Népmeséink visszatérő motívuma az élet, a halhatatlanság vizének keresése. De meg kell emlékeznünk történeti mondáinkról (Pl. Szent László vizet fakaszt), a népköltészet olyan tündéreiről, mint Tündér Ilona. Népdalaink gyakran kezdődnek természeti képpel ("Tavaszi szél vizet áraszt…") Megszámlálhatatlanul sok népdalunk idézi vizeinket, a Dunát, a Tiszát, vagy éppen a Balatont. Március 22-e jó alkalmat teremt arra, hogy végiggondoljuk, mit jelent számunkra a víz, mint az élet jelképe, szimbóluma, melyet joggal tekinthetünk az élet bölcsőjének. Ne feledjük, a vízkincset nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön! Szabó Lőrinc: Egy pohár víz Hogy a napfény ráesett, szinte szívdobogva nézem ezüstszikrás börtönében az ezüsthideg vizet. Víz, még sohse láttalak; és lelkem sok szennye-bűne boldogan megszégyenülve érzi, milyen tiszta vagy. Jég vagy! tűz vagy! gyönyörű! Tündértestű meztelenség, voltam én is, és leszek még, mint te, olyan egyszerű? Jöjjetek, igaz imák: jó vizek, öntözzetek meg, és kit oly rosszul szeretlek válts meg, égi tisztaság!
A víz világnapját 1993 óta rendezik minden év március 22-én. Az eseményt az ENSZ közgyűlése kezdeményezte az 1992-es Rio de Janeiro-i Környezet és Fejlődés elnevezésű konferenciát követően. A világnaphoz mindig tartozik egy-egy téma is. Idén a felszín alatti vizek kerülnek a fókuszba, amelyekről ugyan egyre több szó esik, a velük kapcsolatos problémák és kihívások még nem számítanak közismertnek. Láthatóvá tenni a láthatatlant A felszín alatti vizek kulcsfontosságú szerepet játszanak a globális vízkörforgásban annak ellenére, hogy jelenlétüket közvetlenül ritkán érzékeljük. A hiányukat viszont nagyon észrevennénk, ugyanis a felszín alatti vizek táplálják az ivóvíz-hálózatot, a mezőgazdaságot vagy épp az ipart, emellett fenntartják a természetes ökoszisztémákat is. Ezeket élvezzük, amikor elmegyünk egy termálfürdőbe, vagy amikor a csapból folyó karsztvizet isszuk. Hazánkban az ivóvízellátás több mint 95%-ban felszín alatti vizekből történik. Amit megiszunk az jórészt a föld alól jön Mi a felszín alatti víz?
Figyeljünk fogyasztásunk vízlábnyomára A közvetett vízfogyasztás jelentős mértékben növeli vízlábnyomunkat. Például egy csészényi kávé termelése, feldolgozása, szállítása 140 liter, 1 kg marhahús é átlag 13 000 liter vizet emészt fel az állatok etetésére használt termény vízigényét is beleértve, mire asztalunkra kerül. 1 pohár tej előállítása 200 liter vizet, 1 szelet kenyér 40 liter vizet, 1 szem alma termesztése 70 liter vizet, 1 darab hamburger 2400 liter vizet, 1 farmernadrág gyártása 8000 liter, 1 darab mikrochip előállítása 32 liter vizet igényel. (Összehasonlításként: egy teli fürdőkádnyi víz 140 l, ennyit igényel 1 csésze kávé előállítása. ) Te mekkora vízlábnyomon élsz? Naponta egy fejlett országban élő ember átlag 2-3 liter vizet iszik, és napi (átlagos) élelmiszer-szükségletének kielégítéséhez közvetve és közvetlenül 3000 liter vízre van szüksége naponta (átlag 1 literre kalóriánként). Ehhez jön még a mosogatás, mosás, mosakodás, vécéöblítés, locsolás, autómosás stb. vízfogyasztása.
Ízelítőül csak néhány példa ennek megerősítésére: A vizet gyakran emlegetik úgy, mint "univerzális oldószer", mivel rengeteg különböző anyagot képes oldani. A víz e tulajdonsága teszi lehetővé, hogy testünk sejtjeihez eljussanak a tápanyagok és a víz elszállítsa a salakanyagokat is a sejtektől. A víz kiveszi a részét a szervezetben lejátszódó kémiai reakciókból is, sőt e nélkül a közeg nélkül sok reakció le sem tudna játszódni. A szervezetben a víz például az olyan bomlási reakciókban nélkülözhetetlen, mint a szénhidrátok és proteinek lebomlása az emésztés folyamán. Az emberi szervezet számára ez azért fontos, mert csökkenti a súrlódást a mozgó felületek között. Ez létfontosságú a test jó néhány különböző területén. Különösen fontos a mellkasi és hasi üregekben, ahol az olyan szervek, mint a szív és a tüdő és az emésztési rendszer szervei közel helyezkednek el és kissé csúszkálnak egymáson, ahogy a test mozog. Az ízületeknél, ahol a csontok és ínszalagok súrlódnak, mindennek gördülékenyen kell mozognia, amihez szintén nélkülözhetetlen a víz.
