Bármennyire is kierőszakoltnak hat azonban a Finánc a pácban párkapcsolati konfliktusa, parodisztikus elemként is tekinthetünk rá. Miközben a buddy-cop filmek kapcsán rendre előcitálják a látens homoszexuális olvasatokat, az aktuális francia film esetében a furcsa pár egyik tagjának ahhoz, hogy elnyerje a szeretett nő kezét, valóban gyűlölködő társának szívét kell meghódítania. A főhősök összerázódásának folyamatát egy kevésbé kidolgozott, ám olykor meglepően erőszakos bűnügyi szál támogatja meg; bár az agresszív tendenciát elsősorban a belga figura hordozza magában, aki sokszor zavaróan, ok nélkül is lövöldözésbe kezd, akár egy templomban is. A járőrözés hátterében meghúzódó problémák a Schengeni egyezmény árnyoldalaira világítanak rá: az alig akadályoztatott határátkelés a drogcsempészek előtt is megnyitja a kapukat, miközben a határ menti kisvárosok gazdasága a leépülés szélére kerül. Dany Boont mindenképpen dicséret illeti, hiszen sablonok mentén kiforró filmjében – ha nem is mélységeiben, de – ügyesen körüljár egy hangsúlyos európai változást.
A hasonlóságon felesleges csodálkozni, Dany Boon komikusi karrierjét is a sztereotípiák mentén húzta fel: bár tizenévesen leküzdötte a szokatlan észak-francia dialektusát, szerepeiben rendre bohókás északi fickókat formál meg. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! A Schengeni egyezmény következtében félig-meddig lőttek az EU-tagországok határainak, s a változásra a Finánc a pácban vámtiszt-főhősei is ráfaragnak, mikor az első belga-francia járőrcsapatba kapnak besorolást. A belga Ruben (Benoit Poelvoorde) vérbeli frankofób, megszállott patrióta, aki a hazáját rendre megtámadó szomszédokat éppúgy gyűlöli, mint a Belgiumra átjáró házként tekintő környező népeket is. A francia Mathias (Dany Boon) életét a lelkében lappangó belgákkal szembeni harag helyett titkolt párkapcsolata bénítja meg: pechjére éppen Ruben húgához (Julie Bernard) fűzi tiltott szerelem. A nem túl eredeti felállás Benoit Poelvoorde ( Veled is megtörténhet, Coco Chanel) és Dany Boon ( Micmacs, Fegyverszünet karácsonyra) közti kémiának köszönhetően mókás, nemzeti különbségeken nyugvó szócsatákkal és összecsapásokkal telítődik meg, amelyek a vége főcím közeledtével csitulnak, kifejezve az előítéletekben és az elfogult patriotizmusban rejlő hamisság tanulságát.
Szóval aki elmegy erre a filmre, garantáltan ki fog kapcsolódni, bár sok új szemponttal nem lesz gazdagabb, már ami a nyugat-európai etnikai izmozásokat illeti. De hogyan is lehetne? A film alapján úgy tűnik, amennyiben a franciák lerohannák és feldúlnák Belgiumot (ha az nem esik szét addig magától), csak akkor tűnne fel, hogy ki az ellenség, ha közben a Marseilles-t dúdolnák, vagy Edit Piaf-egyveleget énekelnének. Mert amúgy szinte kiköpött egyformák: hevesen grimaszoló, sebesen szájaló, francia anyanyelvű, szerethető marhák. (Finánc a pácban, színes, feliratos, francia vígjáték, 114 perc, 2010. Rendezte: Dany Boon. Forgalmazó: Budapest Film. ) – Szathmáry István Pál
Előzetes képek Az előzetesek nagy felbontású képeit nézhetitek itt meg és akár le is tölthetitek.
Ahogy felfuvalkodik dühében, azt gyakorlott képregényfigurák is megirigyelhetnék. Milyen kár, hogy az előítéletek e komikus szobrának nem akad méltó kihívója: igaz, hogy a camembert-zabálók oldalán Boon is odateszi magát színészként, de elég erőtlen Jerry a belga Tom oldalán. Komplikált dolog belgának lenni, aminél talán csak a burleszkkészítés komplikáltabb. Csak egy kis szellem meg egy kis humor kellett volna ide, nélkülük viszont kutya nehéz vígjátékot csinálni - ahogy belgának és franciának lenni is. A Budapest Film bemutatója
Interjú a Szepes Gyula Művelődési Központ újranyitásáról Wolf Katalin intézményvezetővel
Szepes Gyula Művelődési Ház Az 1972-ben megnyílt művelődési központ Emődy Attila és Vukovich Miklós tervei alapján készült el, kertjében Eőry Emil Városvédő angyal szobra látható. Az épület kemény geometrikus vonalaival, tiszta tömegével, tradicionális hangulatot árasztva talán elsőként tett kísérletet a modern és a hagyományos építészet ötvözésére. A már korábban megalakult klubok, szakkörök, mint például a Képzőművészeti Kör, a Bukovinai Székely Népdalkör, az újonnan átadott épületben otthonra találtak és azóta is működnek, más, új klubokkal, művészeti csoportokkal együtt. Az intézmény célja, a kultúra közvetítését hitelesen végezni. Pénztár | JEGYx1 - Szepes Gyula Művelődési Központ. Az intézmény 2004-ben felvette Szepes Gyula festőművész nevét, aki az érdi táj festője volt, s évtizedekig a Képzőművész Kör vezetője. A művelődési központ tevékenységében jelentős vonulatot képeznek a művészeti együttesek és a különböző közösségek. Énekkarok, táncegyüttesek, szabadidős-, gyűjtő- és hobby klubok valamint környezetvédelmi, kreatív szakkörök várják az érdeklődőket.
