Menü Rólunk A Miskolc Holding Zrt. cégcsoport Díjak- elimserések Partnerek Miért Miskolc? Befektetőbarát SMART Logisztikai adottságok Élhető Tudásközpont Egyedülálló munkaerőpiaci környezet GREEN Ipari parkok Miskolc Déli Technológiai Park Miskolc Ipari Park - Mechatronikai Ipari Park Miskolc vonzáskörzetében rendelkezésre álló iparterületek Kapcsolat
A projekt másik kiemelt célja a szomszédságban működő Bosch gyárak és a sikeres Pólus program szinergiáinak kihasználásával a mechatronikai ipar, az innovatív ipari technológiák nagyobb léptékű fejlesztésének elindítása, a korszerű mérnöki, műszaki tudományokra, gazdálkodás–menedzsment tudásra és készségekre épülő gazdaságfejlesztési gyakorlat fejlesztése. Fontos feladat a tartósan eredményesen működő termelő és termelő-szolgáltató vállalkozások számának növelése, a vállalkozói készség ösztönzése, új munkahelyek létrehozása, azaz a munkanélküliség arányának csökkentése a városban és az agglomerációban, a műszaki végzettségű munkanélküliek – különösen a pályakezdők – foglalkoztatási feltételeinek javítása. A Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt. és a Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. az Észak-Magyarországi Operatív Program támogatásával, partnerségben valósítja meg a Mechatronikai Ipari Park projektet. NFÜ
Magyarországon, a miskolci Mechatronikai Ipari Parkban épül a Chervon Auto első Kínán kívüli üzeme, melynek generálkivitelezői munkáit a Market Építő Zrt. végzi. A több mint 120 millió euró értékű zöldmezős beruházás keretében megvalósuló 30 ezer m2-es csarnokban főként elektromos autókhoz gyárt majd alkatrészeket a vállalat, többek közt akkumulátorházakat, motorházakat, inverterházakat, akkumulátortálcákat, tengelyeket, fogaskerekeket és egyéb termékeket. A miskolci üzem présöntő berendezése hazánkban és a régióban egyaránt egyedülálló méretekkel rendelkezik majd, az alumíniumolvasztó üzem kapacitása pedig évi 50 ezer tonna lesz. A beruházás magas technológiai színvonalához a Siemens eszközei is hozzájárulnak: a Chervon miskolci gyárépületének középfeszültségű energiaellátását kialakító Centervill Kft. ugyanis a német technológiai vállalat eszközeit választotta. A 8DJH kompakt középfeszültségű kapcsolóberendezéseket, valamint a SIVACON S8 és S4 kisfeszültségű energiaelosztó-rendszereket 2022 nyarán szállítja a Siemens, a termelés pedig a tervek szerint 2023 első negyedévében indul az üzemben.
2021. szeptember 13., hétfő A beruházás száznegyven új munkahelyet teremt Miskolcon. Megkezdődött az építkezés szeptember másodikán a Chevron Autó területén, a Mechatronikai Ipari Parkban – közölte a Miskolc Holding Zrt. - A huszonhatezer négyzetméteres gyárban elektromos járművek alkatrészeit és moduljait érintő öntészet és megmunkálás, illetve irodák, étkezde és egy magaspolcos, teljesen automatizált raktár kap helyet. A beruházás, melyet a magyar kormány 5, 3 milliárd forintos finanszírozási hozzájárulással támogat, közel 140 új munkahelyet teremt. A közlemény úgy fogalmaz, "az építkezés gyors megkezdése is egy újabb jel arra, hogy Miskolc befektetőbarát, ami vonzó lehet további potenciális befektetők számára. Miskolc városa támogatását fejezi ki azzal is, hogy egy irodahelyiséget biztosít a cég számára egyik épületében, illetve a közművekkel és közlekedéssel kapcsolatos ügyintézésben is segítséget nyújt, annak érdekében, hogy az üzem működése zökkenőmentes legyen" – írják hozzátéve, az első munkavállalók már elkezdték munkájukat, és azon dolgoznak, hogy az üzem működése minél előbb elindulhasson.