2014 - Víz és az energia Ebben az évben kapott szárnyra a megújuló energia, mint tényező a mindennapokban. Erre a témakörre fektették fel az előadásokat ezen napon, hiszen koránt sincs kihasználva a vízenergia, kevesebb, mint 10%-a az előállított energiának származik vízből. 2015 - Víz és a fenntartható környezet 2015-ben határozták meg a 2030-as álomhatárt, amikorra is mindenki számára előteremtik a friss víz és a higiénés feltételeket, melyek a vízhez köthetők. Ekkor fogalmazták meg az ehhez köthető mozgalmakat. 2016 - Jobb víz, jobb munka Abban az évben a víz és a munkahelyek szoros kapcsolatát vették górcső alá. A víz értékének folyamatos emelkedése miatt, az ettől függőben lévő ágazatokban veszélybe kerültek a bérek és a munkahelyek. Tovább elengedhetetlen feltétele sok esetben a megfelelő munkavégzésnek a védőital, és a víz biztosítása. 2017 - Miért pazarolunk vizet? 2017. március 22-én a témakör a víz újrahasznosítása, és a lehető legkevesebb mennyiség használata. Idevették a fürdés, és egyéb tisztálkodási szokások módosítását, hogyan tudnánk a legtöbb vizet megtakarítani.
Ugyanígy pozitív hatása lehet például annak, ha a mezőgazdaság ökológiai központú szemléletváltása támogatást kap. Novák Zsombor A szerző humánökológus, kezdő vidéki. A szerző további cikkei
A Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetségét (IAH/AIH) 1956-ban alapították. A szervezet tudományos, oktatási és jótékonysági célú szakmai tagsággal rendelkező egyesület tudósok, mérnökök, vízgazdálkodók és más, a felszín alatti vízkészletek tervezésével, kezelésével és védelmével foglalkozó szakembereket fog össze. Az IAH/AIH-nak 130 országban több mint 4000 tagja van, 50 nemzeti tagozattal, valamint 15 tudományos és műszaki bizottsággal és hálózattal rendelkezik. Küldetésük a felszín alatti vízkészletek megértésének, bölcs használatának és védelmének előmozdítása szerte a világon.
Két közösséget is kitüntettek az este folyamán, az egyik a Békéscsabai Védőnői szolgálat-, a másik pedig a Békés Megyei Központi Kórház Réthy Pál tagintézményének gyermekosztálya volt. Idén áprilisban kezdte meg működését a Békés Megyei Központi Kórház, mely a békéscsabai és gyulai intézményekből vált eggyé. A tagintézmények azonban az összeolvadás után is szeretnék megtartani a korábbi szokásaikat, hagyományaikat, ezért mindkét kórházban kitüntetéseket és elismeréseket adtak át. Copyright © 2022, Csaba Tv Magyarország. Békés megyei központi kórház adószám. Minden jog fenntartva! Készítette: PixelRain
2022. május 10. 630 ezer forinttal támogatták a vadászok a békéscsabai gyermekosztályt Adományból vásárolt új eszközöket a Békés Megyei Központi Kórház gyermekosztálya Békéscsabán. Az összeget az Országos Vadászati Nonprofit Kft. és nagybánhegyesi Turul Vadásztársaság jóvoltából szervezett jótékonysági vadászat bevételéből finanszírozták. Tovább olvasom 2022. május 6. Felújított épületben, modern műszerekkel folytatják a kezeléseket a kórházban A Békés Megyei Központi Kórházban mintegy 290 millió forintból fejlesztik a járóbeteg szakellátást. A beruházás februárban kezdődött és jövő májusban fejeződik be. 2022. március 8. Ilyen szabályok mellett látogatható a kórház Az új kormányrendelet értelmében hétfőtől megszűnt a legtöbb járványügyi korlátozás, így már zárt térben sem szükséges maszkot hordani, valamint nincs szükség a védettségi igazolványra sem. A kórházakra azonban szigorúbb szabályok vonatkoznak. Mutatjuk, mire kell figyelnie, ha látogatóba menne! 2022. Békés megyei központi kórház iskolc. február 17. Kiválasztották a legkiválóbb ápolójelöltet A Gál Ferenc Egyetem és a Békés Megyei Központi Kórház első alkalommal szervezett versenyt a megye leendő ápolóinak.
25 éve dolgozik Békéscsabán, az egészségügy területén. Szajkó Annamária körzeti asszisztens, aki a 7. számú felnőtt háziorvosi körzetben végzi a körzeti ápolói feladatokat. Munkáját szereti, a körzet betegei kedvelik. 25 éve dolgozik Békéscsabán, az egészségügy területén. Szilágyiné Császár Éva nyugalmazott körzeti asszisztens 2020. napjától vonult nyugállományba. Munkáját a betegek szeretete jellemezte. 40 évet dolgozott Békéscsabán, az egészségügy területén. Dr. Vágréti Zsuzsanna nyugalmazott házi gyermekorvos, aki 2019. december 31. napjáig Békéscsabán a 3. Változik a látogatási rend a Békés Megyei Központi Kórházban - Körös Hírcentrum. számú gyermekkörzetben végezte gyermekorvosi feladatait. Munkáját nagyon szerette és nagy elhivatottsággal végezte. A körzetéhez tartozó gyerekek és szüleik tisztelték és becsülték szaktudását. 37 évet dolgozott Békéscsabán, az egészségügy területén. Fotó: Körös Hírcentrum A Réthy Emlékérmet idén dr. Szeberényi Zsolt főorvos érdemelte ki, a Réthy Nővér címet pedig Lengyel-Nagy Zsuzsanna, a Gasztroenterológiai osztály endoszkópos laborjának vezető asszisztense kapta.