TÁMOGATÁS TETŐCSERÉRE, TETŐJAVÍTÁSRA, TETŐSZERKEZET FELÚJÍTÁSRA! | Pályázat figyelés, pályázatok, vissza nem térítendő álla… | Calm artwork, Calm, Keep calm artwork
Régiónként külön, külön időpontokban indították el a pályázatot. Magánszemélyek pályázhattak. Volt még egy közös elem is a tavalyi Otthon melege pályázatoknak. Gyakorlatilag néhány óra alatt, vagy maximum néhány nap alatt a pályázók rohama miatt a keretek kimerültek, ezzel is azt bizonyítva mennyi embernek adunk segitséget. Támogatás Hűtőgép Cserére, Pályázat Hűtőgép Cserére 2016 – Módosultak A Hűtőcsere-Pályázat Feltételei – Otthon Melege Energiatakarékos Pályázatok 2015/2016 – Hírközpont – Hírek. Tehát érdemes minél előbb felkészülni. Ebben igyekszünk mi is segítséget nyújtani. Igyekszünk a lehető leggyorsabban közzétenni a pályázati híreket. HÁZTARTÁSI GÉPCSERE PÁLYÁZATRÓL >> Az Otthon Melege Program keretében hűtő- és fagyasztógépekre 2014-ben írtak ki pályázatot. A vissza nem térítendő támogatás mértéke minden esetben a berendezés vételárának 50 százaléka volt, A+ kategóriájú gépek esetén legfeljebb 25 ezer forint, A++ és A+++ kategóriájú gépek esetén pedig 35 ezer forint háztartási gépenként. A 800, 79 millió forint támogatás 25 821 pályázó között osztották meg. Mosógépek esetében a vissza nem térítendő támogatás mértéke szintén a vételár felét tette ki, A+ kategóriájú gépek esetén 25 ezer forint, A++ kategóriájú gépeknél 40 ezer forint, A+++ kategóriájú gépek esetén pedig 45 ezer forint volt a támogatás háztartási gépenként.
000 Ft/ háztartási nagygép. A pályázatok a benyújtás sorrendjében folyamatosan kerülnek feldolgozásra, majd a befogadás sorrendjében felterjesztésre. A döntés szakaszos rendszerben történik. A vissza nem térítendő támogatás keretének kimerülése esetén az NFM és a pályázatkezelő a honlapján hirdetményt tesz közzé, azt követően további pályázat nem nyújtható be, a pályázat nem véglegesíthető. A pályázat határidő előtti lezárása esetén a lezárásról szóló hirdetmény megjelenését követő 24 órán belül benyújtott pályázatok még feldolgozásra kerülnek, ami nem jelenti, hogy ezen pályázatok támogatásban részesülnek. –
Félig alkonyult teremben Bíborágyon a fehér lány Mint elöntött tejhab alszik, Vagy csak úgy tesz, mintha alunnék. S mint a megrezzent harang, Hangzik és ver a tüzes szív… Íme, itt a mi költői szótárunk. Ez a költemény a magyar nyelv kincseinek ékszer-tokja. * [1] Világ, 1916. december 7. [1] * Kosztolányi írása a Nemzeti Színház Ivánfi Jenő rendezte Csongor és Tünde előadásának apropóján született, mely az Opera színpadán került bemutatásra, Weiner-Vándor Leó kísérőzenéjével. (2016. február 15. )
A Nemzeti előadásában viszont ilyesmi nem, vagy legalábbis nem teljes egészében érezhető. Amennyire szerteágazó a dráma, annyira széttartó az előadás. A legvégéig sem lesz érzékelhető valamiféle egységes gondolat, ami vezérelné ezt a Csongor és Tündét, azaz nem derül ki, miről szól Vidnyánszky számára elsősorban a történet. A fiatalok szerelmének természetrajzáról? Az élet értelméről? Egy szövevényes tündérmeséről? Egyáltalán vígjátékot látunk, vagy mélyen metaforikus lírai színházat? Egy kicsit mindegyik igaz, de igazán egyik sem. Az ördögfiak komédiáznak Forrás: Eöri Szabó Zsolt Az egyes szekvenciák élesen elválnak egymástól. Az ördögfiak komédiázása, Balga lecsúszott nadrágos vicceskedése sehogy sem képez egységet Tünde melankolikus szólamaival vagy akár Mirigy egyszerre földhözragadt és elemelt áskálódásával – és mindezekről leválik a kisgyerekekből álló kórus nemcsak giccses, de az előadásból kizökkentő szerepeltetése. És a szinte folyamatosan szóló, de a háttérzeneségen túlmutatni nem tudó hangkulissza sem találja meg a kapcsolatot a játékkal, nem támogatja, inkább csak kíséri azt.
