Az attól való rettegésnek, hogy az Alexander Skarsgård ( Hatalmas kis hazugságok, Godzilla Kong ellen) vállain nyugvó történelmi bosszútörténet az eredeti direktori elképzelés megcsonkítása lenne, végül két dolog vetett véget: az egyik, hogy a napokban pont Eggers nyilatkozta, hogy az itthon májusban debütáló Az Északi a fejesek beavatkozásának hála vált azzá, amivé – azaz karrierje legszórakoztatóbb darabjává –, a másik pedig maga a film, ami olyan tökös és sokkoló mozgóképes diadalmenet, ami kellő mértékben felrázza a pandémia sújtotta mozis felhozatal állóvizét. Az Északi ugyan nem birtokolja A boszorkány bőr alá kúszó, fojtogató atmoszféráját vagy A világítótorony precíz karakterrajzait, de a kendőzetlenül bemutatott eseményláncolatokat átszövő, csontőrlő összecsapások egészen lebilincselő módon vannak az Amleth-mondakör dramatizálását magára vállaló forgatókönyv célkitűzésének szolgálatába állítva. A film történetét már az előzetes is lényegre törően, érzékletesen bemutatta és a (valószínűleg produceri utasításra) kurtára vágott első felvonás végén teljesen világossá is válik, hogy az alkotóknak eszük ágában sem volt letérni az ezerszer újracsomagolt királydrámák által kijelölt csapásirányról – a trónvárományos herceg apja saját vére által történő legyilkolása után kirekesztetté válik, majd bosszúra teszi fel az életét és megesküszik, hogy visszaszerzi mindazt, amitől megfosztották.
Egy filmét, amelyben talán a felvezetést nem vágják meg olyan látványosan annak oltárán, hogy minél hamarabb kezdetét vehesse a kötelező vérontás; egy filmét amely még inkább elmélyedhetett volna a skandináv hitvilág szövevényes és kegyetlen miliőjében, amely teret adott volna direktorának, hogy megtriplázza a bravúrt, azaz azt, hogy A boszorkány folklórba ágyazott feminizmus kiáltványa, meg A világítótorony kozmikus horrorba csomagolt kapitalizmus-kritikája után, egy sószítta, kolonizációt bíráló királydrámát teremtsen. Otrfried Preussler: A kis boszorkány | könyv | bookline. Az enyhén keserű szájízt azonban gyorsan elmossa az ütőerekből szánkba bugyogó vér: minden elkészültéhez szükséges kompromisszumokból fakadó botlása ellenére Az Északi (a tavasz másik nagy kreativitás-bombájához, a Minden, mindenhol, mindnekor hoz hasonlóan) egy eredeti megközelítéssel bíró, megalkuvást éppen csak alig ismerő monstrum, amire a jelenlegi filmes világnak, illetve a moziba járó közönségnek nagyon nagy szüksége van. Az Északi (The Northman, 18 éven aluliaknak nem ajánlott) 2022. május 19-től látható a magyar mozikban.
Kritikánk SPOILERMENTES. Egy fiatal fiú (Alexander Skarsgard) mindent arra tesz fel, hogy orvul meggyilkolt apján bosszút álljon. És tényleg nincs, aki az útjába állhatna. Lilli a kis boszorkány lilli és hercules. Igen, ez egy vikingkörnyezetben játszódó vendettatörténet. Ari Aster ( Örökség, Fehér éjszakák) és Jordan Peele ( Tűnj el!, Mi) mellett "a jelenkor legtehetségesebb fiatal rendezői"-triumvirátus harmadik tagja egyértelműen az a Robert Eggers, akinek olyan tapasztalt direktorokat is szégyenbe hozó, aprólékosan megálmodott és megvalósított műfaji remekeket köszönhetünk, mint az Anya Taylor-Joy karrierjét elindító A boszorkány, illetve a Willem Dafoe és Robert Pattinson közti hihetetlen kémiát lencsevégre kapó és világ elé táró A világítótorony. Ha egy alkotó ilyen, a fentiekhez hasonlóan bivalyerős debütálást tudhat a magáénak, értelemszerűen felmerül a kérdés, hogy milyen irányba indul majd el a továbbiakban. Eggers esetében benne volt a pakliban, hogy megmarad a szigorúan behatárolt helyszíneket alkalmazó, kevés szereplőre fókuszáló, obskúrus motívumokkal játszó pszichológiai horroroknál, ahogy biztos voltak olyanok is, akik nagyobb összeget tettek volna arra, hogy megpróbálják majd valamelyik kiemelt franchise-gépezet egyik fogaskerekévé beolvasztani a sokak által már most "látnoknak" kikiáltott filmest (lásd: Chloé Zhao, Ryan Coogler és mások esetét), a New Hampshire-i származású alkotó viszont végül egy harmadik utat választott.
