Az AAK kialakulása úgy nevezett három gyökéren vezethető vissza: – emberi jogi törekvése előtérbe kerülése orvostechnika és számítástechnika fejlődése újabb nyelvészeti és kommunikációelméleti kutatások. A Bliss alapítvány megfogalmazásában az AAK a következő: Az Augmentatív és Alternatív Kommunikáció (AAK) a segítő kommunikáció módszere, amely kiegészítő kommunikációs eszközök segítségével megmutathatóvá teszi a kimondhatatlant Aki nem tud beszélni, annak a szokásostól eltérő utakat kell választania gondolatai, érzései kifejezésére. Ilyenek a gesztusok mellett a kommunikációs táblákon vagy elektronikus eszközökön, ún. kommunikátorokon elhelyezett üzenethordozók, mint például a képek, a grafikus ábrák, a Bliss-jelképek, a betűk és a szavak. Fontos tudni, hogy az így kommunikálók nagy része többszörösen is fogyatékos: mozgássérült, gyengén látó, autisztikus, vagy értelmi fogyatékos is. Ezek a többszörös sérültek sokszor még írni-olvasni sem tudnak megtanulni. Azonban fontos, hogy 2007 óta törvény biztosítja jogukat az alternatív és az augmentatív kommunikáció tanulására és használatára.
A Bliss-nyelv nagyon meghatározó, hiszen ez volt az első AAK kommunikációs rendszer, amelyet itthon az akadályozott embereknél alkalmaztak. Szerencsére azóta jóval több eszköz áll Magyarországon is a rendelkezésünkre a Bliss-nyelven kívül is, mint például kép- és képjelrendszerek (pl. : PCS, PECS), illetve különböző elektronikus eszközök (pl. : kommunikátorok, fejpálca) Fontos még megemlíteni a " Nézd a kezem " c. gesztusnyelv magyar adaptációját, amely 2005 -ben készült el. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Napsugár Óvoda: Az augmentatív és alternatív kommunikáció eszközei Története Törvény; többszörösen sérült felhasználók [ halott link] Elvei és tanítása [2] Célszemélyek [3] [4] Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85058677 GND: 4288978-9 NKCS: ph221973 BNF: cb120044773
Az ókortól a 20. század közepéig terjedő időszakban kibővült az eszközkészlet a kézi ábécékkel és más egyezményes jelrendszerekkel. Az írásbeliség elterjedésével az írott nyelv is egyre nagyobb szerephez jutott a kommunikációban. A 20. században elterjedtek a betűtáblák is. Az augmentatív és alternatív kommunikáció tudománya az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki a 20. század közepén, és innen terjedt tovább szerte a világban. Magyarországra 1983-ban ért el, de ekkor még nem használták az egész eszköztárat. Elsőként a Bliss nyelv jelent meg. Az utolsó hiányosságokat 2005-ben a Nézd a kezem! jelbeszéd pótolta. Az augmentatív és alternatív kommunikáció bevezetése Magyarországon [ szerkesztés] Magyarországon 1983 -ban kezdték el az augmentatív és alternatív kommunikáció bevezetését. A Bliss-nyelv adaptációjának első lépései Kálmán Zsófiához köthetőek, aki Kassai Ilona támogatásával foglalkozott ezzel. 1984 -től t anfolyamokat szerveztek, s ahhoz készítettek irodalmat. 1987 -ben létrejött a Bliss Alapítvány, amelyhez szorosan kapcsolódik az 1993 -ban alapított Segítő Kommunikáció Módszertani Központ.
Bemutatás Az augmentatív és alternatív kommunikációt tekinthetjük a kommunikáció- tudomány legfiatalabb, gyorsan növő résztudományágának. A gyakorlatból nyerte a gyökereit, ebben az esetben abból a felismerésből, hogy a nem, vagy alig beszélő, értelmileg, látásban, hallásban, mozgásban akadályozott, autisztikus tüneteket mutató és halmozottan sérült emberek is képesek kommunikálni.