SZG egyedülálló Jönnek? (El)Maradnak? Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Ez azért is hatékony, mert amellett, hogy a vitacsoportok néha összegyűlnek egy-egy európai városban, hogy megosszák egymással az elképzeléseiket és kidolgozzák a javaslataikat, lehetőség van arra is, hogy azok, akik nem részei a vitacsoportoknak a digitális platformon keresztül csatlakozzanak be a folyamatokba. Gondolattérkép az Európai Unió lehetséges nemzetközi szerepéről Konferencia Európa Jövőjéről weboldal Most pontokban összeszedtük, hogy melyek azok a javaslatok a konferencia online közösségében, amelyekre felfigyeltek az európai politika élvonalában: Szigorúbb kiállást és fellépést kívánunk azokkal az országokkal szemben, amelyek újra és újra megszegik a nemzetközi emberi jogi egyezményeket, illetve szerződéseket. Tényleg kellene közös európai hadsereg?. Az Uniónak vezető szerepet kellene játszania például az Izrael és Palesztina közötti békeépítési folyamatban. Közös, szigorú szabályokkal működő európai fegyverkiviteli rendszerre lenne szükség, amely rendszerrel biztosítani lehetne, hogy az Unióban gyártott fegyvereket ne használhassák semmilyen konfliktus szítására a világon, vagy az emberi jogok megsértésére.
Különlegessé teszik a könyvtárat gyűjteményei. A Magyar Parlamenti Gyűjteményben Magyarországon a legnagyobb teljességgel érhetők el a magyar és az erdélyi országgyűlések történeti dokumentumai, e mellett válogatva gyűjti a könyvtár egyes külföldi országok parlamentjeinek dokumentumait. Az Országgyűlési Könyvtárban működik az ENSZ Letéti Gyűjtemény és az Európai Unió Letéti Gyűjteménye is. A könyvtár gyűjti a szervezetek hivatalos kiadványait, valamint a rájuk vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalmat. A könyvtár gyűjteményeinek sorában becses helyet foglal el a muzeális könyvek gyűjteménye, amely megközelítőleg 8000 művet tartalmaz és amelynek egy része már digitális formában is elérhető. Index - Külföld - Nyugat-Európa uralja az uniós elitpozíciókat. A könyvtár állománya több mint 700 ezer kötet. A 130 férőhelyes nagy olvasóteremben 30 számítógépes munkaállomás áll az olvasók rendelkezésére és közel 40 000 kötetes kézikönyvtári állományban lehet böngészni. Elolvasásra ajánljuk... Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmus-történet: 1945-2005.
Sok tekintetben 2020 a több évre szóló nagy döntések meghozatalának az éve volt, míg 2021 alaphelyzetben a végrehajtás és megvalósítás kezdete lehet – vélik szakértők az idei év várható fontosabb uniós teendőit és eseményeit vizsgálva. Az európai elfogatóparancs fogalma és működése | Euvonal. Az EU életében mindig akad néhány olyan nagy horderejű visszatérő döntési helyzet, amelyek kiszámítható módon ismétlődnek, mint az ötévenkénti európai választás, az új Európai Bizottság meg az új Európai Parlament megalakulása, vagy a közös költségvetés éves és hétéves kereteinek a kitárgyalása és elfogadása. Ezek mindegyike többnyire hónapokra, ha ugyan nem évekre leköti az EU-szintű politikai viták és végül döntések menetét, és ennyiből meghatározó elemei tudnak lenni egy-egy munkaévnek. Mindebből 2021-re – a majdani 2022 éves közösségi költségvetés őszi, kora téli vitáit leszámítva – nem jut majd semmi, lévén tavaly a legutolsó nagy falaton, a hétéves keretköltségvetés eldöntésén is túl tudtak lépni. Ami persze nem jelenti azt, hogy eseménytelenség vár az Európai Unióra idén: átfogó integrációs döntések helyett éppen elég munkát adnak majd a korábbról átnyúló válságok – így mindenekelőtt a koronavírus-járvány és a migrációs válság kezelése -, valamint és főként a tavalyi alapdöntések meghozatala után a 2021-2027-es keretköltségvetés és a járvány gazdasági kártevéseire válaszul felállítandó helyreállítási megapénzalap beüzemelése.
A felmérés egyesével is rákérdez az egyes, a regionális politika pénzügyi eszközei által támogatott szakpolitikai területekre. Abban kéri ki a polgárok véleményét, hogy egyrészt kellő fontossággal bírnak-e a regionális politikában az adott területek, másrészt pedig, hogy a jövőben mely területekre kellene többet költeni. A magyar és az európai uniós átlag eltérései itt az Európai Unió közvéleményének érdekes belső tagolódását mutatják. A kutatás és innováció, a kis- és középvállalkozások támogatása és a megújuló, valamint tiszta energia, a szélessávú internet és a környezetvédelem területét érintő beruházások fontosságát a magyar közvélemény az uniós átlaggal megegyezően ítéli meg. Feltűnő azonban a véleménykülönbség a bevándorlók és a menekültek befogadását célzó programok vonatkozásában. Míg az Európai Unió polgárainak 54 százaléka szeretné fontosabbnak látni ezeket a projekteket, a magyaroknak mindössze 21 százaléka van ezen a véleményen, bár Magyarország még így is magasabb értéket mutat fel, mint a bolgár és szlovák 17, a cseh és lett 18, vagy a román 19 százalékos átlag.
