Részletek Gyűjtötte Magyar Zoltán Szerkesztette Magyar Zoltán Könyv címe A herencsényi mesemondó Forrás helye Herencsény Ez a bolondos falu története. Ott olyan bolondos emberek laktak, hogy ollyant osztén a világon nem lehetett találni. No meg a bíró! Hát annak oszt párja nem vót. Hát egyik napon egy asszony elmegy a bíróhoz: -Jaj, bíró úr, lagzihó készülődünk, oszt só meg csak egy csepp van! Adjon má tanácsot, mit tegyünk? -Hát édes jányom, ha van egy csöpp sótok, a maradék sótokat vessétek el jó kövér fődbe, majd megszaporodik! Nos, más se köllött az asszonnak, nagyon megörült, megy haza nagy örömvel. Már a kaputól kajbál: -Hé ember, hozd a gereblyét meg az ásót! A Bolond Falu. -Minek az te? -Most gyüvök a bíró úrtúl, azt mondja, hogy vessük el a sónkat, majd megszaporodik. Na, úgy is tettek, fölástak egy darabot a kertbe, elvették a sót, legereblyézték. Oly jó esős idők jártak akkorába, jó meleg vót, egy reggel megy ki az ember, hát: hát szépen zöldül, ahol elvették a sót. Nagyon megörült: -Hű, asszony, gyere csak!
a(z) 10000+ eredmények "a bolond falu" Falu, város Csoportosító Általános iskola 1. osztály Környezetismeret Falu-város Gyógypedagógia 2. osztály Falu Város Egyező párok Óvoda Középiskola Egyetem-Főiskola Felnőtt képzés Nyelviskola-alap Nyelviskola-közép Nyelviskola-felső 3. osztály 4. osztály 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály 9. osztály 10. A bolond falu - Tananyagok. osztály 11. osztály 12. osztály Falu és Város Oldd meg a feladatot! Doboznyitó Irodalom Bosnyák Viktória Két bolond százat csinál
A bolond falu Silda községben járt a nagyapám nagyapja, õ mesélte, hgoy ott olyan bolondos emberekkel talákozott, amilyenek nincsenek talán sehol a világon. Egy asszony panaszolta a bírónak: - Jaj, bíró úr, lagzi lenne nálunk, és csak egy csepp sónk van, a boltaban meg nem lehet kapni. - Édes fiam, vesd el azt a sót, majd megszaporodik, csak jó trágyás földbe vesd! Úgy is tettek, a legkövérebb földet felásták, elgereblyézték, belevetették a csepp sót. Telt-múlt az idõ, kikelt a helyén rengeteg árvacsalán. Az emberek, az asszonyok nyalogatták, kóstolgatták. - Hû, milyen csepp, még zöld és már milyen jó ereje van! Csak várták, csak várták, de nem fehéredett meg a csalán, a lagzi ideje pedig eljött. Más faluból hozott a võlegény menyasszonyt. Sildában csepp emberek voltak csepp házakat építettek. Jön a menet, a nagy hosszú sor, az elején egy szép magas menyasszony. A bolond falu műfaja. Megáll a menyasszony az ajtó elõtt, mert nem fér be rajta, mögötte meg ott áll a nagy hosszú sor. - Mit tegyünk? Mit tegyünk?
- Bíró uram, honnan, ha elfogyott? - Ó, ti ostobák, vegyétek ki a két alsót, az már úgy sem kell! Az emberek szót fogadtak, kihúzták a két hordót, a többi meg szétgurult. A bíró lezuhant, kezét-lábát törte, még a fejét is jól beütötte. Ha a bíró le nem esett volna, az én mesém is tovább tartott volna. Szeretnék ilyen híreket kapni >>
-Jaj, mán a lagzi napján nincsen poloska a tyúkra! - megint mondja a másik. Hát azt mondja az egyik, a menyecske: -Nincs más, le köll vágni a menyasszonynak a fejit! -Jaj, mán a fejit mégse - mondja az örömanya -, hát nézzetek csak rá, hát a menyasszonynak a feje a legszebb! Hát az ténleg nem jó. Ott tanakodnak, ott jajgatnak. Nagyapám nagyapja is meg vót híva a Lagziba, az oszt mán nem bírta hallgatni őket. Aszongya: -Hát ide hallgassatok, hát hajoljon meg az a szép menyasszony, oszt majd befér az ajtón! Hát úgy is történt. Meghajult a menyasszony, szépen befért az ajtón. Jaj, megvót a nagy öröm! Nagyapám nagyapját a főhelyre ültették. Itatták-etették. -Igyon kend, egyék! A bolond falu (népmese) - Esti mese - egyszervolt.hu. De hogy hol született maga meg ez a nagy ész'? Hogy ilyen szépet, jót ki tudott tanálni! Hát a bíró meg ül ottan hegyesen, olyan kényesen, egyszer kinéz az ablakon, aszongya: -Hű, emberek, nagy baj van! Nézzetek csak ki, hogy a templomunkot hogy benyőtte a bodza meg a csipkebokor! Azt onnan ki költ húzni! -Hát de hogy, bíró úr?
