A lagzi vidám életképei helyett már az első versszak hangszimbolikája tragikus képet fest. Bőgő brummog, repedt harang kondul, kutyák vonyítanak és varjak kárognak. Szép kis lakodalmas muzsika! A disszonáns hangok és a kísérteties képek nem a tényleges lakodalmi vígságot ábrázolják, hanem a lakodalom utáni élet bemutatását készítik elő. Az ünnepi bor a részegeskedés szimbóluma lesz, a mindennapi robotból éppen csak kiszakadt férfiember állatként, morgó medveként végzi tovább a dolgát. Az asszonyt pedig, mi sem természetesebb, megverik. Az örömtelenséget a halált szimbolizáló tél képe teszi hangsúlyossá. Juhász gyula tiszai csönd elemzése. Az utolsó versszak összefoglalja az előző versszakokat. A lakodalmas tánc rejtett haláltánccá változik át. Szó sincs parasztromantikáról, mint ahogy a Tragédia című novellájában szintén falusi lakodalmat ábrázoló Móricz műveiben sem. Móriczhoz hasonlóan Juhász Gyula is a nyomorúságosan tengődő emberek szeretet nélküli világát ábrázolta, akiket az ünnep se vált meg. De lássuk, hogyan szeretett Juhász!
Magának a szerelemnek állít emléket a költő az egyetlen versszakból álló tömbben, csúcsán az Anna nevét megörökítő címmel. Juhász Gyula halála után Sárvári Anna ezt nyilatkozta: "Nekem ezekhez az Anna-versekhez semmi, de semmi közöm. Ezek a csodálatos versek csak a szőke hajamnak, kék szememnek és Juhász Gyula elképzelt ideáljának szóltak, de nem nekem és nem hozzám. " Az Anna név jelentése báj, kedvesség, Isten kegyelme. Minden nő nevét magába rejti. Anna alakjában Juhász Gyula egy elérhetetlen eszményt tett az örök szerelem jelképévé. Ki lehet-e ejteni nyugodtan valaha is Anna nevét? Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 11., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008. 461–473. o. Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 11. Szöveggyűjtemény., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008. 448–454. o. Dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák III. Juhász Gyula - Tiszai csönd -verselemzés. osztálya számára., Korona Nova Kiadó, Budapest, 1997. 332–339. o. A félrecsúszott nyakkendő. Juhász Gyula szerelmei. Szerk. : Kelecsényi László. Budapest, Holnap Kiadó, 2003.
Címértelmezés A cím egy minőségjelzős szószerkezet, amely megjelöli a helyszínt és a témát. A Tiszai csönd cím tájversre utal, azt gondolnánk, tájleírás következik, de tévedünk: Juhász Gyula tájversei sosem öncélúan leíró jellegűek, a természeti képek mindig valamilyen rejtett tartalmat közvetítenek (a többnyire költő hangulatát fejezik ki, amelyet kivetít a tájra). A cím két eleme: a Tisza, amely az otthoni tájat jelenti a költő számára, és a csönd, amely megnyugtató, békés csönd. Juhász Gyula: Tiszai csönd -. Tehát nem vészterhes csöndről van szó, nem olyan csöndről, amelynek fenyegető tartalma van, a versben ugyanis nincsen teljes csönd. A teljes csönd félelmet kelt az emberben, a zajok hiánya elbizonytalanítja az embert, mert nincs információja arról, hogy mi történik a környezetében. A teljes csönd, a némaság nem békét, hanem veszélyt jelez, mert a természetben az élőlények akkor hallgatnak el, amikor valami veszély közeleg. A megnyugtató csönd sohasem teljes némaság, mindig vannak apró zajok, amelyek üzenetet közvetítenek, és ezáltal biztonságérzetet keltenek bennünk.
