Az 1791. évi kolozsvári országgyűlés elfogadta Aranka György javaslatát, de a királyi leirat nem hagyta jóvá a társaság alapítását. Végül az intézmény gróf Bánffy György, Erdély kormányzója védnöksége alatt alakult meg 1793. december 3-án, titoknoka pedig Aranka György lett. Tervbe vették könyvtárak, múzeumok felállítását, olvasótársaságok megalakítását, iskolák felállítását, valamint tudományos és irodalmi művek kiadását, régi kéziratok összegyűjtését és ezek rendezését. Az első kiadványuk 1796-ban jelent meg. Rövid élettartam A társaságot a király nem hagyta jóvá, sőt a császári udvar rossz szemmel nézte a magyar nemesek szervezkedését, attól féltek, hogy a tudós társaság működése ellenük irányul. Királyi jóváhagyás hiányában azonban nem sokan álltak a kezdeményezés mellé, ezért az erdélyi műhely néhány éves működés után megszűnt. Az első Magyar Tudós Társaság megalakulása - A Turulmadár nyomán. Ennek a pontos dátuma nem ismert, vannak olyan kutatók, akik szerint már 1801-től nem működött, mások 1806-ra teszik a végét. A tudós társaság megléte és működése nagy hatást gyakorolt a korabeli magyar szellemi élet nagyjaira, akik szintén megpróbáltak egy hasonlót létrehozni.
Tudósi tevékenységének megkoronázásaként a Magyar Tudományos Akadémia megbízta őt a három kötetes Új Magyar Irodalmi Lexikon (1994) szerkesztésével is. Mindezek ellenére az újság lapjain érezte magát igazán otthon, írásaiban érezhető lelkesedéssel szólította meg az olvasóit. Életműsorozatának is az Írások Szegedről címet adta, s a Szegedi örökség (1983), A szerette Város (1986), a Szőregi délutánok (1994), a Mindörökké Szeged (1997), s a Szegedi seregszámla (1999) – melynek fülszövegében, a kötet címével kapcsolatosan megjegyezte: "seregszámla az eposz műfaji kellékének, a katalógusnak, a szereplő hősök, seregek fölsorolásának régi magyar neve" – a helyi lapokban, folyóiratokban hosszú évtizedeken át megjelent írásainak gyűjteménye. A magyar tudós társaság megalapítása. Fél évszázadon át változatlan szándéka volt föltárni, közkinccsé tenni mindazt, ami Szeged múltjában értékes. Számára különösen fontos volt, hogy "mind a nemzeti, mind a helyi sajátosságokat" megismerjük, ebből adódik, hogy Péter Lászlót az 1960-as években kivirágzó helytörténeti kutatások lelkes támogatójának is tekintik.
Az Értekezések címet viselő rész tanulmányokat tartalmazott, a Literatúrában pedig a könyvismertetések kaptak helyet.
( Magyar Hírmondó, 433. oldal) Bél Mátyás, Bessenyei György és a Magyar Hírmondó minden óhajára rácáfolva azonban még hosszú évtizedekig kell várni, hogy Magyarországon a tudományos élet szervezeti szinten is felzárkózzék az olyannyira vágyott és irigyelt nyugati mintákhoz. Források Bél Mátyás: Hungáriából Magyarország felé. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1984. Bessenyei György válogatott művei. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1953. Magyar Hírmondó. Rólunk. Az első magyar nyelvű újság. Válogatás. (Sajtó alá rendezte: Kókay György), Gondolat, Budapest, 1981. Kapcsolódó tartalmak: Hasonló tartalmak: Hozzászólások (1): Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
A mérési és vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy a Császár-vízen keresztül a tóba vezetett víz minősége számottevően nem javult, a tóba jutó víz klorofilltartalma érdemben nem változott meg. A vizsgálati eredmények alapján a Velencei-tó vízpótlása a tározóban lévő vízminőségi határértékig nem kezdhető meg, mivel az nagy kockázatot jelent a tó vízminőségére és élővilágára. A csapadékosabbra forduló időjárás és a tartós lehűlés várhatóan kedvezően hat majd a klorofill-koncentráció csökkenésére. Dévérkeszeg - Velencei-tó Portál - www.velenceitonal.hu. A vízpótlás ugyanis csak akkor kezdhető meg, ha a Pátkai-tározóban a klorofilltartalom 75 g/mm3 érték alá esik. Jelenleg 160-180 g/mm3 értékeket mért a vízügy. A vízpótlás pontos ideje a meteorológiai folyamatoktól függ – közölte az OVF. Hozzátették, jó hír, hogy a vízgyűjtőre és a tó felületére hullott csapadéknak köszönhetően a Velencei-tó Agárdnál az elmúlt napokban több centimétert emelkedett, a ma reggeli legfrissebb adat szerint a vízállás 79 centiméter – összegezte a pecaverzum a helyzetet.
