Tehát csak annyit szerettem volna közölni veletek, hogy jól vagyok, erős vagyok, lesznek gyengébb pillanataim, de a sport megtanított küzdeni, viselni a terheket" – írta a kézilabdázó. Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
A kézilabdázó Facebookon jelentette be a megrázó hírt. A sport megtanította küzdeni Tóth Tímea kézilabdázó szomorú hírt jelentett be Facebook oldalán: ezúttal nem a kézilabdapályán, hanem magánéletében kell megvívnia egy csatát, ugyanis rosszindulatú melldaganatot diagnosztizáltak nála. Tóth Tímea, korábbi válogatott kézilabdázó kigyógyult a rákból - Blikk. A Ferencváros és az osztrák Hypo korábbi magyar válogatott átlövőjének, a Sport Televízió állandó szakértőjének csütörtöki bejegyzése ledöbbentette a rajongókat, ugyanis a sportoló bevallotta, hogy áprilisban derült ki, hogy mellrákja van, azóta pedig túl van két műtéten, az elkövetkezendő időszakban pedig kemoterápiás kezelést kap majd, méghozzá nyolcat, amiből pénteken lesz a második kezelés. "Nagyon köszönöm azt a sok üzenetet és jókívánságot, amit küldtetek, megkaptam és erőt ad a továbbiakhoz" – kezdte bejegyzését Tímea, aki azt is megosztotta követőivel, hogy jól érzi magát, ezen pedig a jövőben sem fog változtatni. Elmondása alapján a kezelés utáni 48 óra rosszabb, utána azonban jobban érzi magát, elkezdett sportolni, és egyre jobban tér vissza az ereje is, ami szintén segít számára átvészelni a nehezebb napokat a jövőben is.
Szerencsés vagyok, mert szabályos a fejformám, simán viccelek azzal, hogy golyófej vagyok, és jól érzem magam így, nem is figyelem az emberek reakcióját. Szóval ez inkább előzetesen volt nagy trauma, most meg már élvezem, sőt, arra gondolok, miért féltem annyira tőle?! Tök buli, hogy nincs hajam. Előbb is megkaptam egy ismerőstől, hogy milyen szép a fejem – ezt a szüleimnek köszönhetem.
Mivel Görögországban nincs nagy folyó, eleinte nem voltak központi irányítást igénylő munkák. Nem alakult ki befolyásosabb papság (kisebb a matematika, a csillagászat szerepe), s nem a mezőgazdaság, hanem a kereskedelem lesz jelentős (hegyes a vidék, de a tengerpart tagolt – félsziget). A nehezen járható területen külvilágtól elzárt városkák alakultak, így nem beszélhetünk egységes államról, jóval inkább városállamok halmaza Görögország. (Városállam: -polisz- egységes birodalom elleni települési forma, megerősített központi település). Az első nagyobb görög civilizáció Kréta (i. 3000-1450), amely i. 1400-1450-ben élte fénykorát. I. 7 görög bols tibétains. 9. században az archaikus kor ( vagy gyarmatosítás kora) felváltotta az átmeneti kort. Megerősödött a magántulajdon, az érdek. Az arisztokratikus birtokon rabszolga munkaerő dolgozott. Az olcsóbb áru oka az olcsó munkaerő, nagy terület. (Korbáccsal stb. kényszeríttették munkára a munkásokat. ) Hoplita: nehéz gyalogos hadrend (a démosz jómódú tagjaiból). ATHÉN: Athénban az arisztokratikus köztársaság élén 9, évente változó, arisztokrata származású tisztviselő arkhón állt.
Vázlat: – a görög állam jellege, adottságai – általánosan a városállamokról, a társadalomról – Athén felépítése, vezetése – Drakón arkhón – Szolón arkhón – Peiszisztrátosz (és fiai), türrannisz- rendszer – Kleiszthenész és a demokrácia – Mindennapi élet, kultúra I. e. 8- 6. században az ipar és a kereskedelem fejlődése, az árutermelés és a pénzgazdálkodás kialakulása növelte az arisztokrácia gazdasági és politikai hatalmát, de megnehezítette a parasztság helyzetét. Voltak ugyan, akik az új rendszerbe is be tudtak illeszkedni, de a többség sorsa rosszra fordult. Az ókori európai filozófia irányzatai és filozófusai - Filozófia kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Akinek volt is némi földje, csak magfeszített munkával tudta biztosítani létét, esetleg anyagi gyarapodását. Ezen emberek véleményét fejezte ki Hésziodosz, i. 7. században élő parasztköltő. A görög rabszolgák számának növekedésével a termelés is folyamatosan nőtt. A kisbirtokos parasztok egyre aprózódó birtokai nem bírták a versenyt az arisztokrata nagybirtokkal. Az arisztokraták, pedig már nem csak a fizetni nem tudók földjét vették el, hanem azok szabadságát is (ugyanis az árutermelésbe bekapcsolódva gyors profitot akartak szerezni).
Mindezek a mondások inkább a gyakorlati élettapasztalatot igyekeznek érvényesíteni, semhogy bennök rendszeres bölcseleti tudást látnánk. Aránylag legközelebb állanak még a gnomikus költészethez (l. ezt), noha a bennök nyilatkozó felfogás részben már a bölcseleti szellemnek lassú ébredését jelzi. V. ö. Zeller, Philosophie der Griechen, 1, 1, 110–112. Hiller, Die litterarische Thätigkeit der sieben Weisen (Rh. Mus. 33). 7 görög blocs de. Bohren, De septem sapientibus (Bonn, 1867). A sententiákat kiadták Orelli (Opuscula Graecorum sententiosa et moralia) és Mullach (Fragm. philosophorum Graec. Paris, 1860). L. M.