November 19. Erzsébet nap. Ez az egyik legnevezetesebb jeles nap novemberben, hiszen nemcsak időjósló, hanem Árpád-házi Szent Erzsébetre és az ő tetteire is emlékezünk ezen a napon. Külföldön élőknek kötelező olvasmány. 🙂 Melyik az én kedvenc Szent Erzsébet-legendám? Olvass tovább és megtudod. Csodák Erzsébet sírjánál Erzsébet közbenjárására már a halála utáni években több mint száz csoda történt. Vakok visszanyerték látásukat, sánták, bénák és megszállottak meggyógyultak, egy halva született gyermek életre kelt... A számos csodát nagyhírű tudósok, főpapok vizsgálták ki, és akikkel történt, szemtanúkkal igazolták, s eskü alatt vallották annak igaz voltát. Volcmarus, egy kis kolostor szerzetese buzgó, vallásos férfi volt, aki mintegy húsz éven át páncélinget viselt csuhája alatt, hogy sanyargassa testét. Fekhelye kavicsokból és fadarabokból állt, feje alá követ tett párnának. 1231. november 17. | Árpád-házi Szent Erzsébet halála. Élete során többször találkozott Erzsébettel, és igen nagy tisztelője volt. Egy alkalommal, mikor munkája miatt a kolostorbeli malomban tartózkodott, a malomkő véletlenül elkapta a kezét, csontjait összetörte, és az idegeit úgy összemorzsolta, hogy kezének csonkját sehogy sem tudta kinyújtani.
Könny hullatások között mindketten letérdeltek a földre, majd visszamentek Erzsébet sírjához, és hálát adtak Istennek a csodás gyógyulásért. Szent Erzsébet 4 éves korától külföldön nevelkedett. Szeretnél több hasonló érdekes tartalmat? 36 hangosmese + 23 mese = 59 új fajta izgalmas mese vár Téged és gyermeked! Állatmesék, tündérmesék, láncmesék, kicsiknek és nagyoknak! Ezen kívül 2 izgis videótréning és sok-sok háttér kulisszatitok! Figyelem! Árpád házi szent erzsébet legendája gyerekeknek. Nem csak meserajongóknak és mesés élményekre vágyóknak, hanem azoknak is, akik értékként tekintenek a magyar nyelvre! Ez a magyarra hangolva mesés esszenciája, amit Online Élménymese Klubnak neveztünk el.
Árpád-házi Szent Erzsébet, a szolgáló szeretet védőszentje - YouTube
Habár a császár is feleségül kérte, ő mégis a szegények szolgálatát választotta. 1235-ben, halála után 4 évvel IX. Gergely pápa szentté avatta. Ekkor keletkezett legendája az elesettek iránt elkötelezett, a családján túl, a tágabb közösségben is tevékeny asszony, aki példaképként áll a kortársak és az utókor előtt. Árpád-házi Szent Erzsébet előtt tisztelegve a Magyar Nemzeti Bank 100 000 Ft névértékű arany emlékérmét és annak 2000 Ft névértékű színesfém változatát bocsátja ki az Árpád-házi magyar szenteket bemutató sorozat harmadik tagjaként. Az emlékérme előlapján - két függőleges sáv között - Árpád-házi Szent Erzsébettől származó idézet olvasható nyolc vízszintes sorba tördelve: "AZT MONDOM NEKTEK, HOGY ÖRÖMET KELL SZEREZNÜNK AZ EMBEREKNEK…". Árpád házi szent erzsébet plébánia. Az előlapon találhatóak továbbá az emlékérmék kötelező elemei: a "MAGYARORSZÁG" felirat, a "100000", illetve "2000" értékjelzés, a "Ft" felirat, a "2021" verési évszám és a "BP. " verdejel. Az emlékérme hátlapjának központi eleme Árpád-házi Szent Erzsébet csúcsíves kapuban álló alakja, melyet a budapesti Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom festett, fából készült szobra ihletett.
