2013. október 4. 08:07 MTI Negyven évvel a jom-kippúri háború után az izraeliek azt kutatják, hogy vajon megismétlődhet-e az 1973-as meglepetésszerű támadás országuk ellen a jelenlegi forrongó Közel-Keleten. A helyi média az évfordulóra önvizsgáló cikkek, tanulmányok és dokumentumfilmek sokaságát hozta nyilvánosságra. 1973. október 6-án délután kettőkor a zsidóság legszentebb ünnepén, a böjti bűnbánó nap közepén az egyiptomi és a szíriai hadsereg egyszerre indított offenzívát Izrael ellen délen a Szuezi-csatornánál és északon a Golán-fennsíknál. Október hatodika - A jom kippuri háború kezdete - BZSH. Az izraeli vezérkar csak öt órával korábban fedezte fel a közelgő támadást, kezdte meg a tartalékosok mozgósítását, és nem hajtott végre megelőző csapást. A késlekedés nyomán több mint 2500 izraeli katona vesztette életét, és a kudarc beárnyékolta az 1967-es hatnapos háború nyomán szerzett, Izrael legyőzhetetlenségéről szóló mítoszt. Súlyos károkat okoztak a közvéleményben mind a Golán-fennsíkon vagy a Sínai-félszigeten elfogott izraeli katonákat bemutató képsorok, mind az izraeli katonai és politikai vezetők arcán tükröződő szorongás.
A végső döntést az erődre bízták – megadják magukat vagy folytatják a harcot. Világos volt, hogy a harc folytatása öngyilkosság. Miért nem kaptunk parancsot? ",, Nincs válaszom arra, hogy miért nem volt parancs" – mondta Gonen. "Volt egy döntés a megadásról. Az erődöt körbevették és beaknázták. Ennek ellenére akartunk egy mentést felfújható csónakokkal. Radarjaink látták az [egyiptomi] erőket, tüzérségi tüzet irányítottunk rá, de nem tudtuk elérni Mezachot … De nem mondhatod meg egy fiatal századparancsnoknak, hogy adja meg magát. Másrészt egyesek azt mondják, nem adhatod meg magad csak úgy. Én nem osztom ezt a nézetet" – mondta Gonen. Teljes cikk
A negatív sejtések azonban beigazolódtak, október 6-án ugyanis az egyiptomi és szíriai haderő összehangolt támadást indított az 1967-ben elveszített területek visszaszerzésére és a "palesztinok felszabadítására. " A Nílus-parti ország alakulatai még ezen a napon sikeresen átkeltek a Szuezi-csatornán, és sebesen nyomultak előre a Sínai-félszigeten, miközben az Izraeli Védelmi Erők komoly veszteségeket szenvedtek, déli védővonalukat pedig az összeomlás fenyegette. Ebből a szempontjából északon sem volt jobb a helyzet, itt azonban – a Golán-fennsík adottságainak köszönhetően – Izrael könnyebben feltartóztathatta a szovjet haditechnikával felszerelt szíriai haderőt. Három napba került, míg a zsidó állam teljes mozgósítást tudott végrehajtani, az arab hadvezetés tétovázásának és az – október 10-én létesített – amerikai légihídon keresztül érkező hadianyagnak köszönhetően pedig hamarosan ellentámadásba is lendült. Az arab-izraeli összecsapás természetesen az amerikai-szovjet viszonyra is rányomta a bélyegét, ám a kölcsönös figyelmeztetések nyomán sikerült elkerülni, hogy a két szuperhatalom fegyveres erőket küldjön a térségbe – mindössze hadianyaggal támogatták szövetségeseiket –, Henry Kissinger erőfeszítései nyomán pedig a hónap közepén már békéltető szándékkal léptek fel.
Az ősz a mezőgazdasági idénymunka egyik jelentős időszaka. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy a hatályos szabályozás ezen munkavégzési formára a munka- és pihenőidő vonatkozásában milyen előírásokat tartalmaz, azaz mely szempontokra szükséges feltétlenül ügyelni. A kérdés körbejárása során segítségünkre van a hatályos jogszabályokon túlmenően a 2017/5. számú adózási kérdés is. Így definiáljuk a mezőgazdasági idénymunkát Az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavállalás területével a 2012. évi (Mt. ) 201-203. §-ai, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi () foglalkoznak. Ezek a szabályok számos közteherviselési, bejelentési, illetve munka- és pihenőidő könnyítést tartalmaznak, ezért alkalmazási körük körülhatárolt. Az Efo tv. Hosszabb ideig lehet alkalmi és idénymunkásokat foglalkoztatni a mezőgazdaságban - Adózóna.hu. célja az átmeneti, idényjellegű és alkalomszerű foglalkoztatás elősegítése, illetve az, hogy a munka esedékességéhez és a szezonális igényekhez igazítva kerülhessen sor a munkaviszony létesítésére. Ennek érdekében két típusát ismeri az egyszerűsített foglalkoztatásnak: a mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkát, valamint az alkalmi munkavállalást.
