A Méliusz Juhász Péter Könyvtár rendezvényeinek egy része a TOP-6. 9. 2-es pályázat keretein belül zajlik. Ettől az évtől további irodalmi programokkal szeretnénk színesíteni kulturális rendezvényeink sorát három kategóriában: szórakoztató és szépirodalom; gyermek- és ifjúsági irodalom; tudományos és ismeretterjesztő irodalom.
63. Telefon: 52/425-571 E-mail: Nyitvatartás: Hétfő, szombat - vasárnap: Zárva; Kedd: 9. 00; Szerda, Csütörtök, Péntek: 13. 00 Közösségi terek Csapókerti Közösségi Tér Debrecen, Süveg u. 3. Tel. /Fax. : 52/411-016 E-mail: Nyitvatartás: Hétfő, szerda - szombat: 10. 00-18. 00; Kedd: 9. 00-19. 00; Vasárnap: Zárva Nyári nyitvatartás: a megszokotthoz képest rövidebb, eltérő lehet A Csapókerti Közösségi Ház 1962. november 3-án nyitotta meg kapuit Horváth Árpád Művelődési Ház néven. Akkor ez volt a város egyetlen közművelődési célra épített intézménye. 1985-ben megalakult a máig aktív Csapókerti Közművelődési Egyesület a környék lakosai alapításában. Rengeteg civil szervezet tartja itt foglalkozásait, próbáit; bálokat, közös főzéseket, szüreti mulatságokat szerveznek. Homokkerti Közösségi Tér 4030 Debrecen, Szabó Kálmán u. 68. Tel. : 52/412-227 Nyitvatartás: hétfő, szerda - szombat: 10. 00; vasárnap: zárva (továbbá programokhoz igazodva) Nyári nyitvatartás: a megszokotthoz képest rövidebb, eltérő lehet A Közösségi Ház naprakész információi özösségi-Ház oldalon is megtalálhatóak.
További részletek megtekintéséhez váltson teljes képernyős módra
Az éves keretösszeg elérésének vizsgálatakor a kifizetett társadalombiztosítási járulékalapot képező keresetet, jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amely időszakra vonatkozóan azt kifizették. Kiemelt kép: Mint Images/AFP De mint Farkas András hangsúlyozta, csak azokban az esetekben nem jár a nyugdíj mellett szerzett kereset alapján a nyugdíjnövelés, amikor a keresetet nem terheli nyugdíjjárulék. Ha viszont a keresetet, jövedelmet nyugdíjjárulék terheli, így például a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozóknál, továbbra is jár majd a nyugdíjnövelés. Nyugdíjas, illetve korhatár előtti ellátásban részesülők kereseti korlátja 2013. | HR Tudásbázis. Nem kell kilépni, belépni, ha nyugdíjba vonul és tovább dolgozna Eddig aki azt tervezte, hogy a nyugdíjazása után is tovább dolgozna, annak a nyugdíjmegállapítás kezdő napjára, egyetlen napi biztosításijogviszony-mentesség miatt meg kellett szüntetnie (a vállalkozói jogviszonyok kivételével) az összes egyéb keresőtevékenységgel járó jogviszonyát. Másképp nem lehetett a nyugdíjazást kérni. Aztán az illető akár már másnap újraindíthatta a jogviszonyát, munkaviszonyát, akkor már nyugdíjasként.
Társas vállalkozás nyugdíjas tagja vesz ki tagi bért, és kiadja a lakását cégnek. A kérdésem az lenne, hogy a lakáskiadás bevétele is beleszámít a nyugdíjas jövedelmi korlátba? Köszönöm
Számos változást hoznak a nyugdíjasok munkavállalásával és a nyugdíjba vonulással kapcsolatban a már elfogadott jövõ évi adótörvények és a központi költségvetést megalapozó törvény. A Farkas András nyugdíjszakértõ segítségével vette sorra, melyek a legfontosabb változások és mit jelentenek ezek a gyakorlatban. Az elfogadott szocho-törvény alapján a munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasok – vagyis az öregségi nyugdíjasok, a "nõk-negyvenesek", a szolgálati járadékban és korhatár elõtti ellátásban részesülõk - után nem kell a munkáltatói közterheket megfizetni, és a munkavállalótól is csak szja-t vonnak jövõre. Éppen úgy, mint a nyugdíjas szövetkezeteknél. A munkáltatói szocho-mentesség és a munkavállalói járulékmentesség azonban kizárólag a Munka Törvénykönyve (Mt. ) szerinti jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalókra érvényes – hangsúlyozta Farkas András. A kiegészítõ tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozóknál például nem változik semmi. Megszűnik a kereseti korlát az állásban lévő nyugdíjasoknál – Idősvonal. Nekik eddig is volt szocho-mentességük, viszont továbbra is kell fizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot (ez az idén havi 7050 forint), és a 10 százalékos nyugdíjjárulékot.
A szabály pontos szövege szerint (A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény – a továbbiakban: Tny. – 2020. június 30-áig érvényes 83/B. §-a): ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi teljes nyugdíjban részesülő nő a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. A rendelkezéssel érintettek köre azért szűkül a nőkre, mert a nyugdíjkorhatár betöltése előtti nyugdíj 2012. január 1-jétől már csak a nők 40 évi jogosultsági idejére alapozott öregségi nyugdíj lehet. 2019. január 1-jétől az olyan saját jogú nyugdíjas, aki a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban áll, nem minősül biztosítottnak, így nyugdíjjárulék fizetésére sem köteles.