Első körben mindenképpen azért, mert a csapat hozta a hírnevüknek megfelelő monumentalitást: a várt játékidőn túl is nyomták a bulit, csaknem két óra és húsz percen keresztül szolgáltatták az extázist. A nyitó nótát, a Wash-t mi hallhattuk Európában először, a régi nagy slágerek, a Black, Wen flow és az első lezárásnak szánt, gigahosszúra elnyújtott Porch szinte elemelte az Aréna közönségét a földtől. Ezt – nagy szavak – de csak átélni lehetett. A ráadásban, miután úgy elnyomták az Alive-ot, hogy abban szinte beleremegett az Aréna, és a szervezők felkapcsolták a lámpákat, még azért, biztos, ami biztos, még elnyomták az All Alond the Watchtowert – ezen azért mindenki csodálkozott. A ráadás ráadása ritka jelenség. A show lelke, motorja katalizátora – folytathatnám naphosszat... – Eddie Vedder szemmel láthatóan élvezte a budapesti turné megállót. Nem egyszer elcsodálkozott azon a tényen, hogy utoljára 1996-ban járt itt a Pearl Jam és most tudatosult benne, hogy ez mekkora mulasztás volt, mivel ilyen közönség kevés van, mint akik tegnap este ott voltak – és nem fog többet ekkora hibát elkövetni, amint tehetik, visszatérnek.
Mindeközben látszólag végtelen büszkeség tölti el őket, hogy megvan a folytonosság, zeneszerető-, és értő gyerekeket sikerült nevelniük. A Pearl Jam-et legutóbb 2018-ban kaptuk el Prágában, ha hosszban nem is – akkor két és fél órát játszottak -, de hangulatban sikerült ugyanazt hozni a zenekarnak, fáradhatatlan lelkesedéssel és elképesztő energiával tolták le a budapesti koncertet. Eddie Vedder hangja semmit nem változott, hibátlanul énekelt, Mike McCready végig maszkban játszott, fogalmunk sincs hogy kapott levegőt, de ez mit sem vont le játékának minőségéből, a tőle megszokott virtuozitással, őrületes szólókkal ejtette ámulatba a közönséget. A zenekar többi tagja is élő legenda, fantasztikus élőben látni azokat, akiket tizenévesen rongyosra néztünk videókazettákon! A setlist szinte tökéletes volt: Corduroy, Even Flow, Nothingman, I Am Mine, Given to Fly, Black, Do the Evolution, Porch, Better Man, Alive – nem fukarkodtak tehát a "nagy" PJ-dalokkal, miért is tették volna, hiszen több mint húsz évet vártak a magyar rajongók, hogy láthassák őket élőben.
Fotó: Danny Clinch Mára csak egy grunge-hérosz maradt: Eddie Vedder. Őt és bandáját pedig valószínűleg épp az viszi előre, hogy sosem voltak hajlandóak beállni a sorba. Mindig tették a dolgukat, úgy, ahogy ők szerették volna. Támadták őket eleget, Kurt Cobain például így fogalmazott a Pearl Jam-ről: "Ők nyilvánvalóan üzleti bábok, és csak próbálnak jegyet szerezni az alternatív zenét jelentő buszra. " Eddie Vedder azt is megkapja rendszeresen, hogy ő csak egy San Diego-i szörfös gyerek, aki csak meglovagolta a Seattle-i hullámot, miközben semmi köze a városhoz. Innen, több mint harminc évről későbbről nézve teljesen mindegy, ki mit gondolt, és hogy milyen skatulyába tette/teszi a Pearl Jam-et, a számok magukért beszélnek. A zenekar harminckét éves, tíz stúdióalbumot készítettek eddig, világszerte több mint 85 millió albumot adtak el, és a mai napig stadionokat töltenek meg. Ha az ős PJ-rajongók nem tudnak együtt érni a zenekarral, hát legyen, ez így van rendjén. Ugyanakkor van rengeteg új rajongó is, akik mondjuk, a Gigaton, a banda legutóbbi albuma felől közelítenek.
Negyed évszázadot kellett várni rá, de megérte - Ilyen volt a Pearl Jam budapesti koncertje - NullaHatEgy Kihagyás A Pearl Jam korunk legnagyobb hatású rockzenekarainak egyike, az egyetlen, amelyiknek sérülés nélkül sikerült túlélnie a grunge-korszakot, és továbbmenni: megalkuvás nélkül, átgondoltan, progresszíven. Huszonhat év után kedd este ismét Budapesten adott koncertet az amerikai banda, hiányérzet nem maradt bennünk, a legjobb PJ-dalokat hallhattuk profi, és ötven felett is végtelenül energikus zenészek tolmácsolásában. MM – 1991 augusztusában megjelent a Pearl Jam Ten című albuma, rá egy hónapra pedig a Nirvana kultikus lemeze, a grunge alfája és omegája, a Nevermind. E két lemezzel robbant be igazán a műfaj a köztudatba, elindult az utolsó rockforradalom, a műfaj történetének egyik legintenzívebb, leginspirálóbb és legtragikusabb korszaka. A társadalmi elégedetlenségeket, családi gondokat húsbavájó őszinteséggel megéneklő témák beszippantották a fiatal generációt, Kurt Cobain, Chris Cornell és Eddie Vedder példaképekké váltak.
