Üzenetek: 9 Csatlakozott: 2009 Feb A számviteli levelek 2008. november 6-i számából idézek: "Kérdés: Egyéni vállalkozónál a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételt figyelembe kell-e venni az iparűzési adó számításánál? Válasz: Az egyéni vállalkozó bevételeit az Szja-tv. 10. számú melléklete részletezi. A melléklet a jellemzően előforduló bevételek közé tartozónak tekinti () a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz - ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is - értékesítésekor kapott ellenértéket, illetőleg a szokásos piaci értéket (ha ez utóbbi a több), ha annak beszerzési, előállítási költségét az egyéni vállalkozó bármelyik évben költségei között elszámolta, vagy értékcsökkenést számolt el, azzal, hogy ha olyan ingatlant, ingó vagyontárgyat idegenít el, amelyet nem kizárólag üzleti célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására a XI. fejezetben foglalt (a vagyonátruházásra vonatkozó) rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha az egyéni vállalkozó - az előbbieknek megfelelő - tárgyi eszközt értékesít, az ebből származó bevétele a Htv.
A BDO hírlevelében a tárgyi eszközök adóalap korrekciós tételeivel kapcsolatos tapasztalatokra és adóhatósági gyakorlatra hívja fel a figyelmet, a teljesség igénye nélkül rávilágítva a főbb problémás területekre. A tárgyi eszközök könyvekben történő nyilvántartásba vétele és az onnan való kikerülésük közötti adóévekben összevontan ugyanaz a bekerülési érték fog megjelenni adóalapot növelő és csökkentő tételként is, így összességében a tárgyi eszközökkel kapcsolatos költségek és ráfordítások elszámolásának nem lesz hatása a társasági adó alapjára. Azonban mindez csak összevontan áll fenn, egyes adóévekre lebontva már elképzelhető, hogy az elszámolt adóalap növelő tételek meghaladják az adóalap csökkentőket és fordítva. Az adóalap megállapításakor növeli az adózás előtti eredményt az adóévben terv szerinti értékcsökkenési leírásként – ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is – elszámolt összeg, csökkenti az értékcsökkentési leírásként a Tao. törvény szerint az adóévre megállapított összeg.
Hányféle módon történhet meg a tárgyi eszköz kivezetése? Igen, jól gondolod, nem csak az értékesítés tartozik ide. Milyen események tartoznak még a tárgyi eszközök kivezetése közé? Nézzük! A kivezetést el kell végezi tárgyi eszköz: – értékesítés – apportként történő átadás – térítés nélküli átadás – selejtezés, hiány és – átsorolás esetén is. Autó is tárgyi eszköz, de ezt kivezetni bűn... 🙂 Ma nézzük meg kicsit részletesebben az értékesítés elszámolását! Mindig tartsd szem előtt, hogy értékesítés elszámolásának két része van: 1. Az értékesített tárgyi eszköz áfa nélküli eladási árát el kell számolnod bevételként, mégpedig egyéb bevételként. 2. Az eszköz könyv szerinti értékét (nettó értékét) pedig ráfordításként, azon belül egyéb ráfordításként. Nézzük a könyvelését! 1. Első lépésben számold el az áfa nélküli eladási árat bevételként: T: 311 Vevők K: 961 Egyéb bevétel Ezután a fizetendő áfát: T: 311 Vevők K: 467 Fizetendő áfa 2. Tárgyi eszköz kivezetése Ezután vezesd ki a könyv szerinti értéket (nettó érték): T: 861 Egyéb ráfordítások K: 12-15 Tárgyi eszközök Majd ki kell vezetned a halmozott terv szerinti értékcsökkenést: T: 129-159 K: 12-15 Tárgyi eszközök Majd a terven felüli értékcsökkenést is: T: 128-158 K: 12-15 Tárgyi eszközök Mindezt megoldhatod úgy, hogy a bruttó értékét vezeted ki a tárgyi eszköznek egyéb ráfordításként, s ezután az écs-ket a ráfordítással szemben vezeted ki.
A NAV álláspontja szerint a gordiuszi csomó a következőképpen vágható át. Ilyen esetben a társaság részére fizetett előleg megnevezett összeg az ingatlan 2021-ben teljesülő értékesítéséhez kapcsolódik. Az ingatlanértékesítést a 2020-ban fizetett előleg és a 2021-ben fizetett fennmaradó vételárrész összegének arányában részben adómentesnek, részben adókötelesnek kell tekinteni. Az Áfa tv. §-át úgy kell alkalmazni, hogy az ügylet 2021-es teljesítésének hónapjára és a hátralevő hónapokra együttesen időarányosan jutó előzetesen felszámított adó összegét az adómentes értékesítés arányában véglegesen nem helyezheti levonásba az adóalany, míg az adóköteles értékesítés arányában véglegesen levonásba helyezheti azt. Tegyük fel, hogy a fent említett esetben a cég a vételár 10%-át vette át előlegként 2020-ban, a fennmaradó 90%-ot pedig már 2021-ben fizette meg a vevő. A beszerzést terhelő áfa 1. 000 eFt volt, amit a cég levonásba helyezhetett, mivel adókötelesen adta bérbe az ingatlant. A figyelési időből az ügylet 2021. márciusi teljesítésének hónapját megelőzően 48 hónap telt el, tehát a teljesítés hónapjával együtt még (240-48=) 192 hónap van hátra.