Szent Erzsébet Miután Erzsébetet eltemették, történt, hogy egy anya a sírjához vitte ötéves kislányát, akinek születése óta egész testét fekélyek borították. Mindketten három napig térdeltek a sír előtt, és buzgón könyörögtek Erzsébethez a gyógyulásért. A harmadik napon azonban az anya zúgolódni kezdett, látva, hogy kérése nem nyert meghallgatást. – Gyere, lányom, térjünk haza, csak az időnket vesztegetjük! Ezután a síremlék felé fordult, és így folytatta: – Látom, nem igaz, amit rólad beszélnek! Árpád házi szent erzsébet iskola enapló. Elmondom hát mindenkinek, aki útban van a sírodhoz, hogy forduljon vissza, mivel hiába jön hozzád! El is mentek Marburgból, de alig értek a városka szélére, a kislányt oly erős fájdalmak kezdték gyötörni, hogy meg kellett állniuk pihenni. Egy kút mellett leültek, és a gyermek ott elszunnyadt. Amikor felébredt, így szólt anyjához: – Csodás álmot láttam! Megjelent előttem egy fénylő ruhájú asszony, finom fehér jobbjával megérintette sebeimet, és íme, most semmi fájdalmat nem érzek! Az anyja kibontotta ruháit, és látta, hogy testéről eltűntek a fekélyek és kelések!
A megjelenítés egyszerre utal Árpád-házi Szent Erzsébet két csodájára, a rózsa-csodára, valamint a kereszt-csodára is. Az ábrázolástól balra, négy sorba tördelve a "SZT. w ERZSÉBET" felirat, jobbra, három sorba tördelve a születésére és halálozására utaló "1207-1231" évszámok olvashatók. A tervező Endrődy Zoltán mesterjegye az emlékérme alján, Árpád-házi Szent Erzsébet alakja mellett jobbra helyezkedik el. Árpád-házi Szent Erzsébet emlékérmék előlapja Arany emlékérme Színesfém emlékérme Árpád-házi Szent Erzsébet emlékérmék hátlapja Mindkét emlékérme átmérője 22 mm, szélük sima. A 100 000 forintos névértékű emlékérme 986 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 6, 982 gramm (2 dukát). A 2000 forintos névértékű színesfém változat réz (75%), nikkel (4%) és cink (21%) ötvözetből készült, súlya 4, 2 gramm. Az arany emlékérméből tükörfényes (proof) kivitelben 2000 darab, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben 5000 darab készíthető. Az emlékérmék értékközvetítő és figyelemfelhívó szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében az "Árpád-házi Szent Erzsébet" színesfém emlékérme - a rendelkezésre álló készlet függvényében - a kibocsátást követő egy évig névértéken vásárolható meg 2021. Árpád-házi Szent Erzsébet, a szolgáló szeretet védőszentje - YouTube. november 19-től az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt.
Jókai Mór mostanában nagyobb figyelmet kap, mint eddig. Tóth Krisztina költő, író, műfordító nemrég úgy nyilatkozott, hogy Jókai bizonyos műveit, például Az arany embert, kiemelné a kötelező olvasmányok közül. Mi most az író másik művét vesszük elő, A lőcsei fehér asszonyt, amelyben a lőcsei vár 1710-es elvesztésének története szerepel, középpontban egy ellentmondásos hősnővel. "Azt beszélik, hogy ez a nő elárulta nemzetét. Az első és egyetlen nőalak a magyar történelemben, aki nemzetáruló volt. És ugyanez a Ghéczy Juliánna később, mint önfeláldozó vértanúja a magyar szabadság ügyének, tűnik el a láthatáron. Jön, mint egy üstökös, leszáll, mint egy csillag… Hol a megoldás, ez ég-pokol különbségű ellentmondás egy nő jellemében? Két lelke volt-e ez asszonynak? … A múltnak árnyait csak a költőnek van joga felidézni: mit tettek, miért tették? A lőcsei asszony majd megfelel arra. " – írja Jókai regényében. No de ki volt ez a rejtélyes asszony? Messze nem csupán az írói fantázia terméke: Korponayné Géczy Julianna nagyon is létezett.