Csongor és Tünde Rendező: Kányádi György 12 Műfaj: drámai költemény Helyszín: Nagyterem Bemutató: 2020. február 22., 19:00 Időtartam: 1 óra 40 perc, szünet nélkül Díszlettervező: Zsuzsi Szőke Jelmeztervező: Aletta Lokodi Dramaturg: Szabó Réka Ügyelő: László Szakács Súgó: Tóth Katalin A Csongor és Tünde a magyar irodalom egyik legismertebb és ugyanakkor egyik legtitokzatosabb műve. A szerelmi történet egyben egy világokon átívelő beavatástörténet, melyben ötvöződik mese, mítosz és valóság. Áldozatok árán elérhető a boldogság!? – állítja és kérdezi egyszerre a mű. A szerelem megtapasztalására vágyó fiatalok különböző világokban keresik ugyan a beteljesülést, de közben mindketten az idő hatalmával szembesülnek: a legnagyobb kihívás önmaguk megismerése és határaik átlépése a szerelem segítségével. Lehetséges ez? És ha igen, milyen következményekkel jár? Különböző korokban másképp értelmezték Vörösmarty Mihály művét, ahogyan másképp értelmezik különböző generációk is — Vörösmarty színműve örök, és egyszerre szólít meg mindannyiunkat.
A színmű, amely a drámai műfaj minden szabályát félreteszi, végül is hatalmas, romantikus költői vízió, ugyanakkor színei, ragyogó részletei, mozgalmas cselekményvezetése, realista életképei és gazdag humora az igazán összetett alkotások közé emeli a darabot. Vörösmartynak sikerült olyan művet alkotnia, amely egyszerre népmesei egyszerűségű és felépítésű, ugyanakkor az irodalmi alkotásokban még töredékesen is alig fennmaradt magyar reneszánsz ragyogását és eleganciáját is képviseli, ráadásul mindezt a romantika legkiérleltebb nyelvén és stílusában teszi. Csongor boldog, amikor megpillantja Tündét, boldog, amikor átöleli, boldog, amikor elveszíti, mert hiszi, tudja: nem örökre veszítette el. Küzd, harcol, verekszik: keresi a boldogságot. S boldog, amikor embert próbáló kalandok után végre megtalálja Tündét, s földi létükben örökre összeforrnak. Csongor és Tünde számára a szerelem a kincs, a hatalom, a tudás. El nem veszíthető kincs, örökre erőt adó hatalom, bölcsességgé párlódott tudás.
A mű középpontjában a főhős, Csongor út- és boldogságkeresése áll. Csongor öt felvonáson át keresi, kutatja Tündét, a földre leszállt, majd Mirigy, a boszorkány miatt innen elmenekülni kényszerült tündérlányt, akibe szerelmes és aki – valamikor – az övé lett. Miközben Csongor – szinte metafizikai vágyaktól űzve bolyong a földi tereken, találkozik az emberiség jelképi nagy figuráival, a királlyal, kalmárral és a tudóssal is, akiknek sorsában az élet értelmét meghatározó erőkkel is szembesül. A mű egyik középponti motívuma az Éj hatalmas monológja, amely kozmikus távlatba helyezve értelmezi a földi, az emberi valóságot. A filozófiai tartalom azonban rafinált ügyességgel keveredik hétköznapi, szinte groteszk tényekkel, eseményekkel, figurákkal (Csongor és Tünde kísérői, Balga és Ilma, a három ördögfi, Dimitri, a boltos rác, és a buja csábítás képviselője, Ledér, valamint az ősgonosz, Mirigy. ) 140 évvel ezelőtt, 1879. december 1-jén Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című színművének ősbemutatóján Paulay Ede rendezésében Márkus Emília, Jászai Mari, Újházi Ede is fellépett a Nemzeti Színház színpadára.
Az előadás megtekintését 12 éven aluliak számára nem ajánljuk.