BETYÁROK ÉRDEN SZEPES GYULA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT SZEPES GYULA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 2022. 09. 02 // 17:00 - 18:00
Mint gyertya-csonkok roppant ravatalnál, tönkök merednek dúltan szerteszét, s a nyár, ez a kilobbant forradalmár, vérpadra hajtja szőke, szép fejét. A partot fűzek testőrsége óvja, a tollforgójuk ritkítottan ing. Halkan himbál a horgom úsztatója, nagyot csobbant a játékos balint. Fény-pászma hull most messze, holt mezőig, s a víz egy percre hullámos határ: innen mosolygó partja tükröződik, itt egy utolsót lobban még a nyár. De túl, gyepén a ritkuló bereknek ijedt lombok rebbennek szerteszét, a szél felettük pókszálat lebegtet, ezüst pókszálat és ezüst zenét. Online Jegyvásárlás | Jegycenter.hu. Az ősz hárfás tündére jár a réten, az ő húrjáról szól a halk zene. Most át fog jönni: árnyékát sötéten pallónak átveti a jegenye. Körmendy Zizi: Rakacai vörös Heltai Jenő: Ősz Nyomon kisér az éjszakába Valami halk, sejtelmes ének. A csöndességben az öreg fák Egymásnak titkokat mesélnek. Szelíden egymáshoz simulnak A mesemondó, karcsú ágak És mintha mindnek lelke volna, Suttognak, sírnak, muzsikálnak. Majd elhallgatnak. Bántja őket Az őszi éjjel szörnyű csendje S reszketve, félve összebújnak, Mintha a lelkük dideregne.
Az elmaradt gyereknapi rendezvénnyel, sörfesztivállal és Street Arttal kapcsolatban az intézményvezető elmondta, hogy a városi nagyrendezvényeink a BM hatálya alá tartozó 1000 fő feletti zenés-táncos rendezvények kategóriájába esnek, és egyelőre nincs meg az a jogszabályi háttér, ami egy szabályos engedélyezési eljárás lefolytatását lehetővé tenné. Mindenesetre a városvezetéssel egyeztetve nagyon szeretnék ezeket későbbi időpontban megvalósítani, ha a közegészségügyi helyzet is alkalmas erre és a jogszabályi háttér is megszületik hozzá. Hétfőn nyit a Szepes Gyula Művelődési Központ - Érd Most!. Augusztus 20-án napközben pótolnák be az elmaradt gyereknapi rendezvényt, délután pedig könnyűzenei koncertekkel várnák az érdeklődőket, de ezzel kapcsolatban pont az előbbiek miatt, még konzultálniuk kell mind a katasztrófavédelemmel, mind a rendőrséggel, mind az ÁNTSZ-szel. Végül egy jó hír minden érdinek. Télen a főtér megtelt élettel az ideiglenesen felállított koripályának, na meg persze a finom italoknak és falatoknak köszönhetően. Nyáron ugyanilyen pezsgővé válhat majd a főtér, ugyanis a tervek szerint júliustól igazi kiülős helyszínt szeretnének itt létrehozni, ahol a vendéglátósok gondoskodnak mindenről, mi szem-szájnak ingere, pénteken és szombaton este pedig szórakoztató és kulturális programokat is élvezhetünk a szabad ég alatt a művelődési központ munkatársai szervezésében.
A Duna-Art fotóklub az Érd MJV Önkormányzata kulturális pályázatán nyert összegből szervezte meg tavaly ősszel az Aggteleki Nemzeti Parkba a fotóstúrát. 2016. október 28 és 30-a között a Rakaca-víztároló partján, Szalonnán szálltak meg a fotósok, majd onnan indultak a kirándulásokra Aggtelek, Jósvafő, Martonyi és Edelény települések környékére. A klub egyik tagja ugyanabban az időben a Hargitán készített fotókat, amelyek jól illeszkednek a tárlat anyagába. Szakács Miklós: Aggteleki hangversenyterem A kiállított fotók három őszi vers alapján lettek a kiállításra válogatva – mondta el Körmendy Zizi, a Duna-Art Fotóklub vezetője. Áprily Lajos: Októberi séta Ez itt a hervadás tündér-világa. Akartál látni szép halált velem? A Bükkös-erdő bús elégiája szép, mint a halál és a szerelem. Fától fához remegve száll a sóhaj, közöttük láthatatlan kéz kaszál. Az ágakról a fölrebbent rigóraj tengődni még a holt irtásba száll. Lombját a gally, nézd, mily kímélve ejti, holnap szél indul, döntő támadás, holnaputánra minden elfelejti, milyen volt itt a végső lázadás.