Nagy valószínűséggel Korponayné Géczy Julianna, vagyis a lőcsei fehér asszony földi maradványait találták meg a rimaszombati járásbeli Osgyán község római katolikus templomának kriptájában. Géczy Juliannát azzal vádolták, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején segített az ostromló német csapatok kezére juttatni Lőcse városát. Noha szerepe valójában csak diplomáciai volt (leveleket, üzeneteket közvetített a két oldal között, mielőtt a város kapitulált), a propaganda szerint az ő árulása veszejtette el az ostromot. A szatmári béke után apja védelmében feladta egy új kuruc lázadás tervét a császári oldalnak, ezzel a magyar rendi gyűlés és a bécsi udvar érdekeit egyaránt sértette. Elfogták, megkínozták, majd hazaárulásért elítélték, és 1714-ben Győrben lefejezték. Történetét Jókai Mór örökítette meg A lőcsei fehér asszony című regényében. Peter Madúch osgyáni plébános néhány évvel ezelőtt saját kíváncsiságának engedve nyitotta fel a kriptát, amelyben legalább tíz, bizonyíthatóan a 18. és a 19. századból származó, rézszögekkel kivert koporsót talált.
Az egyik koporsó azonban díszítetlen volt, a benne fekvő női csontváz koponyája pedig szemmel láthatóan elvált a váz többi részétől. A történelmet jól ismerő plébános ekkor kezdett gyanakodni arra, hogy a jeltelen koporsóban Jókai regényhősének maradványai találhatók. Elmondása szerint a falubeliek úgy tudják, a kriptát utoljára a második világháború idején nyitották fel, fosztogató katonák dúlták fel a koporsókat, de semmi értékeset nem találtak. A kripta lejáratát később a hívek lezárták. A padlózat legutolsó renováláskor sem nyitották fel, csak később, a megrepedt, homokkőből készült fedéllap kicserélésekor kezdte el a plébános a kutatást. Mintákat vizsgálnak "Azt gondoltam, csak legendáról van szó, de később utánaolvastam, és érdeklődni kezdtem Géczy Julianna sorsa iránt. Még mindig nem vagyok meggyőződve teljesen arról, hogy az ő maradványait rejti a jeltelen koporsó, de erre a kérdésre hamarosan tudományos választ kapunk. A lőcsei Szepességi Múzeum munkatársai a napokban mintát vettek a csontokból és a koporsóból, ennek a vizsgálatnak az eredményére várunk" - mondta el a plébános.
Megbetegedett, és a katonai fogházba vitték, ahonnan megszökött. és menedékjogot kért a nagyszombati klarisszáknál, amit azonban felségárulóként megtagadtak tőle. Így 1714 januárjától szeptember végéig ismét a győri cellájában várta az ítélet végrehajtását. Arra hivatkozva, hogy Julianna vallomásai sokakra voltak terhelőek, és tele voltak ellentmondással, III. Károly személyesen rendelte el a kínvallatását a bírák tiltakozása ellenére, és 1714 szeptember 22-én megcsigáztatták. Ezt az eljárást csak olyan rabokkal szemben alkalmazták, akiknek a kivégzése már a küszöbön állt. Julianna a kínzás alatt sem vallott be többet, mint pere kezdetén. 1714. szeptember 25-én, három nap elteltével végül lefejezték a piactéren – a mai Széchenyi téren. A fehér asszony élete férfiait – az apját, a fiát, a férjét – és nem utolsó sorban a vagyonukat akarta menteni, amiért végül az életével és a hírnevével fizetett. Rehabilitálása Lőcse városa úgy döntött, hogy helyreállítja a történelmi sérelmet, és Korponayné kivégzésének 300. évfordulóján – 2014. szeptember 25-én – ünnepélyes keretek között megkövette a nemesasszony leszármazottját, Korponay Zoltánt, s átadta neki az ítéletet visszavonó dokumentumot.