Egy év elteltével látták úgy a családok, hogy áttérhetünk – a kedvenc játékok megtartása mellett – a kommunikáció tanulására, mindegyik gyerkőcnek a saját igénye és üteme szerint. Ennek a felépítése azonban már folyamatos szakmai segítséget kívánt. Az első négy havi tanulás a Győri Lions Alapítvány támogatásával valósult meg. A 2016. évi nyári tábort követően követően minden programunkon jelen volt az alternatív kommunikáció. A szemmel irányított eszközökön kívül szükséges volt a kézzel irányított eszközök beszerzése is. Az eszközök magas ára miatt az első években még nem volt lehetőségünk saját, kézzel/lábbal/állal stb. működtethető eszközöket beszerezni. Az első 3 hangadó gépet egy-egy pályázatból 2018-ban tudtuk megvásárolni. Addig az eszközöket továbbra is a Bliss Alapítványtól kölcsönöztük. A hangadó gépek, az ún. kommunikátorok azért nagyon fontosak, mert ezek segítségével a nem beszélő gyerekek is kommunikációs helyzetbe tudnak kerülni: be tudnak mutatkozni, tudnak köszönni, tudnak választani és válaszolni és tudnak szerepelni!
A felmérések eredménye alapján a szakemberek megalkotják az egyén kommunikációs fejlesztési tervét, amely tartalmazza a fejlesztés és támogatás konkrét céljait, azok megvalósításának módját. AAK-fejlesztés – az AAK eszközök és módok kiválasztása, betanítása, gyakorlása. A folyamat monitorozása rendszeres és/vagy időszakos konzultációk alkalmával történik. A fejlesztés során az eszközök elkészítése és kialakítása az egyéni igények figyelembevételével zajlik. A fejlesztések esetében lehetőség van arra, hogy a megsegítés az érintett személy közvetlen környezetében valósuljon meg. Tanácsadás – A hatékonyság érdekében szükséges konzultálni az érintett személlyel kapcsolatban lévő egyéb szakemberekkel, családtaggal. Az érintett személyekkel foglalkozó intézmények, szolgáltatók és szakemberek külön is igényelhetnek az AAK témakörében érzékenyítést, felkészítést, szakmai tanácsadást. Eszközkölcsönzés – az AAK-eszközök kipróbálása, kölcsönzése. A speciális eszközök között megtalálhatóak különféle kialakítású és típusú hangadó gépek, egyéb kommunikációs alkalmazással működő okos eszközök, valamint ezek használatát segítő adaptációs eszközök.
Megnézzük milyen hatása van, ha az AAK a legkorábbi életkortól jelen van szemléletként a szakemberekben, terapeutákban. Átnézzük az AAK fogalmát, és hogy milyen kórokok vezethetnek átmeneti vagy tartós kommunikációs akadályozottsághoz. A diagnosztikai lehetőségek áttekintése után kitérünk a megfigyelés fontosságára gyakorlatokon keresztül, majd elemezzük a Kommunikációs Mátrixot. A bazális kommunikáció fogalmi tisztázása. Gyakorlatokon, videó elemzéseken keresztül megismerni fontosságát a korai kommunikáció fejlesztésben. AAK oktatás a korai életkorban – Mit, hogyan, milyen céllal oktatunk a gyermekeknek, hogy megfelelően megalapozzuk a későbbi komplex AAK rendszerek hatékonyságát. Eszközbemutató keretében megismerhetik a képzésen részt vevők a korai kommunikáció fejlesztés lehetséges eszközeit. Lehetőség lesz szabadon beszélgetni AAK-t használó gyerekek szüleivel. A képzés elvégzése nem jelent AAK-oktatói szakmai végzettséget, nem jogosít fel munkakör betöltésére. Azonban jelenlegi szakmai munkáját ki fogja tudni egészíteni kommunikáció fejlesztő nézőponttal.
szabiina Bőrtípus: Kombinált Bőrprobléma: - Korcsoport: 25-34 Régebben használtam. Az én bőrömre tökéletes volt, a színe tényleg igazodott a bőrszínemhez, az illatát imádtam, és szerettem, hogy selymes volt tőle a bőröm:) Hasznos vélemény? Házirendellenes Bőrtípus: Kombinált | | Korcsoport: 25-34 | Dátum: 2013. február 1. offijuditka Nekem 3 éve volt ilyen alapozóm az én bőrszínemhez nem nagyin igazodott és az "illata" nem túl jó. Dátum: 2013. január 20. ginaaa91 Bőrprobléma: Egyenetlen bőrfelszín Ma kaptam egyet ajándékba, és meglepően jó!!! Nagyon jól fed, tényleg szuperül mattít, annyira hogy én még púdert se tettem fölé! Bőrszínhez igazodó alapozó falatozó. Warmest beige árnyalatban van meg, először azt hittem, hogy nagyon sötét lesz, de nem. Tényleg igazodik a színe a bőrömhöz. Bőrprobléma: Egyenetlen bőrfelszín | Dátum: 2012. október 9. Házirendellenes
De nekem inkább az a célom, hogy bemutassam a színeket, melyik termék mennyire tartós, stb.