A himnuszköltészet a középkorban élte virágkorát, része lett a vallási szertartásoknak, érintkezett az imaformákkal, és elősegítette a rímes-időmértékes verselés fejlődését. A himnusz a későbbi korokban már nemcsak vallásos tartalmakat fejezett ki, hanem bármely bölcseleti mondanivalót; és a hagyományos szerkezeti keretek is fellazultak. Így végül az ódával csaknem azonos jelentésű fogalommá vált: szárnyaló lendületű költemény, amelyet szinte bármely tárgy, téma – elvont eszme, természeti jelenség, kiváló tulajdonságú ember, egy ország – magasztalására írhattak. Ki irta a himnuszt. Jegyzetek Szerkesztés Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés Nemzeti himnusz Magyar himnusz Székely himnusz Boldogasszony Anyánk További információk Szerkesztés A világ himnuszai
Vörösmarty korában a "nagyszerű" jelző nem valamiféle magasztosat jelentett, hanem a teljes pusztulást. Éppen ezért fogalmazza meg Vörösmarty a korparancsot: "Légy híve rendületlenűl hazádnak, oh magyar…" Látható tehát, hogy Vörösmarty Szózatának eszmerendszere és eszmemenete számos ponton érintkezik Kölcsey Himnuszának mondanivalójával, csak Vörösmarty Kölcsey Istene helyett kortársaihoz fordul, és erkölcsi felhívás nyelvén fogalmazza meg a Szózatot. Mindemellett Vörösmarty költői érzékenysége magába szívta a régi magyar századok gondolatait, tapasztalatait.
Már a zeneszerző életében elkezdődött a Himnusz gyászosabb előadásainak sora, ma pedig Dohnányi Ernő '30-as években készült, méltóságteljes, lassú hangszerelésében játsszák. " 1918-ban hivatalos himnusz nélkül maradt Magyarország. Akkoriban nem volt rendelkezés arról, hogy ez legyen a himnusz, de ezt énekelték. A reformátusok és evangélikusok is énekelhették Erdélyben, mert benne volt az énekeskönyvükben, így nem lehetett betiltani. Nyári Krisztián beszélt arról is, hogy van egy Erkel-féle Szózat unk is, a zeneszerző versenyen kívül zenésítette meg. A Himnusz születése, története, irodalomelméleti, zenetörténeti és szakrális háttere (2.) | Felvidék.ma. A szerző felelevenítette a történetet, hogy Magyarországon a szovjet időkben miért nem cserélték le a himnuszt szovjet típusú himnuszra. "Révai József akkori kultuszminiszter Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt kérte fel egy új himnusz megírására, akik leültek, állításuk szerint negyed órát beszéltek, majd visszamentek, s elmondták, hogy nem kell ennél jobb himnusz. Attól fogva szöveg nélkül, instrumentális változatban játszották. Ezért is volt '56-ban olyan erős közösségteremtő ereje, amikor szöveggel lehetett énekelni. "
Ám a kezdeményezés teljesen visszhangtalan maradt. A Kölcseyt megelőző száz évben voltak a himnusz funkcióját betöltő dalok, erős egyházi háttérrel, ám ezek nem hasonlítottak igazán a hagyományos nemzeti himnuszokhoz – jegyezte meg. Nincs ősi magyar himnusz – válaszolta a 'mi volt a himnusz a Himnusz előtt? ' felvetésre. "A katolikusoknál a Boldogasszony Anyánk, a reformátusoknál a Tebenned bíztunk eleitől fogva, az evangélikusoknál pedig az Erős vár a mi Istenünk, amit Luther Márton írt az 1520-as években. Utóbbinak egyik leggyakrabban énekelt fordítást József Attila írta egy jeligés pályázatra, ám mindez csak jóval a halála után derült ki. Ki énekli a himnuszt? | Felvidék.ma. " Nyáry Krisztián szerint a kuruc korban születtek az első himnusz-előképek, amelyeknek már politikai közösségteremtő erejük volt. "A Rákóczi-nóta később keletkezett, már a szöveg is a levert harc utáni bujdosókat emlegetett. A dallamot a 18. század végén, a 19. század elején kezdték el feldolgozni, először Bihari János cigányprímás, aki a verbunkos muzsika sztárja volt, egy német katonazenész jegyezte le a tőle hallott dallamot.
Nem az összmagyarság nemzeti himnuszának készült, mégis az lett. Nem uralkodók és politikusok emelték fel, hanem a nép az évtizedek alatt. Nem azonosul mindenki a sorokkal, mégis felállva énekli minden magyar ember. A magyar kultúra napja a Himnusz születéséhez kötődik, ahhoz a költeményhez, amelynek története legalább annyira zivataros, mint a magyar nemzeté. 1823. január 22-én írta meg Kölcsey Ferenc a Hymnus – A magyar nép zivataros századaiból című költeményét. Pontosabban ekkor tisztázta le a kéziratot, amit korábban, valamikor 1822 vége felé kezdett el írni, abban az időszakban, amikor a költő mély depresszióban szenvedett, évekig alig lépett ki szatmárcsekei otthonából, írótársaival is csak felületesen tartotta a kapcsolatot. Az elbeszélések szerint itt került a kezébe egy akkor még ismeretlen XVI. századi költő, Balassi Bálint istenes éneke, amely olyan ihlető erővel hatott rá, hogy a depresszív életérzés ellenére nekilátott egy saját hazafias költemény megírásának. (Kölcsey soha nem tudta meg, hogy a Hymnus ihletőjeként számon tartott Balassi énekeket nem Balassi, hanem tanítványa, Rimay János írta valójában. )