Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar 2010-ben alakult meg a Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar – mint a Csepeli Munkásotthon Fúvószenekar utódzenekara –, melynek célja a fúvószenekari kultúra ápolása hazai és külföldi színpadokon, fesztiválokon, találkozókon, ünnepségeken, tovább öregbítve ezzel a csepeli fúvószene jó hírnevét. Az együttes működését a zenekar nevét viselő Közhasznú Alapítvány és Csepel Önkormányzata biztosítja. - Péntek János karmester e-mail: telefon: +36-20/970-69-36 További információk:
Az ötvenes és a hatvanas évek magyar slágereiből adott sikeres koncertet a Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar, valamint Bolba Éva és Túri Lajos Lui énekesek a Stefánia Palotában október 22-én. A zenekart Péntek János karnagy vezényelte. Az est fővédnöke Németh Szilárd országgyűlési képviselő, védnöke Borbély Lénárd polgármester volt. A telt házas eseményen megjelent Morovik Attila alpolgármester, Tadeusz Deszkiewicz, a lengyel köztársasági elnök tanácsadója, valamint Csepel testvérvárosainak elöljárói Kielcéből, Szczecinből és Nagyszalontáról. A koncerten népszerű magyar slágereket adtak elő, amelyeket főleg az idősebb nemzedék ismer jól, de a fiatalabbak is élvezettel hallgatták. A hatvanas években különösen népszerűvé váltak a könnyűzenei dalok, az első táncdalfesztivált 1966-ban rendezték meg. A következő években számtalan előadó vált ismertté a műsornak köszönhetően. Közéjük tartozott Aradszky László, Korda György, Koós János, Kovács Kati, Mary Zsuzsa, Szécsi Pál és sokan mások.
A Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar most először adott közös koncertet Bolba Éva és Túri Lajos Lui énekesekkel közösen. Bolba Éva és Túri Lajos Lui a magyar könnyűzenei élet jelentős képviselői. A zenekari hangszerelést Körmendi Péter zeneszerző, zenei rendező készítette. Cs. A. Galériánkat megtekinthetik IDE kattintva. This entry was posted on 2016. október 26. szerda at 14:03 and is filed under Csepel, Kultúra. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2. 0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.
Az eseményen Borbély Lénárd polgármester, Morovik Attila és Ábel Attila alpolgármesterek, valamint a játéktervező Sárossy Tibor festő- és szobrászművész is részt vettek. Beküldve a(z) Érdekes, Csepel, Kultúra kategóriába | 2 hozzászólás » Koncerttel ünnepelték a hanukát 2017. december 19. kedd Koncerttel egybekötött rendezvénnyel ünnepelte a hanukát a Budapesti Zsidó Hitközség Dél-pesti körzete a Lajtha László Művészeti Iskolában. A zsidóság legismertebb ünnepe a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására emlékezik, leginkább a fény ünnepeként szokták említeni. A vasárnapi rendezvényen a zsidó közösség tagjai mellett részt vettek a dél-pesti önkormányzatok képviselői is. A csepeli önkormányzattól Ábel Attila alpolgármester gyújtotta meg az első hanuka-gyertyát. A gyertyagyújtást Soroksár és Pesterzsébet alpolgármesterei, majd a zsidó közösség tagjai folytatták. A szertartást az ilyenkor hagyományos fánkkal való vendéglátással, majd zsidó zenékkel, dalokkal folytatták. (tovább…) Beküldve a(z) Érdekes, Csepel, Kultúra kategóriába | Nincsenek hozzászólások
A nagy sikerű koncert után merült fel, hogy a zenekar történetét egy szép kötetben feldolgozva a nagyközönség elé kellene tárni. Mintegy három hónap megfeszített munkájával született meg az "Egy csepeli fúvószenekar története" című könyv, mely a történeti feldolgozás és a rengeteg fotó mellett betekintést ad a fúvóshangszerek történetébe is. A könyv létrejötte Péntek János gyűjtése mellett Dr. Cserhalmi Zsuzsanna és Dr. Gönye Anikó szerzői munkáján alapszik, de nagyban köszönhető a csepeli Munkásotthon munkatársainak, valamint a csepeli önkormányzatnak. A gondosan összeállított kötetből többek között az is kiderül, hogy a világháború utáni magyar történelem egy szomorú jelenségének köszönhető a zenekar létrejötte: Dömötör Lajos, a Zeneakadémia fuvola tanszakának egykori tanára értelmiségiként megbízhatatlan volt az új rendszer számára, a kiváló zenész ezért gyári segédmunkából tartotta el magát és családját. A munka mellett maradt ideje arra, hogy zenekart szervezzen, így jött létre a mai fúvószenekar elődje.