Örökké hálás leszek Chris-nek, amiért meghívott engem ebbe a számba. "
Itt jegyzem meg, bőven akadtak a keddi koncerten, akik a Dance Of The Clairvoyants -ra sokkal intenzívebben ugráltak, mint például az Even Flow -ra. Hány és hány albumkritikát olvastam, ami úgy kezdődött: én megpróbáltam, de a Ten és a Vs. felülmúlhatatlan, "nem kellene már ezt srácok, ne erőltessétek". Miért ne? Miért baj, ha egy zenekar a gyökereit nem elfeledve, de megpróbál fennmaradni? A legjobb, ami történhet egy zenekarral az, amikor generációkon átívelőt sikerül létrehoznia. Kedd este két negyvenes apuka és tinédzser fiaik mellett állva néztem végig a koncertet. Elképesztő izgalommal várták mind a négyen, hogy színpadra lépjen a zenekar, a fiúk nyolcszor ellenőrizték telefonjaikat, hogy minden rendben legyen, hiszen mindent dokumentálniuk kell. A faterok egykori rocker-arcára már csak félig felnyírt hajuk emlékeztet, ők már nem pogóznak, finoman bólogatnak, durvulnak majd helyettük a fiaik. A tizenéves srácok őrült ugrálásba kezdnek, mikor a zenekar belekezd a Why Go? -ba, apjaik pedig összekapaszkodva képeznek óvó burkot a fiúk körül, nehogy nekiugorjanak valakinek a tömegben.
Csodálkoztam: mennyi játék, mennyi asztal, mennyi szék, gyorsan múlt a legelső nap, gyorsan futott el a hét. Négyszer láttuk az óvoda ablakán, hogy zöld lombok integetnek, vagy száraz ág van a fán. Hanem közben úgy megnőttünk, hogy az ágyunk kicsi már. Mesesarok helyett holnap az iskola padja vár! Óvodások búcsúzása 2008. 12:19 - Erdők – mezők dalos madárkája Repülj a mi kedves óvodánkra. Kicsik voltunk mikor idejöttünk, Három évet tarisznyámba tettünk. A három év sok – sok vidám napja Kísér minket el az iskolába. Szálljon érte boldogság és béke Óvónénik szerető szívére. Óvodának három éve Óvodának három éve, vidám napok szép emléke, elbúcsúzom tőled, itt hagylak ma végleg. Vár már az iskola, benne a sok új csoda: betűvarázs, számország kitárul a nagyvilág. Ám a sok vidám napot mit az óvodám adott, elfeledni nem fogom, ezt már biztosan tudom. Takács Klára - Ovisok Búcsúja 2008. Sok-sok mese, nóta, játék, Napsugaras szép világ. Ballagó dalok óvodásoknak feladatok. Itt játszottunk télen, nyáron. A baba, a labda, autó, Hej, de jó volt ide járni Úgy-e bizony gyerekek?
Bihari Klára - Válás az óvodától 2008. 12:24 - Most látom csak, milyen szép itt, Színes képek hófalon. Virág tarka cserepekben, Játék földön, asztalon. Itt játszottam három évig, Nőttem, s velem nőtt a szék, A baba, a labda, az autó, Tanultam verset, mesét. A csengőig ágaskodtam, Most elérem könnyedén, S a kicsiknek most én mondom, Te is megnősz kisöcsém! Holnap már nem csengetek be, Nem játszom az udvaron, De három év örömével, Megyek tovább utamon. Útravaló A fukarnak a világ: Marék mogyoró. Ballagó dalok óvodásoknak és kisikolásoknak. A szegénynek a világ: Énekesrigó Inkább hidd azt: a világ énekesrigó, minthogy azt lásd: marék mogyoró Szalai Borbála - Utólérem a bátyámat 2008. 12:23 - Mi tagadás, irigyeltem Hogy a bátyám iskolás, Hogy őneki gyerekjáték Az írás, az olvasás. Évzáró:: Óvoda Vasvári Pál Szakgimnázium | Szegeder Nincs is meghatóbb egy óvónő számára, mint amikor elbúcsúznak a nagycsoportosok az évzárón. Három-négy év után sok-sok emléket hagynak maguk után az iskolába menők, és gyakran visszasírjuk őket. A ballagás napján, csinosan felöltözve, hangos, vidám énekszóval búcsúznak, amit könnyek nélkül nehéz megállni.... Szeretjük őket.