten, szolga sem Ne feküdj felhon, porba sem Vedd ész 2206 Karantén: Állj! Csörög a vekker Ébredj fel ember Rövid az éj De máris itt a reggel Hiába fekszel Őröl a rendszer Ez sem a Te napod De menned kell Hát nézz fel az égre és Állj!! Nem ennyi 2113 Karantén: Friday Night Megint leszállt az este Az ördög fel lett a falra festve Hűt a sör, de fűt fel a vérem Tudod két oldalú az érem De én látom mi is az ábra Nem vagyok még annyira kába Nyugi, ne l 2088 Karantén: Egy új világ felé Van, hogy szívják a véred Van, hogy kapsz ha nem is kéred Olyan ez, mint egy agymosás Van, hogy érzed a veszted Van, hogy a bajt Te kerested De hiába minden lázadás Mert kell az, ho 2080 Tudod mi az a MOODLYRIX?
Dr. Váradi András kardiológus szakorvos elmondta: a szívritmuszavar meglassult, felgyorsult és rendetlen szívműködés formájában jelentkezhet. Ha súlyos a lelassulás, azaz a szívfrekvencia kevesebb, mint 25/perc, ájulás és/vagy eszméletvesztés következik be, enyhébb esetben a beteg elgyengül, megszédül, ún. pillanatos eszméletvesztés állapotába kerül. Ám azonnali halállal is járhat az ilyen mértékű szívritmus lelassulás. Szintén hirtelen szívhalállal járhat a szívritmus felgyorsulás – annak fokától függően. Normal pulzus érték. A szívhalál akkor következik be, ha a szívfrekvencia nagyobb, mint 250/perc. A szívmegállás kamrafibrilláció miatt történik; ájulás, illetve enyhébb esetben gyengeség, megszédülés is jelentkezhet. A rendetlen szívverést a beteg vagy megérzi, vagy nem. Amennyiben a frekvencia nem haladja meg a 140/percet, illetve nem süllyed 50/perc alá, általános tünetek többnyire nem jelentkeznek. "A szívritmuszavar potenciálisan veszélyesnek tekintendő. Arról, hogy kezelik vagy sem, csak orvosi vizsgálat, EKG, továbbá az orvos megítélése szerint laboratóriumi vizsgálatok, esetleg 24 órás EKG rögzítés (az ún.
90-95% közötti érték felhívja a figyelmet, hogy csökken az oxigénellátás. Ilyet akkor észlelhetsz, ha a tüdőddel, szíveddel vagy a vérsejtek működésével kezdődő probléma van. Egyeztess a háziorvosoddal egy kivizsgálást. Nem kell rohanni, de jobb mostanában. Ha 90% alatti értéket mérsz, haladéktalanul fordulj orvoshoz. Perifériás pulzusszám Az a pulzusszám, amit az ujjadon mér a készülék. Minden pulzoximéter méri és kijelzi. Egészséges szív esetén a perifériás pulzusszám megegyezik a szív dobbanásainak számával. Egyes szívritmuszavarokban, például pitvarfibrilláció esetén, a perifériás pulzusszám alacsonyabb lehet, mit a szívdobbanások száma. A kettő közötti különbség értéke a pulzusdeficit. Mit mutat a pulzoximéter? - Dr. Zátrok Zsolt blog. Minél súlyosabb a fibrilláció, annál nagyobb a deficit. Az olcsóbb, ujjra csiptethető készülékek többsége nem képes mérni pitvarfibrilláció esetén. Vagy össze-vissza ugrál az adatuk, vagy egyáltalán nem tudnak értéket kijelezni. Ha például a készülék a család minden tagján kiválóan mér, de egyikőtökön semmit sem mutat, arra kell gondolni, hogy az illetőnek pitvarfibrillációja van.
A normális szívverés alapvető feltétele az egészséges életnek. Minden eltérés valamilyen problémát jelez. De mi számít normális szívverésnek? Figyeljük meg, hányszor ver a szívünk percenként – a normális szívverés az egészséges életvitel alapja. A szívritmus azt jelenti, hányszor ver percenként a szív. Átlagosan 70-75 dobbanás történik percenként, de 60 és 100 között minden szám normálisnak tekinthető. /69 97 pulzus, az jó? Normál pulzus és vérnyomás értéke alapállapotban. A rendszeres szívverés elengedhetetlen a szervezet jóléte szempontjából. A szív egészségét nem véletlenül használják az egyén általános egészségének mérésére. A szívverés akkor normális, ha ritmikus, és nem szabálytalan – nyugalmi állapotban pedig alacsony értéket mutat. Mi befolyásolhatja a szívverést? A szívverést az ún. sinoatrialis csomópont, vagy a "szív természetes pacemakere" biztosítja, a szívverés ritmusa pedig attól függ, milyen gyorsan keletkeznek az elektronikus jelek ebben a csomópontban. E fontos tényező mellett számos egyéb is van, amely befolyásolja a szívverést. Ilyen például a stressz, az érzések; a hőmérséklet, amelyben vagyunk; az egyén aktivitásának szintje; a társbetegségek jelenléte; bizonyos gyógyszerek használata, valamint az is, milyen valakinek a testmérete.
Ezek a tényezők lassíthatják és gyorsíthatják is a szívverést. Ha a normál tartományhoz képest a szívritmusban eltérés figyelhető meg időnként, az nem probléma. Ám ha ez gyakori, mindenképpen keressünk fel egy orvost! A pulzus mérése Az egyén pulzusa elárulja, hányszor ver a szív percenként. Könnyen meghatározhatjuk, mivel több olyan pont is van testünkön, ahol a pulzus egyszerűen kitapintható. Az egyik a csuklón, a másik a nyakon van, de megtalálható a térd mögött, a halántékon, könnyen kitapintható a lágyéki és a lábon levő artéria is. Mutató- és középső ujjunkat használjuk a vizsgálathoz. A csuklón a pulzus meghatározása úgy történik, hogy alsó oldalára helyezzük két ujjunkat, a hüvelykujjunkat pedig a csukló felső részére. Az ujjakat kissé nyomjuk meg, amíg meg nem érezzük a pulzust. Állítsunk be egy időzítőt, és számoljuk a pulzust egy percig. Ahogy már említésre került, a 60-100 közötti érték a normális tartományba esik. Hogyan alakul a szívverés korosztályonként? Az egy éves kor alatti babáknál 100-160 közötti szívverés a normális, a gyermekeknél 1-12 év között a percenként 60-140 közötti, az idősebb gyermekeknél és felnőtteknél 60-100/perc, az edzésben levő atlétáknál a 40-60 közötti pulzus jellemző percenként.