A zsűri elnöke ezek alapján megállapította, hogy a csepeli fúvószenekar jó úton jár a további sikerek felé. A szövetség értékelése szerint a zenekar a minősítés felső fokozatának kiemelt arany minősítését érdemelte ki. Az est zárásaként Borbély Lénárd virággal és Csepel borával ajándékozta meg a szólista zenészeket. Cs. A.
A suszter manói című Interaktív, élőszereplős mesejátékát Egyszer egy becsületes suszter nagyon elszegényedett. Olyan nagyon, hogy már nem is maradt mása, mint egy cipőre való anyaga. Egy este is, ahogy szokta, kikészítette a maradék bőrt, hogy másnap elkészítsen belőle egy cipőt. De aznap, az éj leple alatt, manók látogattak a cipész műhelyébe és elkészítették reggelre a szép pár lábbelit… További népszerű előadások Kérdésed van, szeretnél többet megtudni? Küldj üzenetet, vagy vedd fel a kapcsolatot velünk az alábbi elérhetőségeken: Programinfó, műsorrendelés: Szűcs Balázs Tel. : (20) 444 6309 HAHOTA GYERMEKSZÍNHÁZ interaktív darabjai, versben, rímekben megírt improvizatív előadásmódja garantáltan csalódásmentes élményt biztosít a gyerekeknek. Copyright ©2022 Hahota Gyermek Színház
A SUSZTER MANÓI Volt egyszer egy suszter, értette a mesterségét, szorgalmasan dolgozott. Hogy, hogy nem, a végén mégis úgy tönkrement hogy nem maradt egyebe, mint egyetlen pár cipõre való bõre. Abból este kiszabta a cipõt, hogy majd másnap elkészíti; tiszta volt a lelkiismerete, nem sokat emésztette magát a jövendõn, gondolta, majd lesz valahogy, tisztességes ember csak nem pusztul éhen; lefeküdt, és békességgel elaludt. Másnap jó korán fölkelt, és neki akart ülni a munkájának; hát ott áll: készen az asztalán a pár cipõ. A suszter ámult-bámult, nem tudta, mit szóljon a dologhoz. Kezébe vette a cipõt, alaposan végignézte, minden varrást, minden szögelést apróra megszemlélt; nem volt azon semmi hiba, nincs a: a mestermunka, amelyik különb lehetett volna. Hamarosan vevõ is jött. Nagyon megtetszett neki a cipõ. Fölpróbálta: éppen ráillett a lábára. - Mintha csak nekem készítették volna! - mondta örvendezve, és mert úgy találta, a suszter keveset kér érte, valamivel többet adott az áránál.
pontosan annyit, hogy éppen két párra való bõr tellett ki belõle. A suszter este ezeket is szépen kiszabta. "A többi munkát majd megcsinálom holnap reggel - gondolta -, ráérek a dolgomtól. " De mire másnap fölkelt, készen állt két pár cipõ, neki a kisujját sem kellett megmozdítania. Vevõ is akadt mind a kettõre, jól megfizettek értük, s a suszter, a pénzen most már négy párra való bõrt vásárolhatott. Harmadnap reggel azt a négy pár cipõt is készen találta. S így ment ez tovább napról napra, hétrõl hétre. Amit este kiszabott, az reggelre elkészült. A cipész hamarosan tisztes jövedelemre tett szert, és megint jómódú ember lett belõle. Karácsony táján egy este szokása szerint ismét kiszabta a másnapi cipõkhöz a bõrt, aztán, mielõtt lefeküdtek, azt mondta a feleségének: - Hallod-e, lelkem, mi lenne ha ma éjszaka fönnmaradnánk, és meglesnénk, ki az, aki ilyen szorgalmasan segít nekünk a mûhelyünkben? Az asszony ráállt a dologra, hiszen maga is sokat töprengett már rajta, csak hát nem mert elõhozakodni vele az urának.
A(z) Turay Ida Színház előadása Bemutató időpontja: Stáblista:
Mese forrása: Kép: Canva