Több mint 50 százalékát birtokolják jelenleg a fontos beosztásoknak, miközben a mandátumok élén eltöltött teljes időszak esetükben meghaladja a 65 százalékot – fogalmaz a kutatás. A pozícióharc második nyertese a déli régió, ők a vezetői posztok 25 százalékát birtokolják. Harmadik helyen állnak az északiak: bár 7 százalékos eredményük nem tűnik soknak, lakosságarányosan több mint 50 százalékban képviseltetik magukat befolyásos intézmények vezetőiként. Ezzel szemben a közép- és kelet-európai térség a pozícióknak a 2, 5 százalékát birtokolja, a mandátumokban eltöltött teljes idő tekintetében pedig a 2 százalékot sem éri el. A kutatás egyébként 1952 és 2020 között vizsgálja az uniós pozícióharcot, a 2000-es években csatlakozott térségünk esetében ezért az utóbbi évek eredményei pontosabb képet adnak. A European Democracy Consulting azonban felhívja arra a figyelmet, hogy az összképen a szűrés sem sokat javít, a régió így is csak 5 százalék körül reprezentált a vezető uniós posztokon. A tanulmány szerint különösen problémás, hogy a közép-kelet-európai országok helyzete több mint egy évtized után sem változik.
Ez vezetett az Európai Szén- és Acélközösség kulcsfontosságú céljainak egyikéhez, nevezetesen ahhoz, hogy az említett ágazatokban gondoskodjanak "a munkavállalók életkörülményeinek egyenlővé tételéről és javításáról". Ugyanakkor egészen 1985-ig kellett várni arra, hogy a munkahelyi egészségvédelem és biztonság háromoldalú megközelítése lendületet kapjon Európában. Jacques Delors, az Európai Bizottság akkori elnöke kezdeményezésének köszönhetően a "társadalmi párbeszéd" fogalma alkotmányos mandátumot kapott az Unióban, kiépítve az utat a 89/391/EGK keretirányelv 1989. évi közzététele előtt, amelynek 2019-ben ünnepeljük 30. évfordulóját. Ez a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén jelentősnek számító mérföldkő nem csupán minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeket állított fel az Unióban, de középpontba helyezte a kockázatértékelés forradalmian új fogalmát. A keretirányelv nyomán az Európai Bizottság egy egész Európára kiterjedő kampányt indított el, amely célul tűzte ki, hogy a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, valamint a nem biztonságos munkakörülmények káros hatásait jól láthatóan és valóban reflektorfénybe állítja, így az 1992. évet a munkahelyi biztonság, higiénia és egészség európai évének nyilvánították.
Az utóbbihoz még alapszerződést kell módosítani – megemelve a tagállami befizetések lehetséges plafonját a nemzeti GNI 2 százalékára -, miközben legkésőbb áprilisig valamennyi tagországnak be kell terjesztenie azt a nemzeti reformprogramot, aminek finanszírozására a helyreállítási alap rájuk eső részét igénybe kívánják venni. Mindennek leadása, befogadása, véleményezése és megvitatása előre láthatóan kisebb-nagyobb vitákat, konfliktusokat fog majd eredményezni. Cserébe előre megjósolható, hogy az előlegek nyár legvégén, ősz elején esedékes folyósításának a megkezdése történelmi jelentőségű eseményként lesz tárgyalva, annyiból nem is alaptalanul, hogy ráadás pénzként ilyen volumenben és ugyanakkor közös hitelfelvétellel nem került még közösségi forrás a tagállami nemzeti költségvetésekhez. A hétéves közösségi pénzügyi keretnél egyebek között a felzárkóztatási alapok lehívásához a nemzeti operatív programok véglegesítése, ezek európai bizottsági elfogadtatása vehet igénybe az év során nem kevés időt, (az ilyesmi ritkán történik meg elsőre, jellemzőbb a visszaadás és kisebb nagyobb átdolgozás, esetleg több fordulós egyeztetés).