1060-ban része volt apja, I. Béla trónra juttatásában, akinek halála után Géza bátyját támogatta Salamon király elleni küzdelmeiben, majd I. Géza halálát követően, 1077 tavaszán őt választották az ország főurai uralkodónak. Négy év kellett ahhoz, hogy unokatestvérével, Salamonnal kiegyezzen. Miután visszakapta a koronát, Lászlót másodszor, immár a szent ereklyével emelték trónra. I lászló magyar király gyermekek. Hadvezéri képességeit már akkor megcsillogtatta, amikor a besenyők, a kunok és a csehek ellen harcolt. 1091-ben, amíg Horvátországban hadakozott, a kunok ismét az ország keleti vármegyéit pusztították, amire ő erős sereggel hazatért, és megsemmisítette a támadókat. Megszerezte a tengeri kijárata miatt fontos Horvátországot, amely addig pápai hűbér volt, emiatt megromlott a kapcsolata az egyházi állammal. László ezért addigi ellenségével, a foglalást elismerő német-római császárral kötött szövetséget. László hű volt egyházához, de a pápaságnak nem volt hajlandó engedményeket tenni. Uralkodása alatt történtek az első magyar szentté avatások: kezdeményezésére 1083-ban avatták szentté István királyt, fiát, Imre herceget és annak tanítóját, Gellért püspököt és két zoborhegyi remetét, Andrást és Benedeket.
945 évvel ezelőtt, 1077-ben lépett a magyar trónra I. László (1040 körül – 1095. július 29. ), I. Béla király és Richeza lengyel hercegnő másodszülött fia. László királyt 1192-ben avatta szentté III. Celesztin pápa. Már röviddel 1095-ben bekövetkezett halála után elismerően szóltak róla, kiemelve erkölcsösségét és vallásosságát. Sírja zarándokhellyé vált, számos csodás gyógyulást tulajdonítottak neki. Kivételes fizikuma és rettenthetetlen jelleme miatt lovagkirálynak, Isten atlétájának és Bátor Lászlónak is nevezték. László életét sok küzdelem és megpróbáltatás kísérte. Vallásos lelkületét anyjától, a vitézséget atyjától örökölte. Még jóformán fel sem serdült, máris viszontagságos időket kellett átélnie: a testvérharcot András király és apja, Béla herceg, majd az évekig húzódó viszályt Salamon király és Géza bátyja között. I lászló magyar király étterem. Így korán megedződött az élet iskolájában, s felkészült küzdelmes uralkodói éveire. Az ő feladata lett ugyanis a belső rend megszilárdítása és a külső határok biztosítása.
A magyar irodalom híres szerelmes verseivel már az iskolában megismerkedik az ember, ám ezek később gyakran feledésbe merülnek. Kvízünkben tesztelheted, te mennyire emlékszel az irodalomórán tanult versekre vagy éppen arra, hogy kitől származnak a gyönyörű sorok. Szerelmes versek kvíze Tudod például, ki írta az Ódát, vagy kinek a műve A Reményhez című vers? Válaszolj a kérdésekre, és nézd meg, hány helyes válaszod lett. 10 kérdéses játék 2. Kinek a műve A Reményhez című vers? 3. Ki írta a Két karodban című művet? 4. Melyik verset nem Ady Endre írta? A Minek nevezzelek? című vers Petőfi Sándor műve. 5. Az alábbiak közül melyik verset írta Juhász Gyula? A három legszebb magyar szerelmes vers - Visegrádi Esküvő. A Hogy Júliára talála, így köszöne neki Balassi Bálint műve, míg a Szeptember végén Petőfi Sándor alkotása. 6. Kinek a verséből idéztünk? "A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni, akarsz-e mindig, mindig játszani…" Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszan? 7. Ki írta A szomj című művet? 8. Ki írta? "Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon, elrévedezni némely szavadon…" Juhász Gyula: Szerelem?
Ábrányi Emil: A legkedvesebbnek Wass Albert: Mert nagyon szeretlek Várnai Zseni – Szerelem Dsida Jenő: Hegyi beszéd Babits Mihály: Szerelmes vers Radnóti Miklós – Október délután Tompa Mihály – Nálad nélkül József Attila: Óda József Attila: A szemed Illyés Gyula: Gyönyörű, gyönyörű József Attila – Ha nem szorítsz… Karinthy Frigyes – Lecke Babits Mihály "Játszottam a kezével" igazán romantikus alkotás, olvasd el, és máris szerelmes hangulatba hoz! Vörösmarty Mihály és Szabó Lőrinc is kiváló alkotásokkal örvendeztetett meg minket! Szabó Lőrinc: Semmiért egészen Vörösmarty Mihály: Késő vágy Dsida Jenő: Szerelmes ajándék Babits Mihály: Játszottam a kezével József Attila: Mikor az uccán átment a kedves Babits Mihály: Szerenád Babits Mihály: Sugár
2 Óh mennyire szeretlek téged, ki szóra bírtad egyaránt a szív legmélyebb üregeiben cseleit szövő, fondor magányt s a mindenséget. Ki mint vízesés önnön robajától, elválsz tőlem és halkan futsz tova, míg én, életem csúcsai közt, a távol közelében, zengem, sikoltom, verődve földön és égbolton, hogy szeretlek, te édes mostoha! 3 Szeretlek, mint anyját a gyermek, mint mélyüket a hallgatag vermek, szeretlek, mint a fényt a termek, mint lángot a lélek, test a nyugalmat! Szeretlek, mint élni szeretnek halandók, amíg meg nem halnak. Minden mosolyod, mozdulatod, szavad, őrzöm, mint hulló tárgyakat a föld. Elmémbe, mint a fémbe a savak, ösztöneimmel belemartalak, te kedves, szép alak, lényed ott minden lényeget kitölt. Szerelem és mindennapok: legkedvesebb kortárs magyar verseink. A pillanatok zörögve elvonulnak, de te némán ülsz fülemben. Csillagok gyúlnak és lehullnak, de te megálltál szememben. Ízed, miként a barlangban a csend, számban kihűlve leng s a vizes poháron kezed, rajta a finom erezet, föl-földereng. 4 Óh, hát miféle anyag vagyok én, hogy pillantásod metsz és alakít?