Értékelés: 24 szavazatból Matt egy régi boszorkánymester családjának a tagja. Jól használja varázserejét, a nők a lábai előtt hevernek. Nem is gondol nősülésre, míg anyja nem figyelmezteti, hogy mindjárt 36 éves, és a legenda szerint, ha nem nősül meg addig, elveszíti a varázserejét. A boszorkányok közös cégének igazgatótanácsából kellene asszonyt választani, meg is van az ideális jelölt, akinek nincs is kifogása ez ellen. Csakhogy ő nem az igazi. Egy Halloween partin megismerkedik Sarával, aki teljesen elvarázsolja. Pedig nem is boszorkány. Vagy mégis? A búcsúzáskor váltott csók után Sara furcsa dolgokat észlel magán. Kívánságai teljesülnek, a tárgyak mozogni kezdenek, ha szüksége van rá. KRITIKA: Az Északi. Ugyanakkor Matt már egy varázsige elmormolására se képes. Matt anyja tudja, milyen nagy a szerelem hatalma. Stáblista:
A kritikában már említett "természetfeletti" bár többször is felüti fejét a játékidő különböző állomásainál, de sosem tudjuk megállapítani róla, hogy tényleg megtörténik, amit látunk, vagy csak a korabeli vikingek megbízhatatlan narrációjának szűrőjén átsejlő árnyalakok elevenednek meg előttünk. A kis boszorkány előzetes. Végső soron talán nem is számít: Az Északi egyértelműen arra pályázik, hogy bemutassa, milyen érzés lehetett vikingnek lenni, és ha valami egyértelművé válik a több mint kétórás játékidő alatt, akkor az az, hogy a zord földrészek egykori hódítói teljes lényükkel hittek Valhalla léteztében és a mindennek a végét jelentő Ragnarök eljövetelében. Egy szöszi szerelme Minden erénye ellenére azonban nem beszélhetünk hibátlan alkotásról. A stáblista leperegte után, miután kikerültünk a nonstop akció bűvköréből (Eggers sok egyéb mellett ahhoz is nagyon ért, hogy minden jelenetben legyen valami felkavaró, meglepő, vagy csak szimplán emlékezetes, így szinte végig hibátlan az ütemezés), visszagondolva elkezdhetjük látni egy még ennél is lenyűgözőbb mű körvonalait.
Az Északi szerzőisége tehát ott domborodik ki leginkább, hogy nem kínál kapaszkodót a nézőnek hősei és antihősei megítélésében. A kis boszorkány · Otfried Preußler · Könyv · Moly. Ha tényleg azt szeretnénk, hogy protagonistánk győzedelmeskedjen, el kell fogadnunk, hogy a várva várt bosszúig jogtalanul lekaszabolt férfiakon, rabszolgasorsba taszított nőkön és elevenen elégetett gyerekeken keresztül vezet el az út. Ez persze nem jelenti azt, hogy a film glorifikálná ezt a fokú embertelenséget, egyszerűen tárgyilagosan kezeli abban a múltbéli kontextusban, amikor a cselekmény játszódik, emellett pont annyi funkciót ad neki az események talán legfontosabb kulcsmomentumánál, amennyit az elbír anélkül, hogy összerombolná az eddig ecsetelt következetesség illúzióját. A markáns rendezői kézjegy viszont nem csak a részletekre való odafigyelésben (a film több pontján ténylegesen korhű, óészaki szegmensek is elhangzanak) realizálódik: az adrenalinpumpáló, Thor mennydörgéseit szégyenbehozó intenzitással dübörgő zenékből, valamint elborzasztó, de mégis jól megkomponált erőszakos szekvenciákból építkező mozgóképes konstruktumot Skarsgård, Taylor-Joy, Claes Bang ( A négyzet) és Nicole Kidman ( Aquaman, Tudhattad volna) magnetikus alakításai mellett, az Eggers előző munkáira is jellemző mágikus realizmus tartja össze igazán.
