A Duna-delta három ágra (Kilia-ág, Sulinai-ág, Szent-György-ág) tagozódik. A Duna szélessége, mélysége és sebessége a szakaszokon nagyban különbözik egymástól. A Duna szélességét illetően megfigyelhető egyfajta növekvő tendencia: Ingolstadt-nál a folyó 102 méter széles, a Széchenyi lánchídnál 350 méter, Zimonynál már eléri az 1300 métert, míg a Vaskapunál akár 15 kilométer széles is lehet. A szélességgel ellentétesen alakul a víz mélysége: míg a Kazán-szorosban a 75 métert is meghaladja, addig a budapesti szakaszon 3-10 méter közötti. A mélységnek megfelelően a vízsebesség is növekszik. A Vaskapunál a sebesség eléri az 5 m/s-ot, az egyenletesebb területeken 1, 1-1, 2 m/s körül alakul, a felső szakaszon 1, 5-3 m/s közötti, a Duna-delta környékén pedig szinte alig mozog a folyó. Ember a természetben - 3. osztály | Sulinet Tudásbázis. A Duna vízszintje nem állandó, és ezt különösen befolyásolja az évente kétszer jelentkező szabályos árvíz: a tavaszi jeges árvíz és a kora nyári zöldár. Jelentősebben az alpi hó elolvadásakor emelkedik meg a vízszint.
Magyar nyelvű emléktábla a Duna harmadik forrásánál – Fotó: Barna Béla A forrást megjelölő lakonikus és minden vitát kizárni akaró márványtábla is 1875-ben került a helyére: "Bis zum Meere 2840 Kilometer" (" a tengerig 2840 kilométer "). Magyar nyelvű emléktáblát kettőt is találunk a forrásnál. Az egyiket Vác állítatta 1994-ben, ennek magyar felirata József Attila A Dunánál című versének egy részlete. A másikat a Magyarok Világszövetsége állítatta 1996-ban, ennek szövege a következő: " A Duna a természet egyik remekműve. Nekünk magyaroknak 1100 év óta mindennapi vendégünk. Isten áldja meg a helyet, ahol ered! " A Lothar emléke – Fotó: Barna Béla Az emléktáblák és a forrásmedence megtekintése után vár ránk még egy séta Duna-ügyben. Gyalogosan követve a Brigach folyását negyedórás sétával érhető el a "negyedik" (! ) Duna-eredet, a Breg és a Brigach összefolyása, ahonnan a folyót tulajdonképpen Dunának nevezik. Az összefolyáshoz vezető séta – Fotó: Barna Béla A két patak összefolyásához tett séta során láthatunk egy facsonk-maradványt, mely az 1999-es orkán, a Lothar pusztítására emlékeztet.
Útvonal módosítási javaslatok – RP-DDK és AK, 2014. 01. 25 2 eredeti sorsz. össz. sorsz. Javaslat elfogadás AK-1 Küld : Dománszky Zoltán Útvonal módosítási javaslat a Gemenci-erd ben A Gemenc Zrt., a területen gazdálkodó állami erdészet, a Gemenci-erd ben a Nyárilegel és Cserta- Duna-híd közötti szakaszon szeretné megváltoztatni az útvonalvezetést. A Nyárilegel t l a Pörbölyi Turisztikai Központhoz, majd onnan a Cserta-Duna-hídig vezetné az új útvonalat. A pontos szakaszról és útvonalról az ártér és a vizek miatt a hozzá építend létesítmények tervezése és kivitelezése kapcsán a Gemenc Zrt. tud teljes felvilágosítást adni. (Nem jártam be még ezt az új tervezett szakaszt, csak egyszer mutatták meg térképen. ) Meg kell keresni a Gemenc Zrt. - t, mi a konkrét tervük!! AK-2 Küldte: Kovalik András Útvonal módosítási javaslat a János-teleki-erd nél A Petróczi iskola el tt a János-teleki-erd nél a Balota felé menjen a kéktúra a régi úttal párhuzamosan. igen AK-3 : Csányi Sándor Útvonal módosítási javaslat Sándorfalvánál Jelenleg az Alföldi Kéktúra Sándorfalván keresztül halad és rátér 4519-es jelzés országútra.