A költeményben a lemondás, a beletörődés mélabúja és a hazai föld szépségének megérzése kölcsönösen kiegészíti egymást. Babits Mihály: Juhász Gyula, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1977 (In: Babits Mihály: Arcképek és tanulmányok) Balázs Mihály: Juhász Gyula, Tankönyvkiadó, Bp., 1970 (In: Szabó Ödönné (szerk. ):Írók, képek: Írók, költők gyermek- és ifjúkora) Barabás Tibor: Juhász Gyula, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1961 (In: Barabás Tibor: A könyv hatalma) Bárdosi Németh János: Juhász Gyula: Emlékek és adatok a költő életművéhez, Szombathely, 1975 (In: Utak és útitársak) Borbély Sándor: Milyen volt…, Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1994 (In: 99 híres magyar vers és értelmezése). Borbély Sándor: General Press, Budapest, 1996 (In: Klasszikusok rangrejtve: Költőportrék és verselemzések). Borbély Sándor: Magyar táj magyar ecsettel, Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1994 (In: 99 híres magyar vers és értelmezése). Tanulói munkalap - Juhász Gyula: Tiszai csönd | Sulinet Hírmagazin. Borbély Sándor: Testamentum, Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1994 (In: 99 híres magyar vers és értelmezése).
Hálót fon az est, a nagy, barna pók, Nem mozdulnak a tiszai hajók. Egyiken távol harmonika szól, Tücsök felel rá csöndben valahol. Az égi rónán ballag már a hold: Ezüstösek a tiszai hajók. Tüzeket raknak az égi tanyák, Hallgatják halkan a harmonikát. Juhász gyula tiszai csönd verselemzés. Magam a parton egymagam vagyok, Tiszai hajók, néma társatok! Ma nem üzennek hívó távolok, Ma kikötöttünk itthon, álmodók! Címkék friss Így mondunk mi
A vers jószívű. Ránk bízza, mit tegyünk, gondoljunk. Nem akar, nem vár el semmit. Csak szól. Mindenkinek. Válogatásunkban 250 magyar költeményt nyújtjuk át, az ismeretlen kódexmásolóktól a XXl. század alkotóiig. Ez a mi nyelvünk, ezen legkönnyebb értenünk. És ezt a leggyönyörűbb hallgatnunk. Szeressék tehát e sorokat közös titkunkként, nem feledve, a vers mindenkié, de örülve annak, hogy - a vers a miénk. " Egyéb epizódok: Stáblista: július 14. Juhász gyula tiszai csönd elemzés. - csütörtök július 21. - csütörtök
1907-ben szülővárosában, Szegeden jelent meg első verseskötete. Egy év múlva Nagyváradon indította útjára A Holnap című antológiát. Visszavágyott Budapestre, de a fővárostól távoli helyeken kellett tanítania. A háború után visszakerült Szegedre mint újságíró. Ő írt a tizenhét éves József Attila első kötetéhez előszót, amelyben Isten kegyelméből való költőnek nevezi. Mindketten ugyanabban az évben haltak meg. Juhász többször kísérelt meg öngyilkosságot. Egyszer a Dunába akart ugrani, egy másik alkalommal pedig mellbe lőtte magát. Végül a nagy mennyiségben beszedett gyógyszer végzett vele. Talán kényszerűségből, de alkatánál fogva is a magányosság szerelmese volt. Juhász az impresszionista líra mestere volt. Versei pillanatnyi, többnyire fájó hangulatot rögzítettek. Legtöbb tájverse, mint az általad is bizonyára ismert Tiszai csönd, valójában a hangulatlíra körébe tartozik. A Tápai lagzi szintén ilyen tájvers. Ihletője egy falusi lakodalom, amelyet a Szeged melletti Tápén tartottak meg. A témához képest szokatlan hangulatot áraszt.
Emellett már nyomtatják a szociális konzultáció kérdéseit tartalmazó levelet is, amelyet minden 16 éven felüli meg fog kapni. Értékelés: 5. 0/ 5 (10 szavazatból) Értékelés: +16 ( 16 szavazatból)