Megfelelő, táplálék és vízhőfok esetén gyorsan fejlődnek. Táplálkozása: A kikelt Dévérkeszeg ivadék, egy ideig a növényekre kapaszkodnak és zooplankton állatkákra vadásznak, de kiegészül még a tápláléksor, az iszaplakókkal (árvaszúnyogok lárvája csővájó férgek, apró csigákkal, rákokkal)is. Táplálkozása, igen változatos. Egyaránt fogyaszt növényi és állati eredetű táplálékot. A dévérnek igen fejlett a szagló, és ízlelő szerve. A kifejlett példányok tekintélyes méretűek és súlyúak, 3-4 éves korukban válnak ivaréretté. Nem lehet feltölteni a Velencei-tavat a víztározóból, olyan rossz minőségű a tározó vize « Mérce. Táplálkozás közben gyakran fejre állva szürcsöli az iszapot. Ebből a testhelyzetből visszabillenve produkálja azokat a szívmelengető feltolós kapásokat. Imádja a trágyagilisztát Horgászata: Horgászata kora tavasztól késő őszig egyaránt eredményes lehet. A legjobb fogási időszak július elejétől szeptember végéig tart. Mivel nagyon óvatos hal, így érdemes érzékeny úszós felszerelést használni. Fenekező módszert is lehet használni, de lényeges a finom szerelék.. A fogásához jó reflexekre van szükség, mert pillanatok alatt, már el is lopta.
A BudaPestkö legfrissebb híreit ide kattintva éred el. Köszönjük, hogy a forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyé – részletek itt. Kiszáradt nádas, visszahúzodott tó a Velence Korzónál Fotó: BudaPestkörnyé 2021. szeptember Haldoklik a Velencei-tó A Velencei-tó haldoklik. Mivel nincs jelentősebb vízforrása a tó magára maradt. A szakértők felvetették, hogy a közeli Pátkai-tározóból a Császár-víz nevű patakon keresztül kellene vizet engedni a tóba. Az elképzelés kézenfekvőnek tűnik, hiszen a Császár-vizet két helyen is jelentősebb tóvá duzzasztották fel. Ilyen a Pátkai-tározó, felette pedig a Zámolyi-víztározó. Mindkettő a Velencei-tó közelében található, a Vértes felől lefolyó vizeket gyűjtik össze. Itt van a Pátkai-víztározó 1975 óta van Pátkán víztározó Megnéztük a Pátkai-tározót, amit 1975-ban alakítottak ki a Velencei-tó vízellátásának szabályozására. Ránézésre kevés víz van benne, a tározót tápláló patakban szintén alig csordogál a víz.
Ha gilisztával próbálkozunk, ne lógatva tűzzük fel a horogra, mert akkor azt csak húzogatja, csipegeti. Fogásához, szinte ugyan azokat a csalikat használhatjuk mint a pontyoknál, csak könnyebb felszereléssel, és kisebb csalival. A dévérnek igen fejlett szagló, és ízlelő szerve van, amit az etetőanyag összeállításánál nem árt figyelembe venni. Nagyon kedveli az édes ízeket. A legjobb dévéres etetők sok piskóta-, linzer- és kekszőrleményt is tartalmaznak, de nem maradhat ki belőlük az olajos magvak (napraforgó, mogyoró, kender) őrleménye sem. Amennyire édesszájú, annyira lusta is, nem szívesen kapkod a táplálék után. Jobban kedveli, ha mozdulatlanul libeg orra előtt. Ezt a tulajdonságát tudjuk kihasználni, mikor az etetésre beállt csapatot szép sorban kifogjuk. Színes, édes kavalkád - a dévérkeszeg kedvencei. Előkészítése /feldolgozása: A fogságot nehezen viseli, könnyen törődik. Húsa szálkás, de rendkívül ízletes. Sokan halászlébe szeretik belefőzni. Pikkelyezés, kibelezés után jól be irdalva paprikás lisztbe forgatva hirtelen kisütjük.