-Hát én mán kigondoltam: az asszonyok lagzi után hazamennek, fonják a kötelet éjjel-nappal! Az emberek meg addig vetnek. Na, úgy is vót. Hazamentek az asszonyok, fontak kötelet. Mikor készen vót a nagy köteg, összedoboltatta a bíró az egész falu népit gyüjjenek össze! Összegyüttek, az a sok nép azt a nagy kötelet körültekerték a templomon, a tornyon, az egész falu belekapaszkodott, rángatták, a bíró meg vezényelt. -Hó-rukk! Egyszerre! Hát egyszer nagy csörrenés, elszakadt a kötet, rakásra estek. Jaj, alig bírtak fölkászmálódani. Na, mire fölkászmálódtak, ballagtak hazafelé, hát egyszer a bíró meglát egy nagy diófát, a sok dió húzta így az ágát egész a fődig. A bolond falu szöveg. Aszongya: -Ide hallgassatok, emberek! Hát nem mehettek el a fa mellett, hát nézzetek csak erre a fára! Milyen szomjas. Ezt be köll húzni a patakba, oszt meg köll itatni! No, belekapaszkodott az egész falu. De aszongya a bíró: -Két ember menjen föl a fára! Meg jó megtolni! No, egyik aszondta: -Én nekem a fejem szédül. A másik: -Nekem a lábam fáj.
Még egy kis Stephen King Publikálva 2022. február 9. 18:30 Korunkban Stephen King reneszánszát éljük, azaz a horror- és thrilleríró műveit sorra dolgozzák fel (újra) filmek és sorozatok formájában, elég csak az Azra és A kívülállóra gondolni. Készül továbbá a Christine remake-je, valamint jön a Tűzgyújtó új verziója, amelynek legújabb, hosszú előzetesét eredeti nyelven és magyarul is megtekinthetitek alább egy friss plakáttal együtt. Az eredeti sci-fi horrorregény 1980-ban jelent meg, ez vált az alkotó egyik első, igazi klasszikusává, és 1984-ben már filmet is készítettek belőle Mark L. Stephen King: Az Intézet – KÜLÖN(C)VÉLEMÉNY. Lester rendezésében, Drew Barrymore-ral, David Keith-tel, George C. Scott-tal és Martin Sheennel a főszerepekben. Ehhez 2002-ben érkezett egy folytatás tévéfilmes formában, a Blumehouse Productions és a Universal berkeiben gyártott Tűzgyújtó viszont remake, azaz Stephen King könyvének új feldolgozása lesz. A sztori centrumában egy Andrew McGee (Zac Efron) nevű fiatal apa áll, akinek lánya, Charlene McGee (Ryan Kiera Armstrong) különleges képességgel rendelkezik, azaz hatalmában áll manipulálni a tüzet.
E szervezet hidegfejű főnöke és beosztottai semmitől sem riadnak vissza – meggyilkolják Vickyt, és ezzel apa és lánya számára kezdetét veszi a vég nélküli menekülés. Stephen King a hidegháború éveiben írta e művét, amikor a két versengő nagyhatalom, az USA és a Szovjetunió valóban folytatott tudományos kísérleteket nemcsak a nukleáris, hanem a vegyi és biológiai fegyverek terén is. E végtelen fantáziájú szerző ebből merített ihletet, s így született meg ez a lebilincselő, fordulatos, egyúttal elgondolkodtató regény arról, hogy "jól megvilágított világunkban még mindig rengeteg sötét sarok, ijesztő zug és rés rejtezik".