A hozzánk érkező külföldi kereskedők nem kíváncsiak a mi cabernet sauvignonjainkra, chardonnay-inkra. Magyar fajtákat kell ültetni és belőlük csúcsborokat készíteni, ahogy az osztrákok a zöldvelteliniből és főleg a kékfrankosból, amik a világ csúcséttermeiben ott vannak. A mi adottságaink sokkal jobbak, de nem élünk velük. Nem lehet cél, hogy két-három euróért adjuk el külföldön a magyar bort. Izabella (szőlőfajta) – Wikipédia. – Fontos küldetése a magyar pezsgő ügye is, az első borászok között készített ebből a nemes italból. Merre tart az egykor világhírű és Franciaország után a második legjelentősebb magyar pezsgőkultúra? – Nagyot lendített az ügyön, hogy 2013-ban eltörölték azt az előírást, hogy kapitális összegű jövedéki letétet kell elhelyezni. Ez akkor a nagy pezsgőgyáraknak kedvezett, így viszont a kis pincék számára is lehetővé vált a pezsgőkészítés. Akkoriban nagyjából ötféle hagyományos módszerrel készült, vagyis palackos erjesztésű pezsgő volt Magyarországon, ma meg van vagy százötvenfajta. A verseny emeli a minőséget, és növeli a fogyasztást is.
A határ menti településen ugyanis gyakran még féléretten leszedik a termést és szétdobálják azokat.
– Milyen évjáratban mutatják a legszebb arcukat? – A meleg években, mint a kék szőlők általában. Szakmai közhely, hogy a fölmelegedés, a klímaváltozás bizonyos határig jó ezeknek a fajtáknak, biztosabban beérnek. 2010 és főleg 2014 ugyan katasztrofálisan hűvös volt, és rengeteg eső esett, ám ezeket leszámítva kifejezetten erős éveknek örülhettünk. 2010 és '20 között volt a hét legmelegebb esztendő, ami nekünk kedvezett. – Mitől különlegesek ezek a fajták? – Egyedi ízviláguk van, nem hasonlítanak semmilyen közismert fajtára. Rendkívül gyümölcsös, fűszeres, jól iható bort adnak. Nem túl magas a csersavtartalmuk, kiválóan párosíthatók ételekhez. Ezzel kitágítják a bevett vörös fajták spektrumát, ami alapvetően szűkebb, mint általában véve a fehéreké. – Milyenek a visszajelzések? Érik a szőlő youtube. – A vörös fajták mindegyikéből vittek tőlem szaporítóanyagot, mutatkozik tehát szakmai érdeklődés. Idelátogató külföldi szakemberek is elismerően nyilatkoztak, szorgalmazták, hogy tartsak külföldön bemutatót ezekből a régi fajtákból, de most még nem látom értelmét, mert ha hirtelen rendelnek mondjuk ötven karton bort, akkor nem tudom teljesíteni a kérést.
Érdeklődtünk arról is, hivatalosan mivel indokolták a rektor leváltását, illetve mivel foglalkozik majd Erdő Mária a továbbiakban - ezekre a kérdésekre egyelőre nem kaptunk válaszokat. Erdő Mária szabadságon Megérkezett a hivatalos bejelentés Fülöpné Erdő Mária, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola távozásával kapcsolatban. A Váci Egyházmegye közleménye szerint Erdő Péter bíboros húga rektori megbízásának lejártáig, tehát július 31-ig szabadságot vett ki. Mint írták, "a rektor asszony az évek során felgyülemlett, ki nem vett szabadságára, valamint egészségi állapotára való tekintettel kérte, hogy a megbízatásából hátra levő időt szabadságon tölthesse. Cseke Péter honlapja. Kérését Dr. Beer Miklós, aki váci megyéspüspökként a Főiskola fenntartója, valamint a mindenkori rektor munkáltatója, elfogadta". Erdő Mária hivatalosan tehát továbbra is az iskola rektora, ám az intézmény vezetését – mint megírtuk – helyettese látja el. A rektori szék betöltésére a fenntartó egy későbbi időpontban tesz közzé pályázatot a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint.
(A szerk. )
Borenich Péter a Bakony szívében, Zircen született 1940. május 4-én. Apai felmenői Horvátországból települtek át a tizennyolcadik században a Bécs és Sopron közötti Várvidékre, a mai Burgenlandba. Dédnagyapja, Borenich Márton neves pedagógus volt és számos tankönyvet is írt. Nagyapja és édesapja is a tanítói hivatást választotta. Édesapja – Borenich Kálmán Jenő – a tanítóképző elvégzése után, 1934-ben, Zircen vállalt tanítói állást a helyi elemi iskolában. Édesanyja, Scherer Mária felmenői a Fekete erdei Schonachból származnak. Üknagyapja ott volt órás. A családi legendárium szerint a településen az 1800-as évek közepén hatalmas tűzvész pusztított, amelyben a Scherer család minden vagyona elégett. A tizenkétgyermekes üknagyapa ekkor összetákolt egy tutajt, s ezzel indította útnak fiát, Scherer János Györgyöt, aki szintén kitanulta az órás mesterséget. Ő leereszkedett a Dunán egészen Győrig, ahol megállt, mert a zirci cisztercitákhoz volt ajánló levele. Innen ment le Zircre, ahol letelepedett, s ő javította a környék elromlott óráit.