2022. 05. 11. 2022/2023-as tanév I. (őszi) félév Regisztrációs időszak 2022. szeptember 11-ig (vasárnap) Tanévnyitó 2022. szeptember 9. (péntek) Tanítási szünet (UNESCO Egyetemi Sport Nemzetközi Napja) 2022. szeptember 20. (kedd) Szorgalmi időszak Első nap 2022. szeptember 12. (hétfő) Őszi szünet 2022. október 24–29. (hétfő–szombat)* Utolsó tanítási nap 2022. december 17. (szombat)* Vizsgaidőszak 2022. december 19. (hétfő) Utolsó nap 2023. február 4. (szombat)* 2022/2023-as tanév II. (tavaszi) félév 2023. február 12-ig (vasárnap) 2023. február 13. (hétfő) Tavaszi szünet 2023. április 5–11. (szerda–kedd) 2023. május 20. (szombat)* Pázmány-nap (tanítási szünet) 2023. május 12. (péntek) 2023. május 22. (hétfő) 2023. Őszi szünet 2022 Archívum - Érettségi.com. július 8. (szombat)* * A szombati nap csak a levelező és esti munkarendre érvényes. A tanév rendje (PDF) A 2023/2024-es tanév várható szorgalmi időszakai I. félév: szeptember 11. – december 16. II. félév: február 12. – május 18. A 2024/2025-ös tanév várható szorgalmi időszakai I. félév: szeptember 9.
iskolai szünet Közeleg a hosszú, 10 napos őszi szünet a diákoknak 2020. 10. 19 Országos hírek Hosszú hétvége a családoknak. Itt vannak a részletek: Itt az őszi szünet a küszöbön és mindennel együtt kilenc napos 2018. 25 Országos hírek Így jön ki a kilenc nap, de ezért egy szombaton később tanítás lesz. Őszi szünet 2013 relatif. Rövidebb lehet a nyári szünet 2015. 06. 17 Aktuális Az őszi és a téli szünetet hosszabbítanák meg helyette. Közeleg a kilenc napos őszi szünet - Itt vannak a részletek 2019. 07 Országos hírek Nyakunkon a kilenc napos őszi szünet, három napos hosszú hétvégével. Nyári szünet - 2018-ban honvédelmi táborba is várják a gyerekeket 2018. 03 Országos hírek Itt szerveznek honvédelmi táborokat gyerekeknek. 1
– december 14. II. félév: február 10. – május 17.
Adatvédelmi áttekintés Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. Ok
Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.
Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria (teljes nevén: Mária Valéria Matilda Amália, németül: Marie Valerie Mathilde Amalie von Habsburg-Lothringen; Buda, 1868. április 22. – Bécs, 1924. Habsburg Lotaringiai Gizella Főhercegnő. szeptember 6. ) a Habsburg–Lotaringiai-házból származó, I. Ferenc József császár és király valamint Wittelsbach Erzsébet negyedik gyermekeként született osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, aki Ferenc Szalvátor főherceggel kötött házassága révén címzetes toszkánai hercegné. Mária Valéria Mária Valéria Matilda Amália osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, címzetes toszkánai hercegné Máriá Valéria 1888 -ban Uralkodóház Habsburg–Lotaringiai Született 1868. Buda Elhunyt 1924. (56 évesen) Bécs Édesapja Ferenc József Édesanyja Wittelsbach Erzsébet Házastársa Ferenc Szalvátor Gyermekei Habsburg–Toscanai Erzsébet Franciska főhercegnő Archduchess Hedwig of Austria Gertrud von Österreich-Toskana Habsburg–Toscanai Ferenc Károly Szalvátor főherceg Archduchess Agnes of Austria (1911) Archduke Hubert Salvator of Austria Archduchess Maria of Austria (1901-1936) Archduke Theodor Salvador of Austria Archduchess Mathillde Maria of Austria Clemens Salvator von Österreich-Toskana Vallása római katolikus A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Valéria témájú médiaállományokat.
Gizella életét főleg szociális és egyházi jószolgálati tevékenység töltötte ki. Az első világháború alatt müncheni palotájukban hadikórházat rendezett be. A bajor régens, Luitpold herceg megbízásából Gizella és férje, Lipót herceg több diplomáciai és jószolgálati megbízást végzett a bajor kormányzat részére. Lipót herceget 1905. január 1-jén a német császári hadsereg tábornagyává nevezték ki. 1914 -ben, amikor kitört az első világháború, Bajorországban már Lipót bátyja, III. Lajos uralkodott. II. Vilmos császár 1915 -ben Lipót herceget nevezte ki a német 9. Habsburg Lotaringiai Mária Valéria Főhercegnő - Habsburg–Lotaringiai Gizella Főhercegnő – Wikipédia. német hadsereg parancsnokának. Hadvezéri sikerei nyomán hamarosan a róla elnevezett osztrák–magyar–német kombinált hadseregcsoport nevezték ki, majd 1916 augusztusának végén ő vette át az egész keleti front parancsnokságát (Oberbefehlshaber Ost) Hindenburg tábornagytól. 1918 márciusában, a breszt-litovszki békeszerződés aláírása után Lipót herceg számos magas kitüntetés birtokában vonult nyugalomba. Menekülése Münchenből 1918 végén a háború elveszett.
Édesapja Ferenc József (1830–1916) császár és király, az osztrák–magyar monarchia uralkodója, édesanyja Wittelsbach Erzsébet magyar királyné (1837-1898) volt. Erzsébet királyné folyamatos konfliktusokba került anyósával és férjével a gyermek (majd gyermekek) elhelyezések miatt, ugyanis Ferenc József csak ritkán szállt szembe anyjával, és Erzsébet azt szerette volna, hogy a gyermeket ő maga nevelhesse. [2] Testvérei, akik közül ketten már Zsófia halála után születtek: Gizella főhercegnő (1856. július 17. – 1932. július 29. ) Rudolf főherceg, trónörökös (1858. augusztus 21. – 1889. január 30. ) Mária Valéria főhercegnő (1868. Habsburg lotaringiai gizella főhercegnő ut. április 6. – 1924. szeptember 22. ) A törékeny testalkatú gyermek már 1856 augusztusában betegeskedni kezdett, de hamarosan felépült. 1857 májusában az uralkodópár Magyarországra utazott. Erzsébet királyné ragaszkodott ahhoz, hogy magukkal hozhassák gyermekeiket: Zsófiát és húgát, Gizellát. A kisgyermekek lázas hasmenésben megbetegedtek, előbb Gizella, majd Zsófia is.