Az elnevezés a szomszédos Herminamezőtől ered, ami István nádor 1842-ben elhunyt ikerhúga, Habsburg–Lotaringiai Hermina Amália főapátnő után kapta nevét. Ugyanezen logika vezetett egyébként Istvánmező városrész elnevezéséhez is. Az egykori István út részben e kettő városrész határát is jelentette. Az út Dózsa György úti kezdetétől Hermina útig tartó szakaszát 1929-ben az apja révén Ajtós községből származó Albrecht Dürer halálának 400. évfordulójára emlékezve keresztelték át mai nevére. A fennmaradó rövidke szakasz a Hermina út és a körvasút (Francia út) között megmaradt István útnak egészen 1949-ig, amikor a kommunisták ideológiai (úri osztály-ellenes) indíttatásból azt is átnevezték. Az Ajtósi Dürer sor a mai meghatározás szerint vett Városliget és Istvánmező határán fekszik Dózsa György úti kezdetétől a Hermina útig, onnantól a körvasútig tartó szakasza pedig a mai értelemben vett Herminamező városrészben található. Híres lakói Bächer Iván (1957–2013) író, újságíró, publicista, tanár (5. )
Íjász Center Bt. 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 13. Tel. : 06 (1) 343-10-51 Fax: 06 (1) 413-1772 E-mail: Postacím: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 13. Kedves Látogató! Üdvözöljük honlapunkon! Üzletünk 2005 óta áll az íjászok és az íjászat iránt érdeklődők rendelkezésére. Az évek során az ország egyik legnagyobb árukészletével rendelkező cége lettünk. Kis- és nagykereskedelemmel egyaránt foglalkozunk. Folyamatosan építünk ki hazai ill. külföldi partnerkapcsolatokat és bővítjük készleteinket, hogy minél nagyobb mértékben tudjunk vásárlóink kéréseiknek, igényeiknek eleget tenni. Szaktanácsadással és szervízeléssel is állunk az íjászok rendelkezésére. Munkatársaink több éves íjászati és versenyzési tapasztalattal rendelkeznek. Nálunk mindent megtalálnak, ami az íjászathoz szükséges! Forduljon hozzánk bízalommal!
Bár sokan közlekednek az Ajtósi Dürer soron, a legtöbben nem tudják, kiről kapta nevét az út, a zuglói önkormányzat ezért névmagyarázó táblát helyez ki - mondta az InfoRádiónak a kerület vezetésének művészeti szakreferense. Albrecht Dürer, a reneszánsz festészet kiemelkedő alakjának édesapja a Gyula melletti Ajtósról származott, a község németesített nevét (Türer) nemesi előnévként használta a család. A művész a németországi Nürnbergben született 1471-ben, és ott is halt meg 57 évesen - magyarázta Kéri György. A festő édesapja, idősebb Albrecht Dürer 1455-ben érkezett Németországba, ahol ötvösmesterként dolgozott és rézmetszeteket készített; mesterségét később fia is kitanulta - tette hozzá a zuglói önkormányzat művészeti referense. A XIV. kerületi önkormányzat már korábban is avatott utcanév-magyarázó táblát, sok zuglói ugyanis arra gondolt, hogy a Limanova utcát a gaz sztálinista Limanov feleségéről nevezték el. Pedig ez nem igaz: az utca egy lengyelországi városról kapta a nevét, ahol 1914-ben a magyar huszárok gyalogsági ásóikkal verték vissza az orosz katonák támadását - mondta Kéri György.
Ugyanezen logika vezetett egyébként Istvánmező városrész elnevezéséhez is. Az egykori István út részben e kettő városrész határát is jelentette. Az út Dózsa György úti kezdetétől Hermina útig tartó szakaszát 1929-ben az apja révén Ajtós községből származó Albrecht Dürer halálának 400. évfordulójára emlékezve keresztelték át mai nevére. A fennmaradó rövidke szakasz a Hermina út és a körvasút (Francia út) között megmaradt István útnak egészen 1949-ig, amikor a kommunisták ideológiai (úri osztály-ellenes) indíttatásból azt is átnevezték. Az Ajtósi Dürer sor a mai meghatározás szerint vett Városliget és Istvánmező határán fekszik Dózsa György úti kezdetétől a Hermina útig, onnantól a körvasútig tartó szakasza pedig a mai értelemben vett Herminamező városrészben található. Híres lakói [ szerkesztés] Bächer Iván (1957–2013) író, újságíró, publicista, tanár (5. ) Bächer Mihály (1924–1993) Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, egyetemi tanár (5. ) Deák Ferenc (1803–1876) politikus, jogász, államférfi (19–21. )
világháború után – 1921-1930 és 1945-1957 között – épült, elkészült, átadott házakat mutatta be az újratervezés jegyében. 2022-ben bevesszük a Várat! Barátságos beszélgetésekkel, kíváncsi sétákkal, spéci programokkal érkezik a Budapest100 május 14-15-én. Vendégségbe jövünk, akár a turisták. Bemutatjuk az itt élők történeteit a Bécsi kaputól a Dísz térig, a Tóth Árpád sétánytól a falak mentén kanyargó lépcsőkig, és azt is, milyen a modern élet az évszázados falak között. A cél ma is az eredeti: bemutatni a pincétől a padlásig a házakat, megismerkedni a lakókkal és hozzájárulni új közösségek kialakulásához. A Budapest100 eseményeit önkéntesek és lokálpatrióták szervezik a házak lakóinak, illetve a részt vevő intézmények képviselőinek segítségével. Minden program ingyenes.
Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Megtudhatjuk, honnan származik, kikkel barátkozott, miért is tagadta meg az előkelő társaság, hogy befogadja, mi vitte rá a kalózkodásra, majd miért is állt be a hadseregbe, ott mit tett, hogy börtönbe csukták stb.. Az első oldalakon annyi névvel találkoztam, hogy csak kapkodtam a fejemet, de mint kiderült, mindenkinek fontos szerepe volt Rhett életében és viszont, még a legkisebb párbajsegéd (a könyv ugyanis egy párbajjal nyit) is feltűnik később a regény folyamán. A regény aztán utoléri az Elfújta a szelet és azzal párhuzamosan halad. Részletesebben megtudjuk, merre járt és mit csinált Rhett, amíg Scarlett férjeket fogyasztott el és próbálta Atlantában túlélni a polgárháborút. Mi a bajom igazából a regénnyel? Hát hogy az eredeti cím, a Rhett Butler's people (Rhett Butler népe) sokkal találóbb, mert úgy éreztem magát Rhettet továbbra se sikerült jól megismernem. Maradt ugyanaz a szívdöglesztő, mindenkivel udvarias és becsületes férfi aki volt, de inkább kaptam képet arról, hogy mi formálta, kik voltak a barátai, rokonai és ellenfelei, mint arról, hogy mit gondolt, mit érzett.
Ajánlja ismerőseinek is! Minden idők egyik legsikeresebb regénye, az Elfújta a szél a keményfejű, férfibolondító Scarlett O'Hara és a lázadó, talpraesett Rhett Butler szerelmét meséli el, amelyhez az amerikai Észak és Dél háborúja szolgáltat drámai hátteret. Szerzője, Margaret Mitchell visszautasított minden felkérést, hogy megírja a történet folytatását, irodalmi hagyatékának kezelői azonban idővel engedtek a rajongók nyomásának: Alexandra Ripley Scarlett életét gondolta tovább, Donald McCaig pedig most Rhettre összpontosít. A polgárháború időszakát kitűnően ismerő szerzőtizenkét éven keresztül dolgozott a regényen, szigorú "felügyelet" alatt, mert hűnek kellett maradnia az Elfújta a szél szelleméhez. Végre feltárul előttünk ennek a talányos férfinak az élete, akit a regény elején párbajban látunk viszont, majd megismerkedünk gyermekkorával és azokkal az emberekkel, akik a jellemét formálták: kegyetlen, hatalomvágyó apjával; az intéző lányával, Belle Watlinggel; bátor és határozott húgával, Rosemaryvel; régi barátjával, a felszabadított rabszolgák fiával, Tunis Bonneau-val, valamint számtalan más barátjával ésellenségével.
hétfő, január 17, 2011 Nagy Elfújta a szél rajongó vagyok! Daniel Mccaig könyvére pedig nagyon régóta vágytam. Egyszer meg is rendeltem a oldalról, mivel nagyon olcsó volt, de a line-osok nem tudták valamiért teljesíteni a rendelésemet. Így utána pár hétig csak vágyakoztam, mert nem lehetett kapni sehol. Aztán megláttam a Libri kínálatában végre, így megvettem. Nem volt olcsó. Sőt. 4200 forintot adtam érte. Érdekes könyv volt. Vaskos kötet, tele Rhett Butler életének különleges mozzanataival. Szóval érdekes könyv volt, de számomra csalódás. Főleg 4200 forintért sokkal jobbra számítottam. Próbáltam összevetni az alapművel a történetet, de nagyon nem ment. Főleg a kötet vége volt számomra zavaros. Főleg azok után, hogy hozzáolvastam az Elfújta a szél végét is. Hiszen az Scarlett O'hara életét helyezi a középpontba, ez pedig Rhett Butlerét, és mivel a két hős élete viszonylag hosszú ideig közös szálon fut, gondoltam, hogy a közös élet ugyanolyan kell, hogy legyen. Hát nem volt az. A Rhett Butler története darabos, számomra nincs kellőképpen kidolgozva.