2019. szeptember 4., szerda Az ősz a mezőgazdasági idénymunka fő szezonja. Mik a fontos pontok, amelyekkel érdemes tisztában lenni? Tudta például, hogy az idénymunkával szabadság is keletkezik, amit meg kell váltani? Adószakértőnk cikke megjelent az Agrofórum oldalán. Mezőgazdasági idénymunka szabályosan – D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.. A mezőgazdasági idénymunka fogalma: A mezőgazdasági idénymunka fogalmát az Efo tv. külön is meghatározza. Ide tartozik a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a tovább feldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. A munka pedig akkor idényjellegű, ha az a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül, vagyis munkaszervezéssel nem kiküszöbölhető módon – évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.
chevron_right Hosszabb ideig lehet alkalmi és idénymunkásokat foglalkoztatni a mezőgazdaságban hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // 2020. 04. 27., 17:53 Frissítve: 2020. 27., 17:53 Idén december 31-éig hosszabb időtartamban alkalmazhatók a munkavállaló alkalmi és idénymunkára a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatokban az április 17-én hatályba lépett 122/2020. Munka- és pihenőidő a mezőgazdasági idénymunkában - Adózóna.hu. kormányrendelet szerint – hívja fel a figyelmet tájékoztatójában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Mindez azt jelenti, hogy az alkalmi munka időtartama egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 20 naptári nap, a mezőgazdasági idénymunka éves időtartama legfeljebb 180 nap lehet, szemben az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben általánosan rögzített 120 nappal. Ha a munkáltató és a munkavállaló több alkalommal létesít munkaviszonyt idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára, akkor ezeknek a munkaviszonyoknak az együttes időtartama a naptári évben nem haladhatja meg a 180 napot.
A munkavállalónak az egyenlőtlen munkaidő-beosztással lefedett időszak átlagában azonban legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell biztosítani, azaz vele a munkaviszony lezárultakor el kell számolni. Szabadság is keletkezik, amit meg kell váltani Az Mt. alapvető szabálya, hogy minden munkavégzéshez kapcsolódóan szabadságra válik jogosulttá a munkavállaló. A szabadságot az általános szabályok szerint számítjuk ki (Mt. 115-121. §-ok) a munkaviszony tartama alapján, majd pedig arányosítjuk, mint minden más esetben, amikor határozott idejű munkaviszonnyal dolgozunk. Kérdés a szabadság kiadásával és/vagy megváltásával összefüggésben vetődhet fel. Az Mt. 201-203. §-ai kimondják, hogy a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések a Munka törvénykönyvében nem alkalmazandóak. Azt viszont az Mt. hasonlóképpen kimondja, hogy az Mt. 125. §-ában rögzített megváltást alkalmazni kell, amennyiben keletkezik szabadság és az nem kerül kiadásra. A jogalkotó itt feltehetően abból indult ki, hogy a jogviszony jellegére tekintettel nem nagyon fog szabadság keletkezni, hanem a munkaviszony végén váltják meg a munkáltatók, amennyiben értékelhető szabadság keletkezik.
A kamara kezdeményezésére 2020. május 6-án megjelent kormányrendelet-módosítás eredményeként a jövőben – az eddigi, határ menti ingázáson túl – a szomszédos országok teljes területéről érkező idénymunkások is részt vehetnek a hazai agrárágazat (TEÁOR és TESZOR 01, 02 és 03) betakarítási munkáiban. A határátlépéshez az illetékes határrendészeti kirendeltséget – a rendőrség internetes honlapján közzétett elektronikus levelezési címen – legalább 48 órával a tervezett beléptetés előtt a munkáltatónak értesítenie kell, megjelölve az idénymunkás nevét, okmányszámát és a tervezett munkavégzés, valamint szállás helyét, továbbá a munkavégzés tervezett időpontját. Az agrárágazatban dolgozó csak az országos rendőrfőkapitány által erre a célra kijelölt határátkelőhelyen, csoportosan léptethető be Magyarország területére. A Magyarországra történő belépés feltételei a következők: - a határátkelőhelyet üzemeltető határrendészeti kirendeltség értesítése, - a határátlépéskor az értesítés másolatának bemutatása, - a beléptetés során elvégzett egészségügyi vizsgálat, amelynek során COVID-19 fertőzés gyanúja nem merül fel, - a munkáltatóval kötött érvényes és hatályos munkaszerződés vagy a munkáltató által a munkaviszony fennállásáról kiállított igazolás eredeti példányának bemutatása, amelyben a munkavégzés ágazatát, helyét és a jogviszony időtartamát a munkáltató feltüntette.
Az idénymunka esetén fizetendő minimálbér és annak közterhe Az idénymunka munkaviszony jellegéből adódik, hogy sem a mezőgazdasági, sem a turisztikai idénymunkát nem lehet ingyenesen végezni. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében idénymunkára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum 87 százaléka jár, amely 2017-ben: - 623 forint/óra (minimálbér 85 százaléka), - 806 forint/óra (garantált bérminimum 87 százaléka). Mezőgazdasági és turisztikai idénymunkában foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint/nap közterhet fizet. Ezen közteher megfizetésével nem terheli - a munkáltatót szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, - a munkavállalót nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.