Zelk Zoltán: Csak téged Úgy mondom néked, mint egy leckét, mert szeretném, hogy megtanuljad, ha felelnem kell egyszer érted, akkor te is, már vélem tudjad, hogy én csak tégedet szeretlek: meglestem a szomorúságot, nem magamért, de temiattad szövi-fonja körém e hálót. És szívemet is rajtakaptam, engem elárult, a te lépted után fülel a jövendőben, miattad virraszt. Mondd, megérted? Figyelj ide hát, példát mondok: ha fekszem álmatlan s képzelgek, félek valami szörnyű kórtól, nem magamat, téged képzellek... A te tested retteg testemben, a te jövőd az én jövőmben, így élek én magam veszítve s téged kettőzve az időben. Magyar szerelmes versek magyar. Az időben, az elfogyóban, mely nem örök, csak az istennek – tanuld meg hát, hogy tudjad vélem: én már csak tégedet szeretlek. Radnóti Miklós: Levél a hitveshez Ábrányi Emil "Kit szeretek? " című verse biztosan elkápráztat! Kezdd ezzel a remek művel ezt a sort, majd folytasd Weöres Sándor, Wass Albert, Dsida Jenő verseivel! Nem fogod megbánni, ha kattintasz! A legszebb magyar romantikus vers összeállításunk folytatódik Ábrányi Emil: Kit szeretek?
De szorgos szerveim, kik újjászülnek napról napra, már fölkészülnek, hogy elnémuljanak. De addig mind kiált – Kit két ezer millió embernek sokaságából kiszemelnek, te egyetlen, te lágy bölcső, erős sír, eleven ágy, fogadj magadba! … (Milyen magas e hajnali ég! Seregek csillognak érceiben. Bántja szemem a nagy fényesség. El vagyok veszve, azt hiszem. Hallom, amint fölöttem csattog, ver a szivem. ) 6 (Mellékdal) (Visz a vonat, megyek utánad, talán ma még meg is talállak, talán kihűl e lángoló arc, talán csendesen meg is szólalsz: Csobog a langyos víz, fürödj meg! Ime a kendő, törülközz meg! Sül a hús, enyhítse étvágyad! Ahol én fekszem, az az ágyad. Magyar szerelmes versek 7. ) Legyél Te is Visegrád fan – Kövess bennünket a Facebookon!
A költészet az irodalom legkorábbi formája, ami egészen az időszámításunk előtt időkig nyúlik vissza. Ez a legszebb eszköz arra, hogy leírjuk, kifejezzük érzelmeinket. Az érzések átadása pedig mindig is óriási jelentőséggel bírt ember és ember között. Naima Tabet, a marokkói oktatási, kulturális és tudományos nemzeti bizottság főtitkára 1998-ban vetette fel egy UNESCO-hoz intézett levelében a nemzetközi költészeti nap kijelölését. Az indítványt elfogadták, és március 21-ét jelölték ki A költészet világnapjává. A bizottság választása ezért esett épp erre a dátumra, mert ez a tavasz első napja. Tavasszal azonban nem csak a költészetet, de a szerelmet is ünnepeljük. Ahogy egyre hosszabb válnak a nappalok, és egyre többet süt a nap, a természettel együtt mi is ébredezni kezdünk a "téli álomból". A napfény hatására testünk több szerotonint termel, mely fokozza a boldogságérzetünket. Híres, magyar szerelmes versek kvíze: tudod például, ki írta az Ódát? - Kapcsolat | Femina. Ilyenkor sokkal nyitottabbá, felszabadultabbá válunk, energiával töltődünk fel. Ünnepeljük tehát a mai napon a költészet mellett a tavaszt és a szerelmet is!
Mint ilyenkor bármi. Rá kéne gyújtani, ezért jöttem ki. Nem. Azért mert nem tudok visszaaludni. És utálok várni. Föl kéne ébresszelek, mondanom kellene, igen, hogy nézd meg a szemem színét, egy darabig hibának éreztem azt is. És nem értem miért kellek neked, elmondanám, most, kezemen az öled szagával, könnyebb lenne mégis. És nem tudom hány ölelés kell, akár csak egy napra, (estig összetartson), szóval, hogy ölelj. Ilyeneket kéne mondanom. Nézem az ég súlyos színeit a szív felöli oldalon. Dohányzom. Jó így. Bár elég hideg van. Jó, hogy betakartalak. Egyenlők vagyunk. Látod. Ha kivonlak magamból, a semmi marad. Szabó Magda: Elfogadlak Ki vagy te, aki visszafogtad futásomat? Mért vagy erősebb, mint az ösztön, mely mást mutat? Iszonyodásom menedékét, mért szegetted velem a békét, amelyet a földdel kötöttem, hogy bírjam, ha föld lesz fölöttem? Szóba se álltam az idővel, most alkuszom vele; hiába érzem, hogy vulkán e föld, hogy füstöl krátere, riadozó álmom felett neveli suta magzatát, lebeg az együgyű reménység, hogy te meg én s a jegenyék talán, akik hallgatták vad szívünk verését, mi mégis, mégis, mégis... ó, talány, ki fejt meg téged?