Sárgabarack fa ültetése lépésről lépésre: Már a vásárlás előtt érdemes a csemete helyét megválasztani. Ugyanis ez a növény rendkívül meleg- és fényigényes, így érdemes számára napos, világos, lehetőleg fagymentes helyet választani. A tavasz eleji fagyok ugyanis kárt tehetnek a rügyekben és a virágokban, melyek hamar – már akár márciusban is – bontogatják szirmaikat. Itt érdemes megemlíteni, hogy azok a fajták, amik később virágoznak jobban ellenállóbbak a téli lehűlésre. Elő kell készíteni az ültetőgödröt, melynek akkorának kell lennie, hogy a gyökérzet kényelmesen elférjen benne. Érdemes a kiásott földet tápanyag dús földkeverékkel feljavítani és a gödörbe szerves trágyát is rakni, amelyet el kell keverni föld keverékkel, hogy közvetlenül ne érintkezzen a gyökerekkel. A kajszi a kissé meszes, lazább, levegősebb szerkezetű talajokat kedveli. A facsemete beültetése előtt a szabadgyökerű csemete esetén érdemes lecsípni metszőollóval 1-2cm-t, hogy a gyökérzóna növekedését ezzel elősegítsük.
Ezt követően állítható be a gödörbe a facsemete, majd vissza kell temetni a földet és alaposan megöntözni, melyről a későbbiek során sem szabad megfeledkezni. Barackfa betegségei A sárgabarack betegségei lehetnek kártevők és kórokozók, melyek ellen szükséges a megfelelő növényvédelem. Ez viszont már a csemeték megvásárlásával kezdődik, ugyanis már ott érdemes megnézni, hogy egészséges csemetéket vigyünk haza. Majd a sárgabarack fa metszése a következő olyan feladat, ami kihagyhatatlan az egészséges, megfelelő mennyiségű és minőségű termés elérése érdekében. Vissza a kategória cikkeihez
Ha sikerült beállítanunk a kajszi facsemetét, kezdjük meg a föld visszatöltését és tömörítését, ha végeztünk, alaposan öntözzük be a csemetét, és később se feledkezzünk el az öntözésről! Képek forrása:; Flickr / Szerző: Jeff / Licence: CC BY-SA 2. 0 Források: Wikipédia – Kajszibarack; Megyeri Szabolcs Kertészete; Molnár Faiskola; Édenkert – Miért érdemes várnunk a kajszi metszésével pirosbimbós állapotig?
Rendünk egyetemes meggyőződése, hogy Boldog Duns Scotus János szellemi hagyatéka mögött ott van alapító atyánk, Assisi Szent Ferenc lelkisége: Greccio, a Nap-himnusz és Alverna. Scotus zsenije teljes erejével a Szent Ferenci élmény nyomába szegődik, és teológiát alkot belőle, így menti meg az istenélményt a mítoszoktól a logosz, az Ige segítségével. XVI. Benedek pápa egy általános kihallgatáson így elemezte Duns Scotusnak a Krisztussal kapcsolatos teológiáját. "Duns Scotus szerint a Logosz, az Ige megtestesülése az egész üdvtörténet legnagyobb és legszebb műve: Isten örök szeretetének kinyilatkoztatása, amely megnyilatkozik az üdvözítő Szenvedés és az Oltáriszentség misztériumában is. Krisztus, a történelem és a kozmosz középpontja ad értelmet, méltóságot és értéket életünknek. Duns Scotus több korabeli keresztény gondolkodótól eltérően azt vallotta, hogy Isten Fia akkor is emberré lett volna, ha az emberiség nem vétkezett volna. Duns Scotus meglepő hipotézise (feltételezése) szerint az Atya örök szeretettervében ott volt a Fiú megtestesülése.
Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak, És boldogok, kik magukat megadták a te szent akaratodnak. A második halál nem fog fájni azoknak. Dicsérjétek az Urat és áldjátok, És mondjatok hálát neki, És alázatosan szolgáljátok. Sík Sándor fordítása Assisi Szent Ferenc a Naphimnusszal olyan dicséretet alkotott, melyhez foghatót nem alkottak a világirodalom nagyjai. A Naphimnusz részletes elemzéséről olvashatunk a következő oldalon P. Dr. Soós Ányos atya előadásában: Assisi Szent Ferenc életéről több könyv is készült, de rövid összefoglalót olvashatunk róla az alábbi Wikipédia oldalon is: Boldogok, kik tűrnek békességgel, Mert Tőled nyernek majd, Fölséges, koronát. És nagy alázatosan szolgáljátok! (Sík Sándor fordítása) Fotó: Borsodi Henrietta Magyar Kurír Mindenható, fölséges és jóságos Úr, Tied a dicséret, dicsőség és imádás, És minden áldás, Minden egyedül téged illet, Fölség, És nem méltó az ember, hogy nevedet kimondja. Áldott légy, Uram, és minden alkotásod, Legfőképpen urunk-bátyánk a Nap, Aki a nappalt adja és ránk deríti a te világosságod, És szép ő és sugárzó, nagy ragyogással ékes: A te képed, Fölséges.
Kötelességünk továbbá böjtölni, és tartózkodni a hibáktól és bűnöktől, és az ételben és italban való dőzsöléstől, és katolikusoknak kell lennünk. Istenünk, te megadtad Szent Ferenc atyánknak, hogy szegénységben és alázatosságban Krisztushoz hasonlóvá legyen; add meg nekünk is, hogy az ő nyomába lépve örvendező szeretettel kövessük Fiadat, és adjuk neked egész életünket.
De mindennél több a tökéletes öröm. Nem található az sem a tudományban, sem a nyelvek adományában, sem a nagy prédikálótehetségben, és mégis az egész világot meg lehet vele téríteni. A Porciunkula-kápolna A Porciunkula-kápolna (a portiuncula szó jelentése: "kicsinyke osztályrész") Assisitől délre, a városhoz közeli erdőben állt. A 6. században épülhetett, a 13. század elején a Monte Subasió-i bencések birtoka volt. Szent Ferenc 1208 körül helyreállította a romos kápolnát, mely jelentős hellyé vált életében. 1209. február 24-én, Mátyás apostol ünnepén itt hallotta meg a szegénység evangéliumát (Lk 9, 3–5). 1211-ben a bencések neki ajándékozták. A melléje épített "kolostor" lett a ferences rend ősi anyaháza. A kápolna körül tartotta évenként, pünkösdkor a rendi káptalant. A rend tagjainak száma tovább növekedett. Mikor Assisi egyik nemesi családjának fiatal leánya, Klára is Ferenc követői közé állt, megszületett a ferences közösség női ága, a klarisszák rendje. Ferenc tekintélyét mindenki elismerte, ezért békét tudott közvetíteni a sokféle háborútól gyötört világban.