Bővebb ismertető Stern Rózsa Ibolya "Mengele-lány" volt. Egyike a sokaknak, akiknek el kellett szenvedniük Josef Mengele kísérleteit. Egyike azon keveseknek, akik ezt túlélték. 1944 júniusában több százezer zsidót indítottak útnak marhavagonokban Ibolya hazájából, szlovákiai magyar területekről. Senki nem tudta, hová tartanak, mi következik. Ibolyának Auschwitz-Birkenau, Ravensbrück, Buchenwald és Neustadt bei Coburg. Négy állomás, négy haláltábor, kitörölhetetlen borzalmak színhelyei. Jacob Buchan - Hadar Galron: Fütty / Anyám Mengele titkárnője volt. Ibolya, mint oly sokan, mindent elveszített: otthonát, családját, szeretteit. De soha nem veszítette el a reményt, és volt benne elég erő ahhoz, hogy megkockáztassa a szökést. Ráadásul neki köszönhetően fogták el a birkenaui láger egyik embertelen felügyelőnőjét is. Ibolya évtizedekkel a vészkorszak után, már Viola néven mesélte el emlékeit Veronika H. Tóth újságírónak. Memoárja az ő és mások sorsát örökíti meg - olyan sorsokét, amelyeknek nem lenne szabad feledésbe merülniük. A szépirodalmi rovatban Grecsó Krisztián ismét lírával, Szolláth Dávid irodalomtörténész pedig prózával jelentkezik.
előadás, 60 perc Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Angol nyelven, magyar felirattal. "Gyerekként soha nem öleltek meg, nem csókoltak meg, szerintem a szüleim észre sem vettek. Azért írtam le ezt a történetet, hogy többé ne legyek láthatatlan gyermek. " (Jacob Buchan). A monodráma főhőse Tammy, két Auschwitz-túlélő egyetlen gyermeke. Anyja négy évig volt Dr. Mengele személyi tolmácsa és titkárnője. Durica Katarina: Nem hisszük el, hogy ilyen dolgok történnek lányokkal, de attól ez még van | 24.hu. A lány a háború után született, ifjúságára azonban árnyékot vetett szülei szörnyű múltja. Negyvenöt éves korában döbbent rá, hogy igazából még nem is élt, mert még nem is szerették. Ez a fájó felismerés akkor éri, amikor megjelenik mellette egy idegen, akit a szívébe fogad. Hadar Galron darabja arról szól, képes-e Tammy viszontszeretni, és begyógyítja-e a szerelem a holokausztot megélt szülőktől örökölt lelki sebeket.
Mengele az emberiség szégyenére orvosi diplomával rendelkezett. Ő választotta ki a deportáltak százezrei közül azokat, akiket azonnal gázhalálra szánt, és azokat, akiket életre ítélt. Éva október 17-ig az auschwitzi "C" lágerben a krematóriumok füstfelhője mögött élte az engedélyezett életét. 1944. október 17-én valószínűleg a felszabadító orosz csapatok közeledése miatt Mengele végrehajtotta az utolsó, leghatalmasabb méretű kiválogatását. Jobbra és balra mutatva irányította a hosszú sorban álló szerencsétlen sorsú embereket, akik várták, hogyan folytatódik az életük. Mengele kereste a rejtőzködőket is. Egy jólelkű orvosnő rejtegette Évát is, azonban Mengele rábukkant. Éva szerencsétlenségére megrühesedett, és mindkét lába kisebesedett. "No nézd csak – üvöltött Mengele –, még rühes is vagy, te béka. Mengele tuszkolta fel a sárgára festett teherautóra / PRAE.HU - a művészeti portál. Mars fel az autóra! " Mengele sárgára festett teherautóval szállította a halálra ítélt embereket a krematóriumokba. Évát szemtanúk szerint maga Mengele tuszkolta fel a halálautóra: amitől 1941 óta félt, az bekövetkezett.
