thumb_up Intézzen el mindent online, otthona kényelmében Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van
Intézzen el mindent online, otthona kényelmében Válassza ki álmai bútorát otthona kényelmében. Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést. Színes választék Több száz különféle összetételű és színű garnitúra, valamint különálló bútordarab közül választhat
Sokszínű választék Bútorok széles választékát kínáljuk nemcsak a házba, de a kertbe is. Több fizetési mód Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést. Nem kell sehová mennie Válassza ki álmai bútorát otthona kényelmében.
Előtte Martfű (országos 245. hely, és 24-es statisztikai mutató), valamint Újszász (219. helyezés és ezer lakosra jutó 26 bűncselekmény) zárt a megye városai közül. A mellékelt táblázatból az is kitűnik, hogy két év alatt, 2008-hoz képest, mely településeink produkáltak szembetűnő romlást vagy javulást. Megye – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat. Túrkeve 148, Kunhegyes 142, Mezőtúr 116 helyet rontott a pozícióján, míg Tiszafüred 62, Karcag 55, Martfű 42, Jászberény pedig 30 helyet javított két év alatt. Látható, hogy Szolnok nem szerepel ebben az összevetésben. A megyei jogú városokat ugyanis külön rangsorolták a forrásközlők. A kiemelt kategóriába tartozó 23 település összevetésében megyénk székhelye nem áll jól, mert a 6. helyet foglalta el 2010-ben, a tízezer lakosra jutó 632 ismertté vált bűncselekménnyel. Az országos listát már hagyományosan Debrecen "vezeti", tízezer lakosra jutó 1053 ismertté vált bűncselekménnyel, míg a legjobb fajlagos mutatóval — 323 bűncselekmény tízezer lakosonként — a listautolsó Nagykanizsa rendelkezik.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYE VÁROSAI ÉS KÖZSÉGEI.
Mindemellett az erőteljesen vidékies jelleg és a Tisza szerepe is meghatározó. A vízrendszer a megye településhálózatának fejlődését jelentősen befolyásolja: 78 településből 31 közvetlenül érintkezik a Tiszával és legnagyobb mellékfolyói további települések egész sorát érintik. A településhálózat karakteres elemei a tanyás települések is, melyek a Jászság, Nagykunság és Tiszazug tájain terülnek el. A nagyvárosok hiányát három megyei pólus: Szolnok, Jászberény és Karcag kompenzálja. A megye népesedési viszonyai a kilencvenes években az országos trendnél némileg kedvezőbben alakultak, viszont az ezredfordulót követően a népességvesztés üteme rendkívül felgyorsult. SZOLJON - Megdöbbentő statisztika: itt a legbűnösebb városok rangsora. Hét év alatt mintegy 5%-kal csökkent a népesség, ezt elsősorban a lakosság egyre tömegesebbé váló elvándorlása okozta. Természet- és tájföldrajzi jellemzők A megye felszíne egyenletes síkság, amelyet alacsony szintkülönbségek jellemeznek. A megye mezorégióinak kistájai: Duna-Tisza közi síkvidék: Gerje-Perje-sík, Pilis-Alpári-homokhát Közép-Tisza-vidék: Borsodi-ártér, Hevesi-ártér, Szolnoki-ártér, Jászság, Tiszafüred-Kunhegyesi-sík, Szolnok-Túri-sík, Tiszazug, Hortobágy Alsó-Tisza-vidék: Dél-Tisza-völgy Észak-Alföldi-hordalékkúpsíkság: Hatvani-sík, Gyöngyösi-sík, Hevesi-sík Berettyó-Körös-vidék: Dévaványai-sík, Körös menti sík Körös-maros köze: Békési-sík, Körösszög Éhajlati és vízrajzi adottságok Éghajlata szélsőséges vonásokat mutat.
Területe: 5581, 71 km² Lakónépesség: 383 489 fő (2013. dec. 31. ) Megyeszékhely: Szolnok (73 106 fő, 2013) Járások:Jászapáti, Jászberényi, Karcagi, Kunhegyesi, Kunszentmártoni, Mezőtúri, Szolnoki, Tiszafüredi, Törökszentmiklósi Települések száma: 78 Általános földrajzi leírás Jász-Nagykun-Szolnok megye Kelet-Magyarország középső részén helyezkedik el, az Észak-alföldi Régió részeként. 7 megyével határos: északról Heves és egy rövid szakaszon Borsod-Abaúj-Zemplén, keletről Hajdú-Bihar és Békés, délről Csongrád-Csanád, délnyugatról Bács-Kiskun, nyugatról pedig Pest megye határolja. 78 településéből Szolnok megyei jogú város, és további 20 városi jogállású. A térség közlekedési, kereskedelmi, oktatási és idegenforgalmi központja Szolnok, amely egyben forgalmas tiszai átkelőhely is. A megye településhálózatát a szélsőségektől mentes településméretek, valamint a sűrű – alapvetően a Nagykunság területét érintő – kisvárosi hálózat jellemzi. A kisvárosok között nagy arányban fordulnak elő a tízezer főnél népesebb, vagy azt megközelítő népességű városok (20 városból 11 ebbe a települési kategóriába tartozik).
Ehhez azonban elengedhetetlen az érintett szereplőkkel való folyamatos egyeztetés és kapcsolattartás. A konzultációt követően a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat és a megye 20 városa együttműködési megállapodást írt alá a 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztési ciklus megalapozásáról. A dokumentum a megyében 4 fejlesztési térséget határoz meg, a Jászság; a Szolnok-Törökszentmiklós-Martfű térsége; a Nagykunság-Tisza-tavi térség és Mezőtúr térsége – Tiszazug. Ez a felosztás képezi majd a jövőbeni területfejlesztés alapját. (JNSZMKH Kormánymegbízotti Kabinet)