Hol újságot ír, hol regényeket, saját könyvkiadót alapított, jelenleg pedig Brüsszelben él férjével és három gyermekével. A rendes lányok csendben sírnak című bestellerét nemrég Paczolay Béla vitte színpadra a Vígszínházban, legutóbbi, Városi rókák című regénye pedig épp a Szájer-botrány idején jelent meg, és egyebek mellett Brüsszel sötét, prostitúciótól túlfűtött oldalát is bemutatja. Nyáry Krisztián vendége ez alkalommal Durica Katarina. Előtte arra a kérdésre keressük a választ, hogy kik voltak a legnagyobb magyar írok, de kiderül az is, melyek a közelmúlt legjobb dokumentumregényei. 10 dokumentumregény a közelmúltból Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima, Európa, 2016 Bertók László: Priusz, Magvető, 2016 Durica Katarina: A rendes lányok csendben sírnak, Libri, 2018 Bart van Es: Hiányos fénykép, Park, 2021 Viola Stern Fischer–Veronika H. Tóth: A Mengele‑lány, Animus 2019 Forgách András: Élő kötet nem marad, Jelenkor, 2018 Kováts Judit: Hazátlanok, Magvető, 2019 Richard Neville; Julie Clarke: A kígyó – Charles Sobhraj élete és bűnei, Gabo, 2021 Várady Tibor: Mi történt Écskán?, Fórum, 2019 Wisinger István: Pulitzer, Athenaeum, 2020
A 999 lányból alig néhány maradt életben, a túlélők viszont elmondhatták magukról, hogy ott voltak Auschwitz nyitásakor és zárásakor is. Köztük volt Helena Citron, a homonnai kántor gyönyörű lánya. Auschwitzban minden túlélő átélt valamit, amiről képtelen beszélni Ott voltunk Auschwitz nyitásakor és zárásakor - mondhatták el magukról a holokauszt első női transzportjának túlélői. A csaknem ezer, Szlovákiából elhurcolt lány és fiatal nő történetéről mégis alig tudunk valamit. Egy nemrég megjelent könyvből a lányok sorsával párhuzamosan a haláltábor gépezetenének a működésébe is betekintést kapunk. Az egész egy abszurd pillanatból nőtt ki: Helenának a kápó parancsára énekelnie kellett az egyik parancsnok születésnapja alkalmából. Ő a dokumentumfilm címét adó szerelmes dalt adta elő, amelyet a német zsidó raboktól tanult a táborban. Ez az ének, és persze Helena hangja volt az, ami nyitott a valóságból egy mágikus féreglyukat egy olyan világba, ahol nem fogoly és a fogvatartója nézett egymásra, hanem nő és férfi.
Éva élete ekkor ért véget Lengyelországban, 13 évesen. Források [ szerkesztés] Zsolt Ágnes: Éva lányom, XXI. Század, budapest, 2011, ISBN 9789638926203 Zsolt Ágnes: A piros bicikli, XXI. Század, Budapest, 2015, ISBN 9786155373596 Külső hivatkozások [ szerkesztés] Piros bicikli. (Hozzáférés: 2019. május 2. ) (A Kolibri Pince előadása a Spinoza házban, 2006) Boczán Bea: Mengele tuszkolta fel a sárgára festett teherautóra., 2011. április 27. (beszélgetés a könyvről, Bárdos András, Vekerdy Tamás, Margittai Linda) Instagramon mutatják be egy Auschwitzban megölt 13 éves magyar zsidó lány naplóját., 2019. május 1.